Milliókat érintő bizonytalanságok a társasházi törvényben

Amikor a jog jogtalanságba fordul…Nem egységes a társasházak bejegyzésével és az alapító okiratok módosításával kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat, ami a jogszabályi rendelkezések ellentmondásaira vezethető vissza. A bizonytalan szabályozás több millió állampolgár esetében veszélyezteti a jogbiztonsághoz és a tulajdonhoz való jogot.

Amikor a jog jogtalanságba fordul…Nem egységes a társasházak bejegyzésével és az alapító okiratok módosításával kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat, ami a jogszabályi rendelkezések ellentmondásaira vezethető vissza. A bizonytalan szabályozás több millió állampolgár esetében veszélyezteti a jogbiztonsághoz és a tulajdonhoz való jogot.

  
    Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához azért fordult egy panaszos, mert kifogásolta, hogy a Debreceni Körzeti Földhivatal – más földhivatalokkal szemben – a társasházi alapító okiratot már a tulajdonostársak négyötödének egyetértése után is bejegyzésre alkalmasnak fogadja el, miközben tudomása szerint a jogszabály az alapító tulajdonosok egyhangú akaratnyilvánítását írja elő.

    Magyarországon – 2003-as adatok szerint – körülbelül egymillió társasházi lakás volt. A társasházakra vonatkozó szabályok érthető, egyértelmű meghatározása, az alkotmányos alapjogokkal való megfeleltetése éppen ezért milliókat érintő, az egész társadalmat átható kérdés.

    Szabó Máté vizsgálatának fókuszában a Társasházi törvénynek az a szakasza állt, amely már a 4/5-ös többség esetén is megengedi, hogy bejegyezzék a földhivatali nyilvántartásba az alapító okiratot, illetve annak módosítását. A vizsgálat során egyértelművé vált, hogy az érintett jogalkalmazó hatóságok különbözőképpen értelmezik ezt a rendelkezést, illetve szembekerülnek a jogszabály ellentmondásaival is.

Az érintett tulajdonostárs így nem tudja eldönteni, hogy 4/5-ös egyetértés esetén, amikor ő nem tartozik a többséghez, pert kell-e indítania, hogy megakadályozza az alapító okirat, illetve módosított változata hatályba lépését. Jogász szakembertől nyert ismeretei szerint a földhivatali bejegyzésre csak minden tulajdonostárs által aláírt, érvényes, jogszerű okirat alapján kerülhet sor.

    Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egybevetette a Társasházi törvény problémás rendelkezéseit az Alkotmánnyal és a kapcsolódó jogszabályokkal. Megállapította, hogy az alapító okirat a tulajdonviszonyokat és a tulajdonjog részjogosítványait érintő lényeges kérdésekről rendelkezik, így a Társasházi törvény nem lehet megengedőbb, mint a magánjogi kódex, azaz a Polgári Törvénykönyv.
   

 A Ptk. ugyanis – kevés, jól elhatárolható kivételtől eltekintve – megköveteli, hogy a szerződéseket és azok módosításait a felek saját elhatározásból, egységes akaratnyilvánítással kössék meg, írják alá.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy alkotmányos követelmény a törvényesség, a törvények és más jogszabályok harmóniája, így kezdeményezte az érintett jogszabályok koherenciájának megteremtését.