A rheumatoid arthritis (RA, reumás sokízületi gyulladás) első említése már több mint 200 évvel ezelőtt megtörtént, és a szalicilátok (salicylates) megjelenésével a betegség gyógykezelése is kezdetét vette.

 

 

A rheumatoid arthritis (RA, reumás sokízületi gyulladás) első említése már több mint 200 évvel ezelőtt megtörtént, és a szalicilátok (salicylates) megjelenésével a betegség gyógykezelése is kezdetét vette.

 

 A terápia új szintjét jelentették az ún. DMARD hatóanyagok a XX. század második felében, hisz ezen készítmények alkalmazása nagy előrelépést jelentett a leépülés és a rokkantság elleni küzdelemben. Mindazonáltal a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében. Ezektől a megjelent vagy a közeljövőben megjelenő biológiai ágensektől várható, hogy az eddig nem, vagy nem jól karbantartott RA betegség már a múltté legyen.

Az elmúlt időszakban áttekintették a rheumatoid arthritis előfordulásával kapcsolatosan közölt legfrissebb adatokat és azt találták, hogy e betegség előfordulása nem egyenletes. A megvizsgált adatok alapján a reumás sokízületi gyulladás előfordulása a Dél-Európai országokban mintegy 0,45%, miközben Észak- és Kelet-Európában valamint az USA-ban átlagosan 0,66%. Az adatokban tapasztalható eltérés részben az országonként változó betegségdefinícióból fakad, de tudjuk, hogy az előfordulás gyakorisága szociogazadasági körülményekkel is összefügg. Mindezeken túl arról is vannak adatok, hogy Dél-Európában (az alacsonyabb előfordulás mellett) a betegség befolyása is kevésbé súlyos. E betegség Magyarországon mintegy ötvenezer beteget érint, tehát a közvetve érintetteket is nézve több százezer honfitársunk életét befolyásoló problémáról van szó.

Az RA egyénre és a társadalomra gyakorolt egyik legnagyobb terhe a betegség progressziója nyomán kialakuló munkaképtelenség, illetve rokkantság, hiszen ez a kór elsősorban a fiatal, munkaképes korú nőket érinti. Bár a betegségből adódó korai nyugdíjazás aránya és formája országonként változó, a legtöbb vizsgálat ennek arányát 30 és 50 százalék közöttinek találta, azaz az érintett betegek mintegy egyharmada-fele idő előtt kiesik a munkaerőpiacról.

Másfelől nézve a kérdést elmondható, hogy 10 betegen eltöltött év után a betegek több mint 50 százaléka már fel kellett hogy adja a munkahelyét és rokkantnyugdíjazásra kényszerült.

A munkaképtelenség összefügg a betegség súlyosságával is. Egy francia felmérés tanulságai szerint a munkaképes korú betegek (ami a 60 évesnél fiatalabbakat jelenti, mivel Franciaországban 60 év a hivatalos nyugdíjkorhatár) közül a betegség súlyosabb fázisában lévők alig 15 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, szemben az „átlagos" 50-60 év közöttiek 55-60 százalékával.

Mint ahogy azt már írtuk a legmodernebb biológiai terápiák elterjedése hozott igazi áttörést az RA kezelésében, mely kezelések az RA betegek mintegy 30%-ánál alkalmazhatóak. Európában átlagosan a betegek 9-10 százaléka részesül ezen, például a munkaképességre is nagyon pozitívan ható kezelésben.  Arányaiban legtöbben Norvégiában (28%!), Belgiumban és Írországban jutnak hozzá a modern terápiákhoz.

Európában összesen kb. 180 ezer beteg kap biológiai terápiát, ebből a Közép-Kelet-európai térség államai összesen is csak mintegy 5 ezer fővel „képviseltetik magukat".

Magyarországon például az érintettek csak 5 százaléka részesül biológiai terápiában. Jóllehet az utóbbi években hazánkban is történt már jelentős előrelépés, hiszen 2010-ben 2300 magyar beteg részesül a korszerű kezelésekben, szemben a 2008 nyarán regisztrált 1500 beteggel. Meglepő adat, hogy a nálunk fejlettebb szomszédos Ausztriában csupán az RA betegek 4 %-ánál alkalmaznak biológiai terápiákat.

Tehát Magyarország elindult a jó úton, azonban még van hova fejlődni, hogy kitörjünk a kelet-közép-európai térségre jellemző korlátok közül és minden RA betegek gyógyszeres kezelése európai színvonalra emelkedjen.

Közép-Európai Reumatológus Kongresszus

2010. szeptember 23-26, Sopron

26 ország, több, mint 700 szakembere tanácskozik a Közép-Európai Reumatológus Kongresszuson szeptember 23 és 26 között Sopronban. A vezető európai reumatológusok által tartandó előadások elsősorban a gyulladásos ízületi betegségek témakörében hangzanak el.

A leggyakoribb gyulladásos reumatológiai kórkép a rheumatoid arthritis (RA, reumás sokízületi gyulladás) Európában mintegy kétmillió, hazánkban kb. ötvenezer beteget érint. A többnyire fiatal felnőttkorban kialakuló RA gyógykezelés nélkül súlyos rokkantsághoz és életminőség-romláshoz vezet, és ezen betegek élettartama is rövidebb. Az elsősorban a kezeket érintő betegség munkaképességet csökkentő hatásának felmérése az Európai Unió kiemelt projektjei közé tartozik.

A reumás sokízületi gyulladás kezelésében a biológiai terápia igazi áttörést hozott. Ezek a célzottan ható gyógyszerek korai esetekben nemcsak a betegség okozta fájdalmas ízületi gyulladást csökkentik, hanem megállítják a kórfolyamat progresszióját, és meggátolják a rokkantság kialakulását. Kiváló hatásuk eredményeképpen az RA-s betegek nemcsak megtarthatják munkaképességüket, hanem korai esetekben azt vissza is nyerhetik. Míg a biológiai terápiával kezelt sokízületi gyulladásban szenvedő betegek aránya az Európai Unióban átlagosan 10% körül mozog, az hazánkban ennek csak mintegy a fele. Ezért a kongresszus állásfoglalása szerint a diagnózis korai felállítása mellett szorgalmazni kell ezen gyógyszeres kezelési lehetőségek bővítését.

ARTHRITIS KÖZPONTOK MAGYAROSZÁGON

Országos Arthritis és Gyermekreumatológiai Központ

           

Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet – Budapest

Regionális központok:

           

Budapest            Állami Egészségügyi Központ

             Budai Irgalmasrendi Kórház

Debrecen            Debreceni Egyetem

                                    Kenézy Gyula Kórház

Eger                    Egri Kórház

Esztergom         Vaszary Kolos Kórház

Győr                  Petz Aladár Kórház

Gyula                 Pándy Kálmán Kórház

Hévíz                 Szent András Kórház

Kecskemét         Bács-Kiskun Megye Önkormányzat Kórháza

Kerepestarcsa    Flór Ferenc Kórház

Miskolc              Szent Ferenc Kórház

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház (gyermek)

Nyíregyháza      Jósa András Kórház

Pécs                   Pécsi Tudományegyetem

Szeged               Szegedi Tudományegyetem

Székesfehérvár Szent György Kórház 

Szolnok             MÁV Kórház és Rendelőintézet 

Szombathely      Markusovszky Lajos Kórház

Veszprém          Csolnoky Ferenc Kórház

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük