EKK
2007. március 28-án a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában (EKK)  Krasznai Zsófia tanácsadó (EGOV Consulting Kft.),  Molnár Szilárd kutatásügyi igazgató, (Innovációs Társadalom- és Trendkutató Központ,  ITTK),  Bódi Gábor fõosztály-vezetõ (EKK)  és Bogóné Jehoda Rozália kutatási üzletág-igazgató (Kopint Datorg Zrt.)  foglalta össze a média számára az éves jelentés legfontosabb gondolatait. 

  EKK
2007. március 28-án a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában (EKK)  Krasznai Zsófia tanácsadó (EGOV Consulting Kft.),  Molnár Szilárd kutatásügyi igazgató, (Innovációs Társadalom- és Trendkutató Központ,  ITTK),  Bódi Gábor fõosztály-vezetõ (EKK)  és Bogóné Jehoda Rozália kutatási üzletág-igazgató (Kopint Datorg Zrt.)  foglalta össze a média számára az éves jelentés legfontosabb gondolatait. 

Az ?E-közigazgatás éves jelentés 2006"  c. tanulmányt a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ állította össze, második alkalommal azért, hogy közelebb hozza az állampolgárokhoz a szakmát és a szolgáltató típusú közigazgatást az elektronikus közigazgatással foglalkozó szakmai szervezetekkel és kutatókkal folytatott párbeszéd elmélyítésével, a stratégiai szintû együttgondolkodással.

A jelentés elsõ kiadása 2004-ben került napvilágra, azóta az e-közigazgatásban óriási fejlõdés ment végbe, a tanulmányok gyûjteménye ma már beszámolhat a tapasztalatokról és az eredményekrõl is, a további feladatok mellett.

Megállapítások a tanulmányban

2006-ra hazánkban lezárult az e-közigazgatás alapozó fázisa. Sikerként értékelhetõ, hogy a kialakításhoz és a mûködéshez szükséges alap-infrastruktúra és alap-szolgáltatások rendszere kiépült. Megállapítható azonban, hogy a felhasználók széleskörû és magasabb szolgáltatási szinten való kiszolgálásához az eddigieknél is mélyrehatóbb, döntõen a közigazgatás belsõ mûködését modernizáló fejlesztések szükségesek.Az elmúlt év során történt nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jelentõs eredményeket ért el az e-közigazgatás ügyféloldali szolgáltatásainak kialakításában, teljesítette a vonatkozó kötelezõ uniós direktívákat.

Z.Karvalics László, Molnár Szilárd és Pintér Róbert tanulmánya a mostani kiadványban megállapítja; az ország az Unió által minimálisan elõírt 20 közigazgatási szolgáltatás elektronikus elérését teljesíti, de ezek teljes száma 100!Az Unióban az e-közigazgatásnak elsõdleges szerepe van, de a tavalyi Világbank felmérés szerint csak a 140. helyen szerepelünk. Az ügyfél-hozzáférés vonatkozásában viszont az Unióban a 23. helyrõl felzárkóztunk a 14.-re. Az eddig elért eredmények is csak úgy tarthatók szinten, ha jobban megismerjük a felhasználói igényeket, s 2007-ben megkezdõdik a szolgáltató-oldali eljárások, ügyintézési folyamatok modernizálása és egyszerûsítése.

A Szonda Ipsos felmérése szerint az ügyfelek 16%-a használja pl. az ürlapok online letöltését.  Az elektronikus  iroda-háttér biztosítása kell ahhoz, hogy ne csak a szokásos semmitmondó információk legyenek az önkormányzati honlapon, de informatív, akár interaktív lehetõségek is. A továbblépéshez meg kell ismerni, mire van igényük az állampolgároknak, erre alapozva lehet meghatározni a fejlesztési programok irányát és prioritásait. Közigazgatási reformban lehet racionalizálni a közigazgatási munkát, csökkenteni mûködési költségeit, kiszûrni a mûködésbeli átfedéseket, mindezt a kormányzati információ- és tudáskezelés átvilágításával lehet elérni. A közigazgatási reform nem várathat magára! 

Meg kell valósítani a rendszerek összekapcsolását, ez pedig közigazgatási modernizációt jelent.

A kiadványban Bagóné Jehoda Rozália tanulmánya a hazai e-kormányzat nemzetközi megítélésrõl szól.A 2005 nyarán végzett OECD kutatás szerint hazánkban az e-kormányzati tevékenység egyszerûen kimerül az informatikai fejlesztésben, a szolgáltatások elektronizálásában, az önkormányzatoknál pl. az informatikus szakemberek felelõsek az e-közigazgatás fejlesztéséért!                       

Az OECD felmérés során csak 16 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy van vonatkozó stratégiája …Felhasználó nélkül nincs e-kormányzat!  Tudatosítani kell, hogy mit lehet, mit kell használni elektronikusan.Azonban, fontos a multi-channel access, azaz a többutas elérés biztosítása!  Ne csak interneten lehessen intézni az ügyeket, legyen lehetõség személyes ügyintézésre is, erre mindig lesz alany!  A back-office legyen jól meg-alapozva. Ügyfél-indexet kell létrehozni, ez most nagyon fontos teendõ!Vannak már mintaszerû projektek, mint a Tokaji és a XIII. kerületi önkormányzaté, ezeket kell követni.     

Krasznai Zsófia és Szakolyi András tanulmánya a legkritikusabb az egész kiadványban;  az önkormányzatoknál teljesített e-ügyintézést veszi górcsõ alá.  A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázatai az önkormányzatok mûködését kívánták elõsegíteni informatikai korszerûsítési lehetõségekkel, e-ügyintézés bevezetését célozva.  Az eredmény elmaradt a kívánttól, a 12 milliárd Ft  támogatás ellenére a pályázaton nyertes 28 önkormányzat közül csak 3 tudta teljesíteni  a 4. szintû elektronikus ügyintézést. 

Az eEurope 2002  határozza meg a szintek követelményeit, melyekre hivatkozik jelen kiadvány.

Eszerint:

1.szint:  csak portál információ.

2. szint:   letölthetõ formanyomtatványok, de csak kinyomtatva használhatók, nincs visszairányú kommunikáció.

3. szint:  azonosítási eljárás után az ügyet elektronikusan, interaktívan lehet intézni.

4. szint:  minden eljárás elektronikusan intézhetõ, a fizetés is

5. (leendõ) szint:  személyre szabott szolgáltatások elektronikusan.

A felmérés szerint az internet-használók 48 százaléka lépett már kapcsolatba valamilyen közintézménnyel online módon. Az ilyesfajta kapcsolatfelvétel során a felhasználók többnyire információkat kerestek, de 16 százalékuk valamilyen ûrlapot is letöltött,   40 százalékuk pedig információkat keresett a közintézmény weblapján.

A felmérés meglepõ eredménye;  az e-közigazgatás iránt érdeklõdõk, annak használói között többségben voltak a  középkorúak, közülük is sokan élnek kisebb városokban, községekben, bár általánosságban igaz, hogy az internetezõk többsége fiatal.

Látható, hogy az infrastruktúrális fejlesztések önmagukban nem elegendõek ahhoz, hogy az állampolgárok többen, többször használják az ITK eszközöket és az e-szolgáltatásokat.  Szükséges, hogy megismerjék az e-közigazgatás megoldásait, elfogadják, sõt igényeljék azokat.  Ehhez a megfelelõ területekre kell összpontosítani a forrásokat.

Új fogalommal kell megismerkedni 2007-ben,  az eddig ismert 4 szolgáltatási szint mellé (fölé)  5-ikként bekerül az un. targetizáció,  az a fajta célirányultság, mely révén proaktív, automatizált szolgáltatásokat lehet nyújtani.   Ehhez a szinthez az új  Ket.  (közigazgatási eljárási törvény) kiváló alapot nyújt majd;  a rendszeresen használt szolgáltatásoknál (adóbevallás, társadalombiztosítás) nem kell majd ismételten megadni az adatokat.  Elsõ lépésben a 20 kötelezõen bevezetett online szolgáltatást (amely most a Magyarország.hu portálon mind elérhetõ) kell erre a szintre emelni.

A jelentés kiemelt fontosságú megállapítása; a további célok elérése attól függ, hogy

-a közigazgatásnak milyen mértékben sikerül végrehajtania, betartania az elmúlt évben elfogadott új közigazgatási eljárási törvényt és az információszabadság törvényt, 

-milyen mértékben sikerül a Közhálót állampolgári végpontokká fejleszteni,

-a végpontokon mennyire lehet szakember segítõkre találni, akár társadalmi közvetítõk (IT mentorok) személyében is,  (társadalmi közvetítõk:  olyan, az elektronikus ügyintézésben már tapasztalatot szerzett állampolgárok, akik önkéntes segítséget nyújtanak a járatlanok számára).

Humán oldalról ezeket a célokat meg kell támogatni, a mentor képzés már folyik.

Az éves jelentés elektronikus változata az ITTK weboldalán a Kiadványok szekcióban érhetõ el:

http://www.ittk.hu/

A fenti tanulmánnyal foglalkozik az  Információs Társadalom c. folyóirat 2007/1-es,  e-közigazgatás száma is.

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük