Az EP 2009. január 14-én szavazott a Keretirányelv a növényvédő szerek fenntartható használatáról és a Növényvédő szerek forgalomba hozatalának szabályairól.

 

Az EP 2009. január 14-én szavazott a Keretirányelv a növényvédő szerek fenntartható használatáról és a Növényvédő szerek forgalomba hozatalának szabályairól.

2006-ban, az Európai Bizottság két ajánlást terjesztett elő a növényvédő szerekkel kapcsolatosan:

a  Keretirányelv a növényvédő szerek fenntartható használatáról

és a  Növényvédő szerek forgalomba hozatalának szabályozásáról. (Ez utóbbi lép a most érvényben lévő 91/414-es irányelv helyébe)

Amennyiben a döntéshozatal a tervek szerint halad, úgy e két szabályozás 2010-ben lép életbe. 2008 decemberében a részletes megvitatás után a Tanács és a Parlament megegyezésre jutott, és mindkét intézmény formálisan is elfogadta a kompromisszumos szöveget. A parlamenti döntés január közepén történt és a Tanács várhatóan márciusban fogadja el majd a szöveget. (együttdöntési szabály)

Keretirányelv a növényvédő szerek fenntartható használatáról

A végső szabályozás:

  • nem tartalmazza a növényvédő szerek 50%-os csökkentésének korábbi célkitűzését, de a nemzeti hatóságoknak előírja a mennyiségi korlátozást – cél: csökkenteni az ember egészségi és a környezeti kockázatot

Syngenta: Ez egy nagyon elhamarkodott és átgondolatlan célkitűzés volt, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette volna a mezőgazdasági termékek előállítását Európában. A Syngenta ezért ezt a döntést kifejezetten pozitívnak tartja.

  • a növényvédő szer használatot korlátozza köztereken
  • a légi növényvédelmet tiltja, de átmeneti használatát biztositja

Növényvédő szerek forgalomba hozatalának szabályozása

A szabályozás központi elemei továbbra is a kizáró kritériumok.

Syngenta: Itt a hatóanyagok eredeti veszélyességét veszik az értékelés és besorolás alapjául. A 91/414-es rendelettől alapvetően eltér ez a megközelités, ahol azt értékelték, hogy a felhasználás körülményeinek szabályozásával hogyan kerülhető el a veszély. Ez volt a kockázatbecslés módszere, amellyel ugyancsak keretek közé lehetett szorítani a növényvédő szerek felhasználását, a környezet terhelésének és az emberi egészség károsításának elkerülése érdekében.

  • Betiltják a környezetben tartósan megmaradó (lassan bomló), a rákkeltő, mutagen (genetiai változást okozó) és a szaporodást gátló szereket.

Syngenta-t nem érintik ezek a korlátozások, mert ilyen növényvédő szereket már régóta nem forgalmaz a cég. A Syngenta kutató-fejlesztő vállalat, aki idejében felismerte, hogy a növényvédő szerek fejlesztésének iránya az emberi egészségre és a környezetre legkevésbé ható anyagok fejlesztése. A Syngenta ma napi 2 millió dollárt költ a kutatás-fejlesztésre.

  • Betiltják az emberi endokrin működés gátló szereket

Syngenta: Mi is ezzel az új kizáró kategóriával a probléma? Hogy nincs pontosan meghatározva mit értenek az endokrin működés gátlásán. Nincsenek még pontosan leírt és elfogadott mérési és értékelési módszerek. Éppen ezért a növényvédő szerek kifejlesztése során eddig nem tudták mérni ezeket a hatásokat. Ismerünk orvosi tanulmányokat ezekben a témákban, tehát létezik ez a kérdéskör.

Az Uniónak definiálni kell a kritérium rendszert majd, pedig ki kell dolgoznia a vizsgálatok és az értékelés tudományos módszeit. 4 évet adott az Unió magának erre a munkára.

A pillanatnyilag definiált endokrin működést gátló anyagok között nincs Syngenta szer.

 

  • A méhekre mérgező és az immunrendszert vagy az idegrendszert károsító anyagok korábban tervezett kizárását kivették a kizáró kritériumok közül.

Syngenta: Ez a kizáró csoport sok alapvető növényvédő szert érintett volna. Magyarországon például fel kellett volna hagyni az alma, a szilva, az őszibarack, illetve a kajszi termesztésével, mert megoldhatatlan lett volna a rovarkártevők elleni védekezés. A kukorica termesztésünkben évente félmillió tonna terméskiesést okozott volna ez a kizáró kritérium. Tehát örömteli, hogy az Unió felismerte ezeket a következményeket.

Az ilyen a szereket a korábbi, a kockázatbecslésen alapuló értékelési rendszer szerint fogják ezután is értékelni. A kockázatbecslés módszerét az elmúlt 18 évben biztonságosan használták. A kockázatbecsléskor nem azt nézzük, hogy a hatóanyag eredendően milyen hatású a méhekre, hanem azt hogy a felhasználás körülményei között egyáltalán találkozik-e a méh és a növényvédő szer. Vannak olyan növények, amelyeket a méhek egyáltalán nem látogatnak, illetve vannak olyan növények, amelyeket csak időszakosan például virágzáskor. Ha pontosan szabályozzuk a növényvédő szerek felhasználásának módját, akkor el tudjuk kerülni a veszélyt. Eddig is így használtuk – a méhekre biztonságosan – a rovarölőszereket.

A kockázatbecslés módszerét használják a gyógyszerek engedélyeztetése során is. Amikor az emberek számára biztonságot jelent a kockázatbecslés módszere, akkor miért ne alkalmazhatnánk a méhek védelmében?

 

Adatvédelem:

  • A növényvédő szer tagállami engedélyezésétől számítva 10 évig él az adatvédelem, ezt a kiskultúrákban újabb 3 évvel toldják meg.

Syngenta: A hatóanyag eredeti gyártóját védi az adatvédelmi határozat. Támogatja a kutató-fejlesztő növényvédő szer gyártót, hogy folytassa az egyre korszerűbb és biztonságosabb fejlesztéseket.

Kölcsönös elismerés:

  • Az Európai Uniót 3 környezeti és klima zónára osztották (Északi-, Közép- és Déli zóna). Egy zónán belüli növényvédő szer engedélyét a zónán belüli többi nemzeti hatóságnak el kell fogadnia.

Syngenta: Így egyszerűbbé válik európai szinten a növényvédő szerek engedélyezése. Magyarország azonban sok tekintetben eltér az Északi régió többi országának környezeti és klimatikai adottságaitól. Nem lesz szerencsés más országok növényvédelmi engedélyeit szolgamódon átvenni. A Syngenta széleskörű hazai vizsgálatokkal is fogja támogatni szereinek hatékony és biztonságos felhasználását.

Nemzeti engedélyeztetés

  • Az Unio bizonyos körülmények között teret ad majd az idő előtti nemzeti engedélyeztetésnek is.

Syngenta: Ez egy nagyon fontos és Magyarország számára feltétlenül előnyt jelentő döntés. Lehetőséget ad majd a hazai gazdálkodóknak, hogy az új növényvédelmi technológiákat mielőbb meghonosítsák. Így az ország agrártermekeinek  versenyképessége nő.

Összefoglalóan

A Syngenta pozitívan fogadta az új tervezetet, mert az nagy lépést tesz előre a biztonságos növényvédőszer használat további fejlesztésében.

A Syngenta egy olyan kutató-fejlesztő vállalat, amely évtizedek óta az emberi egészséget valamint a környezetet kimélő termékek és technológiák fejlesztésén dolgozik.

A fejlesztések új hangsúlyát a fenntartható mezőgazdálkodási programok jelentik a cég életében. Ezekben a programokban próbálunk eleget tenni az egészséges valamint megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítás követelményének, a mezőgazdasági termelők és a feldolgozóipar jövedelemigényének illetve a fokozódó környezetvédelmi elvárásoknak.

A társadalom részéről jogos az igény az egészség megőrzésére és környezet megóvására, azonban fontos tudni, hogy a növényvédő szerek nélkül az élelmiszer szükségletünk 40%-át ma nem tudnánk előállítani. Ha Európa élelmiszer behozatalra szorul, akkor azt csak Európán kívüli forrásokból tudja majd fedezni, ahol az élelmiszer biztonsággal szemben komoly fenntartások vannak.

A jelen szabályozás sajnos még tartalmaz bizonytalanságot az endokrin működés gátló kritérium rendszer területén. A meghatározáson múlik, hogy jelentős hatóanyag csoportok milyen mértékben esnek majd korlátozás alá. Ettől függ, hogy a kalászos gabonatermelésben a szőlő-gyümölcs és zöldség növények védelmében marad-e eszköz a termények megvédésére, vagy szembe kell néznünk egy drámai termelés kieséssel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük