Révay András: Lovagi kastélyavatás

 A Szuverén Máltai Lovagrend színeivel feldíszítve, tárogatószó hangjai mellett várta az érkezőket Tiszacsege – Nagymajorban, a patinás, egykori Vay kastély. Nem mindennapi ünnepi esemény volt készülőben.

 A Szuverén Máltai Lovagrend színeivel feldíszítve, tárogatószó hangjai mellett várta az érkezőket Tiszacsege – Nagymajorban, a patinás, egykori Vay kastély. Nem mindennapi ünnepi esemény volt készülőben.

 Ha az ódon falak beszélni tudnának, akkor sem számolhatnának be hasonlóról. Inkább ámulnának maguk is, mint azok, akik csak tanúi és nem résztvevői voltak a rendezvénynek. A kastély tulajdonosa, Sir Fekete Sándor – maga is Máltai lovag – a történelmi lovagrendek számos képviselőjét hívta meg egy ritka ceremóniára. Jelen voltak és viselték ősi egyenruháikat, kitüntetéseiket és lovagi jelvényeiket a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend, a Szent György Lovagrend, A Kard és Csend Lovagrend, no és természetesen a Szuverén Jeruzsálemi Szent János, Máltai Lovagrend tagjai.

 A Magyarországon tevékenykedő lovagrendek nagyszabású találkozójának mindössze egy – ám annál jelentősebb – indoka volt. A Vay-ak ősi fészkét a Máltai Lovagrend Kastélyává avatták. Hazánkban – de egész Európában – hasonlóra még példa nem volt! Az erről szóló oklevelet és a lovagrend zászlaját Jose Cosmelli herceg, a Szuverén Máltai Lovagrend nemzetközi nagymestere kezéből vehette át a tulajdonos. A kastély a továbbiakban a hozzánk érkező lovagok otthonául és más rendekkel történő lovagi találkozók helyszínéül szolgál majd. Nyomtatványain és minden megnevezésében használhatja a Rend jelzéseit.

 A zászlót és az egybegyűlteket rövid szentbeszéd keretében áldotta meg vitéz B. Juhász Levente lovag, címzetes protestáns tábori püspök, nemzetőr dandártábornok, aki a lovagság ősi értékeinek a mába történő átmentését hangsúlyozta. Az imádság ereje, Isten segítsége és áldása legyen mindazokon, akik tiszta szándékkal lépnek a kastélyba – mondta miközben a jelenetet egy érdekes epizód színezte. A beszéd időtartam alatt – nem az egész kastély – csak közvetlenül a ceremónia résztvevőinek feje felett, méltóságos lassúsággal körözött egy gólya. Az alacsonyan szálló madárra többen felfigyeltek, különösen azért, mert a madár, szinte a beszéd végezetének pillanatában, azonnal el is tűnt.

 Az ünnepség harmadik részében egy ugyancsak ritka eseményre, díszdoktorok avatására került sor. A Szuverén Máltai Lovagrendnek joga és egyben hagyománya is, hogy a megfelelő előképzettséggel és tudományos eredményekkel rendelkező embereknek díszdoktori címet adományozzon. Ezúttal lovagtársaik jelenlétében ketten vehették át a kitüntetést Cosmelli hercegtől. Ivanics József a biztonság és védelem témakörében elkészített értekezéséért, Dósa István pedig az energiapiacon mutatkozó jelenségek magas szintű feldolgozásáért. A ceremóniának ebben a részében ők a lovagi palástot az ugyancsak nem kevésbé régi és hagyományos doktori köpenyre és fövegre cserélték. Ez utóbbinál – mint arról a jelenlévők meggyőződhettek – még az sem mindegy, hogy melyik oldaláról lóg le az aranybojt!

 A lovagrendek ma már megnyitották kapuikat a hölgyek előtt is. Tőlük persze elsősorban azt várnánk, hogy a jótékonyságban jeleskedjenek, de meglepetések itt is születhetnek. , foglalkozását tekintve testőr. Nem is akármilyen! Elnyerte már „az Év testőre" címet és szakterületén a Master of Art fokozatot is. Most a Nemzetközi Budo Akadémia oklevelét vehette át, ami ebben a szakmában rendkívül magas és ritka elismerésnek számít. Nyilvános megjelenésekkor természetesen ő a Nagymester személyes testőre, bár – mint kiderült – közvetlen beavatkozásra eddig még egyszer sem volt szükség.

A lovagrendek megjelent képviselői az ünnepség végeztével beírták nevüket a Magyar Lovagkönyvbe és abban is megállapodtak, hogy a továbbiakban havi rendszerességgel találkozni fognak annak érdekében, hogy részletesebben megismerjék egymás munkáját és ahol lehet, egybehangolhassák tevékenységüket.