Bojkottálja az unió az olimpia megnyitóját, ha nem indul meg a párbeszéd Peking és a dalai láma között! – áll az EP állásfoglalásában.  A képviselők elítélik a Tibetben alkalmazott erőszakot, és a tartomány újságírók, diplomaták előtti megnyitását, a cenzúra eltörlését követelik Kínától.

 

Bojkottálja az unió az olimpia megnyitóját, ha nem indul meg a párbeszéd Peking és a dalai láma között! – áll az EP állásfoglalásában.  A képviselők elítélik a Tibetben alkalmazott erőszakot, és a tartomány újságírók, diplomaták előtti megnyitását, a cenzúra eltörlését követelik Kínától.

Az EP-képviselők a március 26-ai, rendkívüli brüsszeli plenáris ülésen tartottak vitát a Tibetben kialakult helyzetről. A parlament most, csütörtökön 580 igen, 24 nem, 45 tartózkodó vokssal állásfoglalást is elfogadott.

Az ötpárti kompromisszum eredményeképp elfogadott szöveg előterjesztői között volt Szájer József (néppárti) és Tabajdi Csaba (szocialista) is (mindketten felszólaltak március 26-án, ld. a linket – a szerk.).

Az EP „határozottan elítéli a tibeti tüntetőkkel szemben a kínai biztonsági erők által alkalmazott brutális elnyomást" és a többi, „bármely oldal által elkövetett erőszakos cselekményt". A parlament „az ENSZ égisze alatt végzett nyílt és független vizsgálat lefolytatását kéri a közelmúltbeli tibeti lázadásokról és leverésükről".

Az Európai Parlament „felszólítja a hivatalban lévő EU-elnökséget, hogy törekedjen közös EU-álláspont kialakítására a kormány- és államfők, valamint az EU főképviselőjének az olimpiai játékok nyitó ünnepségén való részvételére vonatkozóan, olyan fenntartással, hogy az eseményen az előbbiek nem vesznek részt, amennyiben a kínai hatóságok és őszentsége, a dalai láma között nem indul újra a párbeszéd".

A képviselők üdvözlik, hogy „a dalai láma erőszakmentes tiltakozásra szólította fel a tibeti népet, és elutasította a tibeti függetlenségre való felhívásokat, ehelyett a középutat jelentő valódi kulturális és szellemi autonómiát és vallási szabadságot javasolta".

A parlament „építő jellegű párbeszédre szólít az átfogó politikai megállapodás érdekében, ennek részeként pedig Tibet kulturális és politikai autonómiáját és vallási szabadságát, valamint a szomszédos kínai tartományokban élő tibeti nép valódi kisebbségi jogainak biztosítását célzó tartós megoldást megtalálása érdekében".

A képviselők felszólítják a Tanácsot, „hogy a két fél közötti párbeszéd előmozdítása, valamint az újrainduló tárgyalások nyomon követése érdekében jelöljön ki a tibeti kérdésekkel foglalkozó különmegbízottat".

Az Európai Parlament felszólítja a kínai hatóságokat, nyissák meg Tibetet a külföldi sajtó és a diplomaták, különösen az EU képviselői előtt, és „azonnal hagyjanak fel a külföldi székhellyel rendelkező weboldalak és hírek cenzúrázásával és blokkolásával". A képviselők a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését is követelik Pekingtől.

A képviselők követelik Hu Csia, három és fél éves börtönbüntetésre ítélt emberi jogi aktivista azonnali szabadon bocsátását. Őt egyébként tavaly az Európai Parlament emberi jogi elismerésére, a Szaharov-díjra is jelölték.

Az állásfoglalás emlékeztet: a dalai láma várhatóan még az idén ellátogat az Európai Parlamentbe.

A márciusi vitában Hans-Gert Pöttering EP-elnök azt mondta, minden felelősséggel bíró politikusnak fel kell tennie a kérdést, részt vehet-e a megnyitó ünnepségen, ha a kínai vezetők nem törekednek a párbeszédre és a kompromisszumra. A házelnök egyben a parlament nevében szolidaritását fejezte ki a dalai lámával.

A március 26-ai EP-vita összefoglalója

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/004-24808-086-03-13-901-20080326IPR24807-26-03-2008-2008-true/default_hu.htm

Horvátországgal 2009-ig lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások

Horvátország jól áll a jogharmonizációval, együttműködik Hágával, és felfüggesztette a halászati övezet alkalmazását az uniós tagállamokkal szemben – osztogatja Zágrábnak a piros pontokat az EP jelentése. A képviselők szerint 2009-ig le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) jegyzi a Horvátország uniós felkészüléséről szóló 2007-es értékeléshez készített EP-jelentést, amelyet csütörtökön, 588-39-22 arányban szavazott meg az Európai Parlament.

Az EP „a Bizottsággal együtt úgy látja, hogy Horvátország fokozott erőfeszítéseinek és az uniós intézmények által biztosított folyamatos támogatásnak köszönhetően 2009-ben lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások".

A szövegben az EP „elismerését fejezi ki a horvát hatóságoknak az eddig elért pozitív eredményeket, különösen pedig a megnyitott tárgyalási fejezetek számát illetően".

A parlament „örömmel veszi tudomásul, hogy Horvátország joganyagának nagy részét összhangba hozták az uniós standardokkal, ugyanakkor emlékezteti a horvát hatóságokat, hogy most döntő fontosságú az új jogszabályok végrehajtásához szükséges igazgatási képességek fejlesztésének felgyorsítása".

A szöveg „elismerését fejezi ki a horvát hatóságoknak a háborús bűnösök pártatlan bíróság elé állításáért tett folyamatos erőfeszítések miatt, és sürgeti őket, hogy tanúsítsanak folyamatos éberséget az etnikailag elfogult ítéletek kockázatának elkerülésére". A képviselők üdvözlik, hogy Zágráb „továbbra is teljes mértékben együttműködik a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszékkel".

A jelentés üdvözli a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal megbízatásának megerősítését, és azt is, hogy egyre nagyobb számban kerülnek korrupciós ügyek a bíróságok elé.

A képviselők példaértékűnek nevezik a horvát kisebbségi törvényt, és üdvözlik, hogy egy szerb nemzetiségűt neveztek ki a regionális fejlesztésért, az újjáépítésért és a menekültek hazatéréséért felelős miniszterelnök-helyettessé.

A jelentés a Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával fennálló határviták mielőbbi rendezésére szólítja fel Zágrábot.

Az EP „üdvözli, hogy a horvát parlament 2008. március 13-án úgy döntött, hogy nem alkalmazza az ökológiai és halászati övezetet az EU tagállamaira mindaddig, amíg közös, uniós szellemű megállapodást nem sikerül elérni".

Szent-Iványi István a liberális frakció vezérszónokaként szólalt fel. A képviselő azt mondta, Horvátország elismerésre méltó teljesítményt nyújtott az elmúlt években, ugyanakkor probléma az igazságszolgáltatás reformjának elodázása, erősíteni kellene a korrupció elleni harcot, javítani kell a közösségi támogatások felhasználásának hatékonyságán, és bele kell kezdeni a fontos strukturális reformokba, különösen a hajógyártás reorganizációjába.

Ha mindezt megtörténik, „akkor Horvátországnak valóban időben, a jelentésben foglalt határidőre be kell tudni fejezni a tárgyalásokat, és ehhez minden segítséget meg kell kapnia" – mondta Szent-Iványi.

„Ha sikeres lesz Horvátország csatlakozása, az egyszerre jelent modellt és ösztönzést a Nyugat-Balkán többi országa számára is. Ezért a tárgyalások mielőbbi és sikeres lezárása egyszerre Horvátország és az Európai Unió közös felelőssége és közös érdeke is" – vélte a képviselő.

Schmitt Pál (néppárti), aki az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke is, megemlítette, hogy a Bizottság elnöke néhány hete vázolta azt az útitervet, „amely szerint 2009 őszére le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat, múlt héten pedig a NATO-ba kapott meghívást Horvátország". A képviselő szerint „mindkét fejlemény annak elismerése, hogy Horvátország jó úton jár és a nemzetközi közösség díjazza a kormány erőfeszítéseit".

Schmitt üdvözölte, hogy Zágráb az EU-tagállamok esetében visszalépett a halászati tilalmi zóna alkalmazásától és elismert Koszovó függetlenségét. A politikus méltánytalannak tartotta a szlovén kormányfő kijelentését, amely szerint a két ország közti határkérdés miatt nem tartaná kizártnak Horvátország EU-csatlakozásának a megvétózását.

Schmitt hozzátette, a jelentés „a pozitívumok mellett nem hagyja szó nélkül az előttünk álló kihívásokat sem: az igazságügyi rendszer átalakítását, a szervezett bűnözés, korrupció visszaszorítását, a menekültek visszatérésének befejezését, a kétoldalú feszültségek rendezését, illetve enyhítését".

Jelentéstevő: Hannes Swoboda (PES, AT)

Jelentés: (A6-0048/2008) – A Horvátországról szóló 2007. évi országjelentés

A Horvátországról szóló 2007. évi országjelentés

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008., április 9., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2267

Hannes Swoboda

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Swoboda&partNumber=1&language=HU&id=2295

EP-állásfoglalás a rák elleni küzdelemről

2006-ban több mint egymillió európai halt meg rákban. Az EP többek között a rákszűrés, -megelőzés terén szerzett tapasztalatok cseréjét, a gyógyszerekhez való egyenlő hozzáférés biztosítását és a kutatások fokozott támogatását javasolja.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) becslése szerint élete során minden három európai közül egynél diagnosztizálják a rákot, és minden négy európaiból egy rákban hal meg. 2006-ban az EU-ban közel 2,3 millió új rákos megbetegedést észleltek, és több mint 1 millióan haltak meg rákban. A legtöbb áldozatot a tüdő-, a bél- és az emlőrák szedte. A rákban elhunytak aránya magasabb az új tagállamokban, mint a régiekben. Ez is szerepel abban az állásfoglalás-tervezetben, amelyet április 9-én délután tárgyalnak az EP-képviselők.

A szakszervezeti felmérésekre hivatkozva a szöveg kitér arra, hogy a rákos halálesetek számának 8 százalékát a munkahelyeken előforduló rákkeltő anyagok okozzák.

Európában a legtöbb rákos megbetegedésnél öt év az átlagos túlélési arány, emögött azonban „megdöbbentő és elfogadhatatlan eltérések" tapasztalhatók – így az állásfoglalás. Ezt „részben azok a jelentős különbségek okozzák, amelyek a rák kezelésére alkalmas eszközök minőségében, a rákszűrésben, a bizonyítottan legjobb gyakorlatokra alapozott iránymutatásokban, a sugárterápiás berendezésekben, valamint az új rákellenes gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében állnak fenn" – áll a szövegben.

Az EP „sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rákellenes gyógyszerek egyformán hozzáférhetőek legyenek minden arra rászoruló beteg számára az összes tagállamban".

Egyharmad megelőzhető, még egyharmad gyógyítható lenne

Az állásfoglalás emlékeztet: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint az összes rákos megbetegedés egyharmada megelőzhető lenne, és hosszú távon a megelőzés a rák visszaszorításának leginkább költséghatékony stratégiája. Az ilyen megbetegedések másik harmada gyógyítható lenne, ha időben diagnosztizálnák és megfelelő módon kezelnék.

A képviselők szerint „a rák visszaszorítását célul kitűző megfelelően megtervezett, megfelelően irányított nemzeti program – függetlenül attól, hogy az adott ország lehetőségei mennyire korlátozottak – egyes esetekben akár 80 százalékkal is csökkenti a rákos megbetegedések és halálozások számát és javítja a rákbetegek életminőségét".

Az EP-képviselők a strukturális alapokból és a hetedik kutatási keretprogramból is támogatnák a megelőzést, a szűrést és a korai felismerést, valamint az új rákellenes gyógyszerek és kezelések kutatását.

Uniós testületek a rák ellen

Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hozzon létre egy uniós intézményközi rák elleni munkacsoportot, amely a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament tagjaiból áll, rendszeresen ülésezik, és amelynek feladata lenne a megelőzés, a szűrés és a kezelés legjobb gyakorlatainak gyűjtése és cseréje, valamint az irányítás biztosítása a rák hatékonyabb visszaszorítása érdekében. A képviselők el akarják érni, hogy a rákszűréseken részt vevők aránya 2018-ig valamennyi tagállamban legalább 50 százalékkal emelkedjen.

Az EP arra is felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy a rák megelőzésével foglalkozó tanácsadó bizottságot, valamint egy a rák korai felismerésével foglalkozó tanácsadó különbizottságot.

Dohányzás elleni harc, információs kampány

Mivel becslések szerint az Európai Unióban az összes halálos kimenetelű rákos megbetegedés negyede összefüggésben van a dohányzással, az EP felszólítja a tagállamokat, hozzanak létre dohányfüstmentes területeket, és támogassák a füstölésről való leszokást.

A szöveg „szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassák a széles nyilvánosságnak és az egészségügyi szolgáltatóknak szóló, a rákszűrésre vonatkozó információs kampányokat". Emellett megszerveznék például a fiatal nőknek adható, méhnyakrákot megelőző HPV-oltás, illetve az ötven éven felüli férfiak számára a prosztatarák korai felismerésére szolgáló PSA-teszt bevezetésével kapcsolatos legjobb uniós gyakorlatok cseréjét.

Rákbetegek chartája

A szöveg „felszólítja a Bizottságot, dolgozzon ki egy chartát a rákbetegek és más krónikus betegségben szenvedők munkahelyi védelméről, amelyben köteleznék a vállalatokat, hogy a kezelés alatt álló betegek számára tegyék lehetővé munkájuk folytatását és rendes szakmai tevékenységükhöz való visszatérésüket".

A képviselők támogatják, hogy a szlovén uniós elnökség a rák problémáját a 2008-as év egyik prioritásaként nevezte meg.

A parlamenti vitában Olajos Péter (néppárti) azt mondta, Magyarország 1993-ban és 2003-ban is világelső volt a rákhalandóságban, a leggyakoribb a tüdő-, a bél- és az emlőrák.

„Tudjuk, hogy a rák visszaszorításának legköltséghatékonyabb módja a megelőzés, vannak mégis tagországok, például Magyarország is, amely az idén csak a szájüregi, az emlő- és a méhnyakrákszűrésre adott pénzt, a többire nem. 6-8 heteket kell várni CT-s, MRI-s szűrésre és a kezelés elkezdésére" – mondta a képviselő.

Hegyi Gyula (szocialista) azt mondta, „a dohányzás talán egy jó példa arra, hogy társadalmi ellenállást kialakítani, és ma már – ha szabad így fogalmazni – nem cool, nem trendi dolog dohányozni sok helyen".

A képviselő hozzátette, a dohányzással szemben „a környezetvédelem terén nincs az a fajta társadalmi tudatosság, amely megértetné velünk, hogy bizonyos vegyi anyagokat ki kell vonni a szervezetünkből, hogy egy városban a városlakók számára egészségtelen a túlzott autóforgalom, hogy egész életünket meg kellene változtatnunk ahhoz, hogy kevesebb méreg és szennyezés kerüljön bele".

EP: 2015-ig számolják fel az utcai hajléktalanságot!

Alapvető emberi jog a megfelelő lakáshoz való hozzáférés – áll az EP nyilatkozatában. A képviselők 2015-ig uniós program segítségével számolnák fel az utcai hajléktalanságot.

Az EP-képviselők többsége aláírta az utcai hajléktalanság felszámolásáról szóló írásbeli nyilatkozatot, amely így az Európai Parlament hivatalos álláspontjának minősül.

A szöveg szerint „a megfelelő lakáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog, és a szálláshely rendelkezésre állása gyakran az első lépés a megfelelő és fenntartható lakásmegoldás felé olyan emberek számára, akik különösen nagy szegénységben és társadalmi elszigeteltségben élnek".

Az EP az utcai hajléktalanság 2015-ig való felszámolását célzó programot vár a Tanácstól, és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy „gyűjtsön összehasonlítható és megbízható statisztikai adatokat, és évente tájékoztasson arról, hogy az EU tagállamai mit tettek a hajléktalanság felszámolásáért, és milyen eredményeket értek el".

A képviselők azt kérik a tagállamoktól, „hogy egy szélesebb körű hajléktalansági stratégia részeként dolgozzanak ki téli vészhelyzeti terveket".

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában

A klímaváltozás lehetséges hatásainak alapos elemzését várja el az EP az Európai Bizottságtól.

Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes EP-bizottság nevében Guido Sacconi (szocialista, olasz) terjesztett be állásfoglalás-tervezetet, amely az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – Az uniós fellépés lehetőségei" című bizottsági zöld könyvhöz fűz parlamenti véleményt. A szöveget az EP csütörtökön, 516-41 arányban fogadta el.

Az EP azt kéri az Európai Bizottságtól, „hogy készítsen egy tanulmányt az alkalmazkodás gazdaságtanáról, amely tartalmaz egy forgatókönyvet az alkalmazkodás költségeinek és hasznának mérlegével, és amely lehetővé teszi a gazdasági fellépések ösztönzését, illetve megelőzését".

A képviselők felszólítják a Bizottságot, „koordinálja és támogassa egy közös európai adatbázis tudományos előkészítését a sebezhetőségről annak megértése érdekében, hogy az éghajlatváltozás következményei a jövőben miként fogják érinteni a társadalmi csoportokat és az európai és nemzeti kulturális örökséget".

A parlament egyúttal „felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy egész Európát átfogó alkalmazkodási tervezésre és felkészülésre vonatkozó keretre". A szöveg szerint „a régiók és a helyi szervek saját tapasztalataik alapján hatékonyabb politikai válaszokat tudnak adni", ugyanakkor „szükség van az alkalmazkodási tervek uniós szintű koherenciájára és összehangolására".

Az EP az EU-politikák keretében jelentős és kiszámítható pénzügyi eszközök létrehozására szólít fel, hogy „a fejlődő országok segítséget kaphassanak az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodáshoz, valamint, hogy a tagállamok számára biztosítottak legyenek az alkalmazkodási politikák alapjai".

A szöveg „hangsúlyozza a helyi közösségek kulcsszerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért fenntartható integrált város-, régió- és vidékfejlesztési stratégiák alkalmazására szólít fel", továbbá „felkéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék olyan intézkedések bevezetését, amelyek az egészségügyi rendszer kapacitásainak erősítésére irányulnak, hogy az alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás hátrányos hatásaihoz".

2009-es parlamenti költségvetés: Lisszabon, választások, képviselői és asszisztensi statútum

Az EP-képviselők asszisztenseire vonatkozó egységes szabályzat 2009-es életbe lépését szeretné a parlament költségvetési szakbizottsága. A képviselők felkészülnének a horvát megfigyelők fogadására is.

Az EP egyelőre véleményadó jelentés formájában tárgyal a következő évi uniós költségvetésről. A témafelelős Janusz Lewandowski (néppárti, lengyel).

A csütörtökön, 539-38-61 arányban megszavazott jelentés az Európai Parlamenttel kapcsolatban megjegyzi, hogy „az erőforrások leghatékonyabb felhasználásához ragaszkodva" meg kell felelni a lisszaboni szerződés hatálybalépésével a 2009-es európai választásokkal, valamint az új képviselői statútummal és a parlamenti ciklusváltással kapcsolatos kihívásoknak.

Érdekesség, hogy a jelentés kitér arra, „hogy rendelkezni lehetne egy ideiglenes összegről arra az eshetőségre, ha horvát megfigyelők érkeznének a parlamentbe 2009 végén".

Az EP egésze „támogatja az Elnökök Értekezlete és az Elnökség ajánlásait, amelyek arra irányulnak, hogy biztosítsák a parlamenti asszisztensek költségtérítésére vonatkozó belső parlamenti szabályok következetes alkalmazását, és megbízzák a képviselői szabályzattal, az asszisztensi szabályzattal és a nyugdíjalappal foglalkozó elnökségi munkacsoportot, hogy sürgősséggel és részletesen vizsgálja meg az érvényben lévő szabályok működését, és az ügy fontosságára tekintettel terjesszen elő javaslatokat e szabályok módosítására".

A képviselők felhívják az EP elnökségén belül felállított munkacsoportot, hogy „az illetékes Bizottság szolgálataival együttműködve terjesszenek be a képviselők asszisztenseire vonatkozó szabályzatra irányuló javaslatokat, amelyet jóváhagyásra sürgősen, a francia elnökség alatt a Tanács elé kell utalni, hogy az új képviselői szabályzattal egy időben léphessen hatályba". A jelentés szerint „a javasolt szabályzat átlátható, egyenlő elbánást biztosít a képviselői asszisztensek számára, valamint elősegíti az adófizetéssel és a szociális jogokkal kapcsolatos kötelezettségek – mint a munkabérhez és a társadalombiztosításhoz való jogok – tiszteletben tartásának biztosítását".

A parlament „elismeri, hogy az elmúlt tíz évben jelentős megtakarításokat sikerült elérni az épületekkel kapcsolatos előlegfizetéseknek köszönhetően", emellett támogatja a környezetvédelmi szempontok fokozottabb figyelembe vételét a parlamenti épületek üzemeltetésénél.

Jelentéstevő: Janusz Lewandowski (EPP-ED, PL)

jelentés: (A6-0082/2008) – Az 2009-es költségvetési eljárásra vonatkozó iránymutatások – (I., II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX.)

2009. évi költségvetési iránymutatások, I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevőszék, VI. szakasz – Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai ombudsman, IX. szakasz – Európai Adatvédelmi Biztos (2008/2021 (BUD))

Költségvetési Bizottság

Eljárás: költségvetés

Vita: 2008. április 9., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5592052

Janusz Lewandowski

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=23781&language=hu

Az EP a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programról

Az EP csütörtökön jelentést fogadott le a 2012-ig tartó hatodik környezetvédelmi cselekvési program értékeléséről. A képviselők elégedetlenek.

A jelentés indokolása szerint „az eddig végrehajtott intézkedések fényében úgy tűnik, hogy 2012-re a program kiemelt környezetvédelmi célkitűzéseit nem sikerül elérni. Így az értékelés nem támasztja alá a Bizottság saját félidős értékelésében szereplő azon állítást, hogy egészében véve a cselekvési programban tervezett intézkedések végrehajtásában az EU a tervek szerint halad". Ezen kívül a tematikus stratégiák is csalódást keltettek: „nagyon kevés konkrét célkitűzést tartalmaznak, és még ezek sem szolgálják a hatodik környezetvédelmi cselekvési program célkitűzéseinek elérését".

A parlamenti vitában Hegyi Gyula a szocialista képviselőcsoport vezérszónokaként azt mondta, a programban kitűzött célokhoz képest sok területen elmaradás van. A képviselő azt mondta, „a Bizottságnak elő kell állnia egy, a városi környezet, a városi közlekedés kereteit az egész unióban pontosan kijelölő szabályozással, különben polgáraink tovább szenvednek a rossz levegőtől és más szennyezésektől.

„A víz-keretirányelv végrehajtása ugyancsak akadozik. Ha nincs összhang az ipari szabályozásokkal és a vidékfejlesztési, mezőgazdasági politikákkal, akkor továbbra is szennyezettek maradnak a vizeink. Amint azt az osztrák bőrgyárak által szennyezett magyarországi Rába folyó habzása is mutatja, a jelenlegi szabályok nem képesek megelőzni a vizek szennyezését" – tette hozzá Hegyi Gyula.

Olajos Péter (néppárti) szerint az akcióprogramból „sok esetben hiányoznak a konkrét mennyiségi és minőségi célkitűzések, ütemtervek nemcsak a cselekvési programban, de a tematikus stratégiákban is".

Olajos példaként említette, hogy elmaradtak a beltéri levegőre vonatkozó konkrét jogalkotási intézkedések, és akadozik a Natura 2000-es hálózatokról szóló irányelvek végrehajtása. Emellett veszélyesen elszaporodott a veszélyes és kommunális hulladékok más ország területén végzett illegális lerakása, Németország több tartománya Kelet-Európába viszi illegálisan a szemetet, több ezer tonnát, majd nem hajlandó azt visszaszállítani – mondta a képviselő. Olajos szólt arról is, hogy „Ausztria hét éve szennyezi a Rábát, a folyó felszínén sűrű hab úszik. (…) Már vagy féltucatszor szólaltam fel ebben a kérdésben, sőt feljelentést is tettem – hasztalan, a folyó habzik, a Bizottság karba tett kézzel ül" – mondta a képviselő.

Jelentéstevő: Riitta Myller (PES, FI)

Jelentés (A6- /2008) – A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program félidős értékelése

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

A jelentés szövege

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008., április 9., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2204

Riitta Myller

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Myller&partNumber=1&language=HU&id=2062

400 millió euró a kutató-fejlesztő kisvállalkozásoknak

Átlátható, bürokráciától mentes támogatást kínál az EU a kutatást-fejlesztést végző kis és közepes vállalkozásoknak (kkv). Az EP csütörtökön megszavazta azt a jogszabályt, amely értelmében az Eurostars program 100 millió eurót kap közösségi, 300 milliót pedig tagállami forrásokból.

Az Eurostars elsősorban kutató-fejlesztő kkv-kat támogat, de kutatócsoportok, egyetemek, más kkv-k és nagyobb vállalatok is részt vehetnek majd a programban, amelyet tavaly hozott létre az EUREKA nevű, ipari kutatást támogató kormányközi hálózat. Az EU hetedik kutatási keretprogramja 100 millió, a részt vevő 25 tagállam és az öt társult ország pedig 300 millió eurót ad.

A jogszabályt az EP csütörtökön, 626 igen, 14 nem, 6 tartózkodó vokssal szavazta meg.

Olajos Péter (néppárti) a parlamenti vitában azt mondta, a lisszaboni célok elérésében, a versenyképesség növelésében, az innováció erősítésében az Eurostars kiváló eszköz.

A képviselő azt mondta, Magyarország tagja ennek a programnak, és az érdeklődés óriási. Több mint 200 cég teljesítette a kritériumokat és jelentkezett, azonban a tagországok nem raktak félre eleget a programra. „Magyarországon például csak félmillió euró áll rendelkezésre, ez 2-3 projekt támogatására elég. A tagországoknak mindenképpen növelniük kellene ezt a forrást, vagy el kellene érniük azt, hogy a GDP-nek legalább a 3 százalékát kutatás-fejlesztésre költsük, hogy világszínvonalon is versenyképesek legyünk" – mondta Olajos Péter.

Jelentéstevő: Paul Rübig (EPP-ED, AT)

Jelentés (A6-0064/2008) – Támogatás a kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató kkv-k számára

Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács határozata a több tagállam által indított, a kutatást és fejlesztést végző kkv-k támogatását célzó kutatási és fejlesztési programban történő közösségi részvételről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008., április 9., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0188

Paul Rübig

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=R%C3%BCbig&partNumber=1&language=HU&id=2278

Kulturális iparágak az unióban: növekedési potenciál, szerzői jogok, hatékonyabb finanszírozási formák

A kulturális iparágak helyzetét és fejlesztési lehetőségeit értékeli Guy Bono (szocialista, francia) saját kezdeményezésű jelentése. A szöveg kiemelten foglalkozik a különböző kultúra területek terjesztését felgyorsító digitális szektorral és kihívásaival, például az intellektuális tulajdon, a szerzői jogok és a „kalózkodás" kérdéseivel.

A jelentéstevő szerint a kulturális ipar fejlesztése hozzájárul a lisszaboni célok eléréséhez, különösen a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó stratégiákban.  A kulturális ágazat 2003-ban nagyjából az EU GDP-jének 2,6 százaékát tette ki, és nagyobb mértékű növekedést produkált, mint a gazdaság általában. 2004-ben több mint 5 millió ember, azaz az EU aktív népességének 3,1 százaléka dolgozott ebben a szektorban. – áll a jelentésben.

A képviselők létrehoznának egy kulturális és kreatív iparágakkal foglalkozó munkacsoportot, és kidolgoznának egy programot, amelyben többek között nagy szerepet kapna az ÁFA-csökkentés, a mobilitás, a képzés és a szerzői jogok uniós szintű kezelése.  A munkacsoport foglalkozna a kultúra, a kreativitás és az innováció közötti kapcsolattal, továbbá konkrét közösségi intézkedéseket javasolna.

A szerzői és szomszédos jogok, valamint az üzleti modellek határokon átnyúló kezelése alapvető feladat a kreatív potenciál optimális kiaknázása céljából – vélik a képviselők. A jelentés felkéri a Bizottságot, hogy az ágazat szereplőivel, főleg a távközlési és internetes szolgáltatókkal közösen találjanak mindenki számára egyaránt méltányos megoldást, hogy egyensúlyt teremtsenek a kulturális tevékenységekhez és tartalmakhoz való hozzáférés és a szellemi tulajdon között.

A parlament szerint „az internet a kultúra kifejeződésének széleskörű platformja és az ismeretekhez való hozzáférés és az európai kreativitásban való részvétel eszköze", ezért a képviselők felszólítják a Bizottságot és a tagállamokat, „tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek ellentétesek a polgári szabadságjogokkal, az emberi jogokkal, valamint az arányosság és a hatékonyság elvével, és eltérítő hatásuk van, mint például az internethez való hozzáférés megszakításának".

A képviselők úgy vélik, nem megfelelő megoldás a digitális portálokról nem profitcéllal letöltő fogyasztók üldözése. Az EP ezért bevonná a felelősségvállalásba a kalózkodás elleni küzdelemben érintett valamennyi szereplőt – beleértve a fogyasztókat is -, valamint tudatosító és oktató kampányokat ösztönözne.

A parlament arra is kéri a Bizottságot, hogy a „Kultúra" program keretén belül a nem audiovizuális kulturális iparágak számára is tegye lehetővé a közösségi finanszírozásokhoz való hozzájutást, támogassa a zenei, színházi és kiadói ágazatot, hogy megkönnyítse a művek határokon átnyúló terjesztését. A jelentés felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, növeljék a fordítások támogatását, mivel az európai kulturális programokra szánt költségvetés nem elegendő céljaik megvalósítására.

A képviselők elengedhetetlennek vélik a kulturális, kreatív iparágak és az alkotói közösségek megfelelő finanszírozását, és kéri a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket, javasoljanak vegyes finanszírozási formákat és pénzügyi garanciákat, és ösztönözzék a számukra kedvező szabályozási és adózási keretet, különösen adóhitelek és csökkentett adókulcsok alkalmazását az összes kulturális termékre, beleértve az interneten elérhető műveket is.

Az EP üdvözli az Európai Parlament éves filmdíja, a Lux-díj létrehozását.

Jelentéstevő: Guy Bono (PES, FR)

Jelentés (A6-0063/2008) – A kulturális ipar Európában

A kulturális ipar Európában

Kulturális és Oktatási Bizottság 

A jelentés szövege

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008., április 9., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2153

Guy Bono

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Bono&partNumber=1&language=HU&id=28140

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat