Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestereKósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere

A Fidesz alelnöke az önkormányzati törvény módosításáról, az esztergomi helyzetről, valamint a képviselői és polgármesteri összeférhetetlenség feltételeiről nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestereKósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere

A Fidesz alelnöke az önkormányzati törvény módosításáról, az esztergomi helyzetről, valamint a képviselői és polgármesteri összeférhetetlenség feltételeiről nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának

A politikusoknak is legyen felelőssége – az  a polgármester,  alpolgármesterek és önkormányzati képviselők, akik ténylegesen csődbe visznek egy önkormányzatot, tíz évig ne legyenek válaszhatók; ezt javasolja Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. A politikus az önkormányzati törvény őszi módosításához beterjesztendő javaslatának részleteiről a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában nyilatkozott. Ugyanitt beszélt arról is, hogy bár az esztergomi helyzet kialakulásában  mind az előző mind a mostani polgármesternek van felelőssége, konkrétan az adósságrendezési eljárás megindításáért a mostani polgármester felel, mivel bár volt pénz a számlájukon, mégsem fizetett az önkormányzat. Más témáról szólva kifejtette: az időközi parlamenti képviselőválasztások rendjének módosításában szerinte körvonalazódik a megegyezés az ellenzékkel. A polgármesteri és a parlamenti képviselői funkció összeférhetetlenségét csak bizonyos feltételek esetén tudja támogatni Kósa Lajos. 

Ma az önkormányzati csőd gyengén szabályzott, ad abszurdum még a nyilvánvalóan aggályos eseteket sem bünteti – többek között ezzel indokolta Kósa Lajos saját javaslatát, amelyben – az önkormányzati törvény átírásának keretében – többek között rögzítenék azt is, hogy tíz éven át ne legyen választható az a polgármester, alpolgármesterek, illetve testületi tagok, akiknek hivatali idejében illetve képviselői megbízatása alatt megindult az adott önkormányzat ellen az adósságrendezési eljárás, azaz valódi, jogi értelemben vett   csődhelyzet állt elő – fejtette ki a fideszes politikus. Hozzátette: jelenleg csak néhány önkormányzat ellen folyik ténylegesen ilyen eljárás.

A politikusnak is van felelőssége

A gazdasági életben az a szabályozás, hogyha valaki ügyvezetőként csődbe viszi a vállalkozását vagy felszámolást kezdeményeznek ellene, az illető utána öt évig nem lehet ügyvezető. Ennek a fajta felelősségnek pedig az önkormányzati irányításban is érvényesülnie kell – hangoztatta Kósa Lajos.

"Csak azt szeretném világossá tenni mindenki számára: ha azt mondjuk, hogy egy teljesen új közéletet, egy új gondolkodásra alapuló országot szeretnénk építeni, akkor ezt magunkra nézve is komolyan gondoljuk. Teljesen függetlenül attól, hogy valaki milyen pártállású, egy politikusnak felelőssége van a feladata teljesítésében. Ha ezt nem teljesíti, mert például csődbe vitte az önkormányzatát, akkor szabályozottan ugyan, de viselje a következményeket" – szögezte le a Fidesz alelnöke.

A választhatóság tilalmát természetesen bíróságnak rendes eljárásban kellene kimondania, hiszen a választhatóság korlátozásával alapvető jogában korlátoznak az érintetteket. A szabályozást pedig finomra kell hangolni, hiszen például az önkormányzati költségvetés megszavazása fontos aktus a tekintetben, hogy ki mekkora felelősséget visel egy esetleges önkormányzati csőd esetén. Aki testületi tagként, képviselőként nem szavazza meg a büdzsét, annak jóval kisebb a felelőssége, mint azé, aki megszavazza – tette hozzá a fideszes politikus.

Az esztergomi csődeljárásért a jelenlegi polgármester felel

Kérdésre válaszolva az esztergomi önkormányzat helyzetéről Kósa Lajos azt mondta: ott, bár nagy az adósság, az önkormányzatot a jelenlegi vezetés vitte csődbe abban az értelemben, hogy bár helyt tudtak volna állni a kötelezettségekért, tehát volt pénz a számlájukon, mégsem fizették ki. Ez a gazdasági törvények hatálya alá tartozó vállalkozások esetében például bűncselekménynek számít – érvelt Debrecen polgármestere.

Azokra az ellenzéki felvetésekre, melyek szerint az általa jegyezett, fentebb ismertetett javaslat célja nem más lenne, mint a korábbi fideszes városvezetővel szemben álló Tétényi Éva esztergomi polgármester "ellehetetlenítése", Kósa Lajos úgy reagált: "ez butaság". Az általa javasolt megoldás ugyanis sokkal általánosabb jellegű kezdeményezés és mind a háromezer-kétszáz önkormányzatra vonatkozik.

Visszautalva még az esztergomi helyzetre, Kósa Lajos kijelentette: kétségtelen, hogy a jelenlegi polgármester felelősséget visel azért, hogy Esztergom csődben van, mivel úgy kért adósságrendezési eljárást, csődeljárást a városa ellen, hogy közben a fizetési kötelezettségeinek még eleget tudott volna tenni az önkormányzat.

A felvetésre, hogy Tétényi Éva állítása szerint elődjétől örökölte a kifizetetlen számlákat és az adósságot is, ez pedig esetleg indokolttá teheti a kifizetés vagy ki nem fizetés feletti mérlegelést, Kósa Lajos úgy reagált: nem célja "igazságot tenni" az esztergomi ügyben, nyilván mindkét – az előző és a mostani – polgármesternek is van felelőssége az ottani helyzet kialakulásában. Viszont konkrétan a csődeljárást szerinte Tétényi Éva magatartása váltotta ki, mivel egyszerűen nem tett eleget törvényes esküjének, ez pedig aggályos, mindegy, milyen politikai megfontolás van mögötte – szögezte le Kósa Lajos.

Időközi választás: körvonalazódik a megegyezés az ellenzékkel

A országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvényhez beterjesztett – az időközi választások rendjét szabályozó – módosító indítványról Kósa Lajos azt mondta: a témáról a parlamenti vitában is kiderült, hogy a pártok álláspontjai viszonylag közel vannak egymáshoz. Azt mindenki elismerte – fejtette ki a politikus -, hogy nehéz helyzetet teremt ugyanazt a részvételi követelményt előírni az időközi választásokon, mint a rendes országgyűlési választás esetében. Számos körzetben ugyanis – időközi választás esetében – nehéz a részvételt biztosítani, legutóbb például Püspökladányban nem sikerült.

Az álláspontok úgy közeledtek – és az ellenzék ezen javaslatát én is el tudom fogadni – , hogy a választási szisztéma egységessége érdekében az első fordulóban mind a rendes országgyűlési, mind az időközi választáson legyen az érvényesség feltétele az ötven százalék plusz egy fős részvételi arány; viszont ha ez nem adott, akkor időközi választás esetén a második fordulóban ne legyen részvételi korlát, azaz bármennyien mennek el, akkor is érvényes és eredményes lesz a szavazás – fejtette ki a Fidesz alelnöke, hozzátéve: ebben a szisztémában a püspökladányi körzetben is úgy lehetne kiírni ősszel a választást, hogy biztosak lehetnek benne, hogy a második fordulóban eredmény születik.

Lehet összeférhetetlenség, de csak feltételekkel

A következő országgyűlési választáson egy kisebb létszámú parlamentre szavazhatnak a választók. Továbbra is támogatja-e azt a forgatókönyvet, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen polgármester és fordítva, 2014-től? – vetette fel a Közbeszéd?

Elvileg igen – hangzott Kósa Lajos válasza. A Fidesz alelnöke ugyanakkor megjegyezte: ez az összeférhetetlenség csak úgy értelmes, ha ehhez hozzánézzük egyrészt azt, hogyan lehet megteremteni az önkormányzatok képviseletét az országos törvényhozás irányába, másrészt pedig hogyan szabályozzák újra a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt. "Ha ezt a hármat összhangba hozzuk, akkor el tudom képzelni az országgyűlési képviselőség és a polgármesteri funkció összeférhetetlenségét" – mondta Kósa Lajos, ám a kérdésre, hogy ő személy szerint melyiket választaná, azt felelte: erre majd 2014-ben tudna érdemi választ adni.

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük