Euro-Európa Szerda délután a német kancellár és az Európai Bizottság elnökének részvételével folytatott vitát az Európai Parlament a pár nappal korábban elfogadott berlini nyilatkozatról.

 

 Euro-Európa Szerda délután a német kancellár és az Európai Bizottság elnökének részvételével folytatott vitát az Európai Parlament a pár nappal korábban elfogadott berlini nyilatkozatról.

 

Az ülés kezdetén a házelnök, Hans-Gert Pöttering, méltatta, hogy a német elnökség az Európai Közösség létrejöttének ötvenedik évfordulóján kiadott nyilatkozat megfogalmazása során figyelembe vette az Európai Parlament véleményét, és intenzív párbeszédet, konzultációt folytatott az EP-képviselõkkel és a parlamenti szervekkel.

 

A Tanács soros elnökségét vivõ Németország kancellárja, Angela Merkel azt mondta, a mostani elnökség félidejéhez közeledve máris sikerült elérni két fontos célkitûzést. Egyrészt egyezségre jutottak a tagállamok az energiakérdésben és a klímapolitikában. A kancellár szerint a széndioxid-kibocsátás 2020-ra történõ 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiák arányának kötelezõ emelése megfelelõen pozícionálja az EU-t a nemzetközi tárgyalásokon.

 

Másrészt – folytatta Merkel – a berlini nyilatkozat felsorolta az EU óriási sikereit, és az elõtte álló kihívásokat is. A kancellár úgy vélte, a deklaráció messzire tekintõ célként fogalmazza meg, hogy az uniót 2009-re megújult alapokra kell helyezni. A politikus azt mondta, ?nem akarhatjuk?, hogy a következõ EP-választásokon azt kelljen mondani a polgároknak, ?képtelenek vagyunk bõvíteni az uniót, vagy hogy az energiapolitika nem az EU alapvetõ hatáskörébe tartozik, vagy hogy nem tudunk többségi döntéshozatallal dolgozni a biztonsági kérdésekben?. Merkel azt mondta, a német elnökség nem kész megoldással, hanem egy útitervvel fog elõállni.  

 

A kancellár külpolitikai kérdések kapcsán szólt a zimbabwei, a darfúri és fehéroroszországi helyzetrõl, és azt mondta, ?az EU teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy Irán elfogott és fogva tart 15 brit katonát?.

 

Merkel kiemelte, hogy az utóbbi idõben jelentõs elõrelépés történt olyan – az európaiak számára nagy jelentõségû – uniós ügyekben, mint például a mobiltelefonos roaminggal, a banki és fizetési tranzakciókkal, a mezõgazdasági kifizetésekkel kapcsolatos szabályozás, illetve a ?nyitott égbolt? megállapodás.

 

A kancellár szólt a közeljövõben tartandó EU-USA és EU-Oroszország tárgyalásokról, valamint arról, hogy a júniusi G-8 találkozón vendégként részt vesz Kína, India, Mexikó, Brazília és Dél-Afrika is. Ez szerinte lehetõséget nyújt a klímaváltozás elleni közös fellépés megvitatására is.

 

José Manuel Barroso gratulált az Angela Merkel által végzett munkához, amely – vélte – döntõnek bizonyult abban, hogy ?európai szellemiség? alakult ki Berlinben. Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Parlament részvétele a berlini csúcson az unió demokratikus érettségét tanúsította.

 

Barroso azt mondta, bízik a ?kétvágányú stratégia? sikerében, vagyis az energia- és klímapolitika, valamint a berlini nyilatkozat célkitûzése – megújított, közös alapra helyezi az EU-t 2009-ig – párhuzamos megvalósításában.

 

Európának ?szerzõdéses rendezésre? van szüksége – mondta Barroso, hogy az EU szembenézzen a következõ évek kihívásaival, a klímaváltozással, a globális versennyel, az energiabiztonság és a migráció kérdéseivel.

 

A néppárti Joseph Daul azt mondta, az olyan fogalmak, mint stabilitás, prosperitás a mostani fiatalok számára nem sokat jelentenek, ezeket ugyanis garantáltnak tekintik. Pedig – tette hozzá – a terrortámadások is bizonyítják, a béke és a stabilitás veszélyben lehet. A fiatalok számára az unió által hozott pozitívumokként említette Daul a csereutazásokat, a mozgásszabadságot és a közös pénzt. Európa nem csodaszer, de segíthet a megküzdeni a globalizáció kihívásaival – vélte a frakcióvezetõ. Daul szerint a berlini nyilatkozat erõs és könnyen érthetõ szöveg, amely ?újra nyeregbe ültet minket?.

 

Martin Schulz (szocialista) szerint történelmi pillanathoz érkezett az unió, Merkel pedig a nyilatkozattal ?a legjobbat érte el, ami a körülmények között elérhetõ volt?. Schulz azt mondta, az alkotmányos szerzõdés haldoklik, és már ?nem lesz olyan szerzõdésünk, amilyet akartunk?. A politikus szerint ugyanakkor mindenképpen szükséges a reform, amely nélkül nem képzelhetõ el a további bõvítés. Schulz a szocialisták támogatásáról biztosította Merkelt az intézményi reformok végrehajtásában.

 

Graham Watson (liberális) gratulált a kancellár munkájához, a berlini nyilatkozat szövegéhez és az ahhoz szükséges konszenzushoz. Szerinte az unió sikerének megünneplése idõszerû és megfelelõ volt. ?Amihez viszont nem tudok önnek gratulálni, az az eljárás, amelyet választott? – folytatta Watson. ?Egy kancellári hivatal katakombáiban fogalmazott, a három fõ intézmény elnöke által aláírt szövegnek nem szabadna vakmerõen úgy indítania: ?Mi, az Európai Unió polgárai?? – mondta a frakcióvezetõ.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint a berlini nyilatkozat fontos pillanat volt, amely felidézte a berlini fal 1989-es ledöntését. A képviselõnõ úgy vélte, a különbözõségek elismerése az unió erõssége. Muscardini azt mondta, frakciója csalódott, amiért a nyilatkozat ?nem ismeri el teljes mértékben Európa gyökereit?. A képviselõ óvott ?a teokrácia veszélyétõl és a túlzott szekularizációtól is?.

 

Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) szerint a berlini nyilatkozat nem tartalmaz semmi ?világrengetõt vagy eredetit?, viszont ?a realitások korrekt leírása?. Európának egy alkotmánnyal történõ egyesítésére van szükség – vélte, hozzátéve ?a berlini nyilatkozatnál alkalmazott módszer nem lesz megfelelõ?.

 

?A nyilatkozat sem nem álom, sem a valóság leképezése? – vélte Gabriele Zimmer (GUE/NGL, német). A szöveg nem utal az európai szegénységre, a kirekesztésre, ?Európa dezintegrációjára és renacionalizálódására? – mondta. Szerinte a deklaráció nem az emberek, hanem a kormányok véleményét tükrözi.

 

Jens-Peter Bonde (IND/DEM, dán) szerint az EP-nek nem kellene felsorakoznia egy olyan szöveg támogatására, amely a képviselõk bevonása nélkül készült. A képviselõ szerint a demokratikus erõknek minden egyes országban népszavazást kell követelniük a jövendõ alkotmányról.

 

Bruno Gollnisch (ITS, francia) szerint a határok megnyitásával az EU a szegénységet is importálta. A képviselõ azt mondta, az EU-nak már semmi ereje nem maradt, ezért cinikus volt a berlini ünnepség.

 

Jim Allister (brit, független) azt mondta, a berlini nyilatkozat a ?régi, nonszensz? szöveg ismételgetése, és nem az EU, hanem a NATO lehet képes a védelem, valamint a szabadság és a demokrácia biztosítására.

 

A vitában felszólalt Szájer József (néppárti) is. A képviselõ azt mondta, a berlini nyilatkozat bebizonyította, Európa képes egy hangon megszólalni, értékek, elvek alapján áll, és egyidejûleg képes koncentrálni az elõtte álló feladatokra is. Szájer emlékeztetett az 1956-os magyar forradalomra is, amely – mondta – szintén hozzátartozik Európa gyökereihez, hagyományaihoz.

 

A képviselõ szerint az elveibõl nem engedõ, azok alól kibúvót nem ismerõ, szolidáris, a politikai integráció irányában elõrelépõ unióra van szükség. Az erõs unióban az egyes nemzetek is erõsebbé válnak – vélte Szájer, aki szerint az EU-nak fel kell vállalnia saját identitását, Európa keresztény gyökereit is. ?Aki kívülrõl néz minket, látja, mi bennünk a közös. Mi miért nem látjuk?? – kérdezte a politikus.

 

 


 

  Plenáris ülés Brüsszelben – Pöttering elítélte a zimbabwei erõszakot 

Megkezdte kétnapos plenáris ülését az Európai Parlament. Az ülés elején Hans-Gert Pöttering házelnök elítélte, hogy Zimbabwéban kormányerõk ellenzékieket támadtak meg és tartóztattak le. Az EP véleményt fogad el a koszovói rendezésrõl, és szavaz Tabajdi Csaba jelentésérõl, amely a 2004-ben csatlakozott EU-országok mezõgazdaságának helyzetével foglalkozik. 

Március 18-án súlyosan bántalmazták Nelson Chamisa ellenzéki politikust, aki az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok és az EU közös parlamenti közgyûlésének meghívottja volt. Az EP elnöksége felszólította a zimbabwei kormányt és Mugabe elnököt, vessenek véget az erõszaknak, és tartsák tiszteletben az emberi jogokat.

 

A kétnapos, ?mini? plenáris ülésén az Európai Közösség létrejöttének ötvenedik évfordulójára emlékezõ berlini nyilatkozat kapcsán folytatott vitát az EP.

 

Ezt követõen Koszovóról és az EU-nak a rendezésben vállalt szerepérõl (Lagendijk-jelentés) lesz szó, majd az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl (Aubert), aztán az Európai Unió saját forrásainak rendszerérõl (Lamassoure) vitáznak a képviselõk.

 

Ez után kerül napirendre a profi labdarúgás jövõjével foglalkozó jelentés (Belet).

 

Szerdán késõ este várható Tabajdi Csaba jelentésének megvitatása. A dokumentum az új tagállamoknak a közös uniós agrárpolitikába történõ integrálásáról szól.

 

Csütörtök reggel az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról szóló vitával indítanak a képviselõk, hogy aztán például az orvosi eszközökrõl szóló irányelvek felülvizsgálatával foglalkozzanak. Ezt követõen, délben szavaznak a jelentésekrõl, ideértve az elõzõ nap tárgyaltakat is.

  Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük