ParagrafusAkár börtönbüntetésre is számíthat a jövõben az, aki szándékosan, profitszerzési célból megsérti a szellemi tulajdonjogokat – legalábbis ezt javasolja az a jelentéstervezet, melyet a napokban hagyott jóvá az EP szakbizottsága.(Magyarországon már MOST is járhat. A szerzõi jogvesztésben, az állampolgárok kriminalizálásában mi már éltanulók vagyunk…)

ParagrafusAkár börtönbüntetésre is számíthat a jövõben az, aki szándékosan, profitszerzési célból megsérti a szellemi tulajdonjogokat – legalábbis ezt javasolja az a jelentéstervezet, melyet a napokban hagyott jóvá az EP szakbizottsága.(Magyarországon már MOST is járhat. A szerzõi jogvesztésben, az állampolgárok kriminalizálásában mi már éltanulók vagyunk…)

Támogatásukról biztosították az EP jogi ügyek bizottságának tagjai azt a Nicola Zingaretti (olasz, szocialista) által jegyzett tervezetet, melynek középpontjában a szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó büntetõjogi intézkedések állnak. A jelentést megelõzte az Európai Bizottság tavaly áprilisi javaslata, mely uniós szintû jogszabályt indítványozott a témában. Az EU végrehajtó testülete akkor arra intett, hogy az EU-ban a hamisított, illetve kalóztermékek száma és értéke egyre csak növekszik, s ebbõl a szervezett bûnözés is mind nagyobb mértékben kiveszi a részét. ?Új fejezetet nyitunk a tevékenységünkben" – örvendezett a szavazás után a jelentéstevõ, rámutatva: ez az elsõ olyan irányelv, mely lényegében a tagállamok büntetõjogának harmonizálását célozza.

Mindezt egy 2005. szeptemberi európai bírósági ítélet tette lehetõvé. A mérföldkõnek tekintett verdiktben a taláros testület megsemmisített egy környezetvédelmi jellegû tanácsi jogszabályt, amiért azt a közösségi módszer helyett a harmadik pillér (bel- és igazságügyi együttmûködés) alá sorolt eljárással, azaz a Bizottság kiiktatásával fogadták el. Mint arra az EP-tervezet indoklása is rámutat: míg a Bíróság általános szabályként azt állapította meg, hogy a bûnügyek nem tartoznak a közösség hatáskörébe, egyúttal leszögezte azt is, hogy ez ?nem akadályozhatja meg a közösségi jogalkotót abban, hogy amennyiben a hatékony, arányos és visszatartó erejû büntetõjogi szankciónak a hatáskörrel rendelkezõ nemzeti hatóság általi alkalmazása a súlyos környezetkárosítások leküzdésének elengedhetetlen eszköze, a tagállamok büntetõjogával kapcsolatban megtegye az általa a környezetvédelem tárgykörében alkotott jogszabályok teljes érvényesülésének biztosításához szükségesnek tartott intézkedéseket".

A Bizottság értelmezése szerint az ítélet lehetõvé teszi, hogy a büntetõügyeket – a közösségi jogszabályok hatékony végrehajtása érdekében – közösségi kompetenciaként kezeljék. Ezt az álláspontot azonban nem mindenki osztja: sokan vannak ugyanis, akik szerint a büntetõjognak továbbra is tagállami hatáskörben kellene maradnia. Közéjük tartozik például az osztrák Eva Lichtenberger (Zöldek), aki nemmel szavazott a jogi bizottságban, õ ugyanis úgy véli: ez egy olyan terület, amibe a közösségnek nem kellene beleavatkoznia.

Ha azonban a tervezet zöld utat kap a Parlament plenárisa és a tagállamok részérõl is, akkor az arra kötelezi majd a Huszonheteket, hogy bûncselekményként kezeljék a szellemi tulajdonjogok szándékos üzletszerû megsértését. (Az üzletszerû jogsértés a tervezet szerint a szellemi tulajdonjog minden olyan megsértését jelenti, melyet közvetlen vagy közvetett gazdasági vagy kereskedelmi elõny megszerzéséért követnek el.) A jelentés a bûncselekmény mértékétõl függõen – elrettentésül – pénzbüntetést vagy akár szabadságvesztést is kilátásba helyez. Míg az elõbbi mértéke legfeljebb 300 ezer euró lehet (amennyiben e bûncselekmények személyek egészségét és biztonságát veszélyeztetik), addig az utóbbi esetben akár négy év börtönre is számíthatnak a jogerõsen elítéltek (amennyiben a bûncselekményt bûnszervezet keretében követték el). A kevésbé súlyos esetekben maximum 100 ezer euróra lehetne megbüntetni a szabálysértõt, emellett a tagállamoknak lehetõségük adódna a kalózáruk elkobzására és megsemmisítésére is.

Zingaretti jelentése – bár támogatta a Bizottság javaslatát – az irányelv hatálya alól kivonná a szabadalmi jogokat. A szöveg magyarázatként egyebek között kiemeli, hogy több tagállam – bírságok és szabadságvesztés kiszabásával – már megvalósítja a szabadalmi jogvédelmet (a jelentés a többi között a magyar törvényhozást hozza fel példaként, de ebbe a sorba tartozik még a német, az osztrák, a dán vagy a spanyol is). Továbbá – folytatódik az indoklás – az EP két évvel ezelõtt leszavazta a Bizottság szoftverszabadalmi irányelvjavaslatát. ?Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament elsöprõ többsége úgy vélte akkor, hogy ezen a területen a jogalkotás alkalmatlan, most bármilyen kísérlet, mely a szabadalmak védelmében büntetõ intézkedéseket helyez kilátásba (melyeket jelenleg nem szabályoznak), veszélyes és korlátozott betörés lenne egy nagyon összetett területre" – véli a szöveg. A tervezet továbbá amellett tör lándzsát, hogy mivel a szabadalmakra a jövõben ?közösségi szinten jóval átfogóbb szabályok alkalmazása vár (egy megfelelõ irányelv formájában), a jelenlegi javaslat rendelkezéseit nem kellene a szabadalmakra alkalmazni. Ez elkerülné bármilyen a szabadalmakra vonatkozó jövõbeli jogalkotás tartalmának (a büntetõjogi szempontokat is beleértve) elõítéletét".

A szakbizottság által jóváhagyott jelentés világossá teszi emellett azt is: a büntetõintézkedéseket csak azokban a szabálysértési esetekben szabadna kivetni, amikor is valaki szándékosan és kereskedelmi elõnyökért sérti meg a szellemi tulajdonjogokat. Így a direktíva nem terjedne ki a magánfelhasználókra vagy azokra, akik bizonyíthatóan nem húznak hasznot ebbõl a tevékenységbõl.

Az EP plenárisa a tervek szerint április végén szavaz a jelentésrõl. Amennyiben a Tanács is rábólint a jogszabályra, akkor az az EU hivatalos lapjában való megjelenése után azonnal hatályba lép. A tagállamoknak ezt követõen 18 hónapjuk lesz arra, hogy nemzeti jogrendjükbe átültessék az irányelvet.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük