Idén először fognak össze a történelmi egyházak egyetlen közös célértIdén először fognak össze a történelmi egyházak egyetlen közös célértEzzel a címmel tartott közös sajtótájékoztatót április 18-án délelőtt a az MKPK székházában Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke.

Idén először fognak össze a történelmi egyházak egyetlen közös célértIdén először fognak össze a történelmi egyházak egyetlen közös célértEzzel a címmel tartott közös sajtótájékoztatót április 18-án délelőtt a az MKPK székházában Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke.

Bölcskei Gusztáv emlékeztetett, hogy a négy egyház összefogása, és közös megszólalása nem egy-egy alkalomra korlátozódik, hanem évtizedek óta együtt hisznek abban, hogy a hitből fakadó értékek képviselésével közszolgálatot végeznek. A jelenlegi erős társadalmi bizalmatlanság légkörében az egyházaknak jól kell felhasználni azt a bizalmi tőkét, amellyel rendelkeznek, ezért folytonos párbeszédet folytatnak egymással és a különböző társadalmi rétegekkel.

Az emberek ma gyakran nem tudnak „találkozni", beszélgetni egymással, az egyházi közösségek erre adnak lehetőséget függetlenül attól, hogy a társadalomban ki milyen helyet tölt be – mondta Feldmájer Péter.

A statisztikák és kutatások alapján felállított diganózishoz, miszerint a magyar nemzet lelki- és egészségi állapota nem jó – európai viszonylatban az egyik legrosszabbb – Ittzés János hozzátette: „de nem reménytelen". Kiemelte, hogy a reménységről való tanúságtétel önmagában is építi a társadalmat, a vallási értékek szerint élők az egész társadalmat gyógyíthatják. E reménység forrása nem bennünk van, hanem Istenben, ezzel több a keresztény remény a puszta optimizmusnál.

Erdő Péter az egyházak értékhordozásának több oldalára is rávilágított: szociális intézményein keresztül olyan értékeket ad, amelyeket az állam is megbecsül; a közbizalom és a szolidaritás pedig olyan jellemzők, amelyek kutatások szerint még a gazdasági fejlődéshez is hozzájárulnak; és az egyházaknak az egészséges nemzettudat alakításában is szerepük van.

A hitéleti tevékenység, az egyházi karitatív és szociális munka anyagi biztosításához jelentős mértékben járul hozzá a személyi jövedelemadóból felajánlható egy százalék, melynek gyűjtésére az egyházak külön-külön és közösen is kampányt folytatnak.

Az elmúlt esztendőben a három keresztény történelmi felekezet fogott össze e célból. A négy történelmi egyház első ízben idén indít közös kampányt, amelyről bővebb információ www.bizalmiszavazat.hu honlapon található.

Szerkesztőségünk azon kérdésére, hogy a tavalyi közös kampány milyen fogadtatásra talált, Német László elmondta, hogy tavaly hatvanezerrel több felajánló volt mint két évvel ezelőtt, ami a Katolikus Egyháznak 15-20%-os növekedést jelentett a felajánlók számát illetően. Ittzés János hozzá tette: látható, hogy nemcsak a hitüket aktívan gyakorlók, hanem egyre inkább olyanoktól is érkezik felajánlás, akik egyházon kívüliek, de élveznek valamilyen egyházi intézmény nyújtotta szolgáltatást (pl. egyházi iskola).

Arra a kérdésünkre, hogy a kampányon kívül a négy egyház tervez-e más közös megnyilvánulást a társadalom felé, az MKPK szóvivője emlékeztetett, hogy a Biblia éve idén már több tízezer keresztényt megmozgatott. Közös programok és javaslatok minden bizonnyal a jövőben is lesznek. Nagy jelentősége van, hogy a kormánnyal a 4 egyház gyakran együtt tárgyal. Az egyházak összefogása a közbizalom egyik legfontosabb eleme Magyarországon – mondta Német László.

A sajtótájékoztatón valamennyi egyházi vezető kiemelte, hogy az elmúlt évben növekedett az egy százalékot felajánlók száma, így a beérkező pénzösszeg is. Ez azért is jelentős, mert az egy főre eső felajánlott összeg ugyanakkor csökkent, ami ténylegesen a jövedelmek csökkenését tükrözi.

Az ebből befolyó pénzösszeget a református egyház az intézményrendszerének fenntartására és a határon túli egyházi intézmények működtetésére fordítja, valamint életmentő gyógykezelésekhez kíván belőle pénzalapot létrehozni. A Mazsihisz kizárólag a szeretet-kórházának és két szociális otthonának fejlesztésére használja fel a felajánlásokat, míg az evangélikus egyház elsősorban az oktatásügyet segíti vele. A Katolikus Egyházban az egyházmegyék és a szerzetesrendek részesülnek belőle, valamint közgyűjteményeket és olyan alaptevékenységeket támogatnak belőle mint pl. a műemlékvédelem.

Magyar Kurir

Kép: Rochlitz Bernadett