Módosításokkal fogadta el az EP a néppárti Glattfelder Béla jelentését. A magyar képviselõ a kukorica-intervenció leépítését célzó bizottsági javaslat teljes elutasítását kérte, és ezt támogatta korábban a parlament mezõgazdasági szakbizottsága is. A plenáris ülésen a képviselõk többsége viszont úgy döntött, az intervenció fokozatos – de a termelõk számára a tanácsi elképzeléseknél kedvezõbb feltételû – leépítését támogatja.

A 2007/2008-as gazdasági évben 2 millió, 2008/2009-ben 1 millió tonna legyen a kukorica intervenciós felvásárlására vonatkozó plafonérték, 2009/2010-ben pedig csökkenjen nullára – ezt a javaslatot szavazta meg 326 igen, 227 nem és 8 tartózkodó szavazattal az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön, amikor a néppárti Glattfelder Béla jelentésérõl voksolt. A Tanács a múlt héten ennél alacsonyabb plafonértékeket határozott meg: 1,5 millió, 700 ezer, illetve nulla tonnát.

 

Módosításokkal fogadta el az EP a néppárti Glattfelder Béla jelentését. A magyar képviselõ a kukorica-intervenció leépítését célzó bizottsági javaslat teljes elutasítását kérte, és ezt támogatta korábban a parlament mezõgazdasági szakbizottsága is. A plenáris ülésen a képviselõk többsége viszont úgy döntött, az intervenció fokozatos – de a termelõk számára a tanácsi elképzeléseknél kedvezõbb feltételû – leépítését támogatja.

A 2007/2008-as gazdasági évben 2 millió, 2008/2009-ben 1 millió tonna legyen a kukorica intervenciós felvásárlására vonatkozó plafonérték, 2009/2010-ben pedig csökkenjen nullára – ezt a javaslatot szavazta meg 326 igen, 227 nem és 8 tartózkodó szavazattal az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön, amikor a néppárti Glattfelder Béla jelentésérõl voksolt. A Tanács a múlt héten ennél alacsonyabb plafonértékeket határozott meg: 1,5 millió, 700 ezer, illetve nulla tonnát.

A jelentéstevõ – és vele együtt az EP mezõgazdasági szakbizottsága (24-9 arányban) – korábban a kukorica-intervenciót a 2007/2008-as évtõl teljesen megszüntetni kívánó európai bizottsági javaslat kategorikus elutasítását indítványozta.

A plenáris ülésen viszont megszavaztak négy (zöldpárti, liberális, illetve szocialista képviselõk által beterjesztett) módosító indítványt, amelyek értelmében az EP mégis támogatja a leépítést, de csak fokozatosan, és a Tanács által elfogadottakhoz képest magasabb plafonértékekkel. (A plafonértékekre vonatkozó módosító indítványt 308-251 arányban fogadták el.)

Az egyik módosítás hozzáfûzte a szöveghez, hogy ?2008. december 31-ig a bizottság, szükség esetén új jogalkotási javaslatokkal kiegészített jelentést készít, amelyben értékeli a kukorica piacára jellemzõ trendeket, az ágazat gazdasági helyzetét és az intervenció eltörlésének vagy kiterjesztésének kérdését".

(Az Európai Parlamentnek ezen a területen nem együttdöntési, hanem csak konzultációs – vagyis gyakorlatilag véleményadó – jogköre van. A végsõ döntést meghozó, a tagállamokat képviselõ Tanácsot az EP által elfogadott jelentés nem kötelezi. – a szerk.)

Kukoricahegyektõl tart az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság azzal indokolta a kukorica-intervenció leépítésének tervét, hogy az elraktározott kukoricamennyiség elérte az 5,6 millió tonnát, a teljes intervenciós készlet 40 százalékát. (Ennek 93 százaléka Magyarországon volt!)

Az EB ráadásul arra számít, hogy Románia és Bulgária csatlakozása, a magas elszállítási költségek és a nemzetközi verseny erõsödése miatt a felhalmozott kukoricakészletek tovább nõnek – 2013-ig akár 15,6 millió tonnáig (az összesen 18,9 tonnányi gabonából). A javaslatban foglaltak szerint az intervenció megszüntetése esetén az összes intervenciós gabonamennyiség csak évi 10 millió tonnára nõne.

Elfogadhatatlan az idei leépítés

Glattfelder Béla a jelentéshez fûzött indokolásban azt írta, a javaslat ?sérti a kukoricatermelõk jogos elvárásait", ?nem veszi figyelembe a kukorica intervencióból való kiemelésének a gabonapiacra nehezedõ lehetséges negatív hatásait", ráadásul nincs is kellõképpen alátámasztva piaci adatokkal. A jelentéstevõ elfogadhatatlannak tartja, hogy már a 2007/2008-as évben alkalmazzanak egy jogszabályt, amelyre a kukoricatermesztõk nem készülhetnek fel idõben. (A kukoricát áprilistól május végéig vetik, de a termesztõknek õsszel kell dönteniük a vetésszerkezetrõl, elõre gondoskodniuk kell a vetõmagok és a növényvédõ szerek beszerzésérõl.)

Csökkenõ készletek – növekvõ fogyasztás

Glattfelder szerint félrevezetõ, hogy a bizottság csak a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os év adataiból számolt, pláne, hogy az elõbbiben rekordmennyiségû kukoricát takarítottak be. A jelentéstevõ hozzáteszi, a viszonylag magas árak és az átlagosnál alacsonyabb betakarítás miatt az intervenciós készletek nemhogy nõttek volna, de még csökkentek is, 2006 végére 4,28 millió tonnára, azóta pedig még tovább, egészen 3 millió tonnáig.

Alaptalan tehát az a feltételezés, hogy az intervenciós készletek lineárisan növekednének – véli a képviselõ. Sõt egyes elõrejelzések szerint a termelés éppen hogy nem fogja tudni tartani a lépést a fogyasztás bõvülésével – áll az indokolásban, amely a távol-keleti hústermelés növekvõ takarmányigényére és a bioetanol-ipar felvevõképességére is hivatkozik.

Gabonapiaci egyenlõtlenségek

Az indokolás szerint a kukoricának a közös intervenciós rendszerbõl történõ kivonása jelentõs áringadozáshoz vezet a gabonapiacon. Amikor ugyanis a betakarítás átlagon felüli, a kukoricaárak csökkennek, a búza és az árpa árai viszont folyamatosan az intervenciós árak körül maradnak, ami biztonsági hálóként mûködik. Ha viszont a jelentõsen alacsonyabb árak miatt a kukorica a búzánál és az árpánál sokkal versenyképesebb lesz, ez utóbbiak intervenciós készletei fognak növekedni – a 2008-as 5,5 millió tonnáról, 2013-ig 10 millióra.

A jelentéstevõ összefoglalásképpen úgy véli, a kukoricaár-támogatás megszüntetése komoly piaci egyenlõtlenségekhez vezetne az egész gabonaágazatban.

Glattfelder: nem indokolt és nem jogszerû a bizottsági javaslat

A jelentéstevõ a parlamenti plenáris vitában, tehát a szavazás elõtt, azt mondta, az Európai Bizottság javaslatát két szempontból lehet megvizsgálni: indokolt, illetve jogszerû-e a tervezet.

Az elsõ kérdésre Glattfelder szerint egyértelmû választ ad az a tény, hogy a 9 (illetve az év végére 11) millió tonnás bizottsági elõrejelzésekhez képest most csupán 3 millió tonna az intervenciós készlet, és ez is folyamatosan csökken. A képviselõ hozzátette: ?a jelenlegi árak lényegesen magasabbak az intervenciós árnál, a bizottság indoklásával szemben a kukorica piaci kilátásai jók". Ráadásul ?az árak egyre nõnek, az EU fogyasztása gyorsabban nõ, mint a termelés". A jelentéstevõ kitért arra, hogy ?jelenleg a kukorica ára Magyarországon a 101 eurós intervenciós árral szemben 130 euró körül van. A kukoricatermelõ gazdák számára viszont 2005-ben körülbelül 200 millió eurós veszteség elkerülését tette lehetõvé a felvásárlás".

Arról, hogy jogszerû volt-e a javaslat, a képviselõ azt mondta, az már ebben az évben meg akarja szüntetni az intervenciót, viszont az idei kukoricát ?már az Európai Bizottság sem tudja visszaparancsolni a földbe". Glattfelder azt mondta, ?év közben az intervenciós rendszer bármilyen jellegû korlátozása visszamenõleges hatályú szabályozás. Súlyosan sérti a jogbiztonságot, a gazdák jogos várakozásait".

A jelentéstevõ azt is sérelmezte, hogy a Tanács nem várta meg a parlament véleményének elfogadását, hanem a megelõzõ héten döntött az intervenció visszamenõleges hatályú megszüntetésérõl.

Jelentés: Glattfelder Béla (EPP-ED, HU)

Jelentés: A6-0141/2007- A gabonafélék piacának közös szervezése

Javaslat a Tanács rendeletére a gabonafélék piacának közös szervezésérõl szóló 1784/2003/EK rendelet módosításáról

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. május 22., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0256

Glattfelder Béla

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep.do?language=HU

Több hatáskört az Europolnak a szervezett bûnözés ellen

Szélesebb EU-szintû összefogást sürgetnek a képviselõk a nemzetközi bûnözés elleni küzdelemben. Az EP azt kéri a Tanácstól, hogy hatékonyabb jogosítványokkal segítse az Europol küzdelmét a nemzetközi szervezett bûnözés ellen. A harc része a közvélemény tájékoztatása is.

?Az új közlekedési, kereskedelmi és kommunikációs eszközöket magabiztosan használó szervezett bûnözés földrajzi terjeszkedésének egyértelmûen kedvez az új, nyitottabb Európa, miközben a bûnüldözési szolgálatokat még mindig sok esetben terhelik a mindennapi tevékenységüket akadályozó jogi és adminisztratív kötelezettségek" – állapítja meg a Bill Newton (liberális, brit) által jegyzett, a parlament által csütörtökön elfogadott jelentés.

?A szervezett bûnözõi csoportok egyre összetettebb és strukturáltabb üzleti szervezetekké válnak, amelyek képesek behatolni a gazdasági és pénzügyi piacokra, illetve eltorzítani azokat olyan legális gazdasági közegeket keresve, amelyekbe illegálisan szerzett jövedelmeiket – gyakran kifinomult pénzmosási mûveletek révén – beáramoltathatják" – folytatódik a helyzetértékelés.

A szervezett bûnözõk dolgát könnyíti a passzív és alulinformált közvélemény, a gyakran a közigazgatásba is beszivárgó korrupció, valamint azok a bürokratikus nehézségek, melyek a közösségi szinten mûködõ bûnüldözõ szervek mûködését gátolják – áll a szövegben.

Ajánlások a Tanácsnak

A képviselõk mindenekelõtt azt szeretnék, ha a Tanács megkönnyítené az Europol és az Eurojust mûködését, és több kezdeményezési lehetõséget biztosítana ezek számára. A képviselõk a Tanácsot és a tagállamokat arra kérik, közelítsék egymáshoz jogrendszerüket a nemzetközi szintû bûnüldözés megkönnyítésének érdekében. Egységes védelmet szorgalmaz a jelentés az Európai Unió jogrendje és pénzügyi érdekei számára.

A képviselõk szót emelnek a megelõzés és a hírszerzési információk professzionálisabb használata mellett, és arra ösztönöznék a Tanácsot és a tagállamokat, támaszkodjanak a nemrég létrehozott Alapjogi Ügynökség szakértelmére.

A jelentés felszólítja a Tanácsot, ?fordítson kiemelt figyelmet azon közigazgatási és politikai intézmények tevékenységére, melyek tagjaik közt tudnak korábban szervezett bûnözés miatt elítélteket".

A közvélemény tájékoztatása

A büntetõjog önmagában nem megfelelõ eszköz a szervezett bûnözés leküzdéséhez – olvasható a szövegben. A jelentés arra kéri a Tanácsot, támogassa az olyan helyi kezdeményezéseket, melyek bõvítik a lakosság ismereteit a szexuális, illetve munkavégzés céljából történõ kizsákmányolással összefüggõ, leginkább nõket és gyermekeket érintõ emberkereskedelemmel kapcsolatban. A képviselõk olyan helyi programok beindítását sürgetik, melyek az embereket a törvény keretei közötti életvitelre tanítják azokon a területeken, ahol a szervezett bûnözés már a mindennapi kultúra részévé vált.  

Az EP a tagállamokat a transznacionális szervezett bûnözés elleni ENSZ egyezmény, valamint az ahhoz kapcsolódó emberkereskedelemrõl szóló jegyzõkönyvek ratifikálására kéri.

A nemzetközi bûnözés elleni harcban a hatóságoknak maximálisan tiszteletben kell tartaniuk a személyek polgári szabadságjogait és alapvetõ emberi jogait, ideértve a legmagasabb szintû adatvédelmet is – emlékeztet a jelentés.

Kósáné: tanúvédelmi program európai szinten

A jelentés vitájában a szocialista frakció nevében szólalt fel Kósáné Kovács Magda. A képviselõnõ azt mondta, ?erõsíteni kell az együttmûködést a tagállamok rendõrségei és igazságügyi szervezetei között különösen azért, mert egy határok nélküli Európában a bûnözés, fõleg a szervezett bûnözés ezeknek a szerveknek a hatékonyabb együttmûködése nélkül csak erõsödhet".

Kósáné úgy vélte, ?lépésrõl lépésre erõsíteni kell az EUROPOL és az EUROJUST függetlenségét és hatáskörét is annak érdekében, hogy legyen olyan európai szintû rendõrségi és igazságügyi szerv, amely a tagállamok felett átfogóan foglalkozik a bûnözéssel, ezzel sarkallva a hazai szerveket is a pontos és korrupciómentes munkára".

A politikus szerint ?csak európai szinten lehet továbbfejleszteni a tanúvédelmi programot, hiszen az országok többsége önmagában nem képes saját területén elrejteni a szervezett bûnözés ellen tanúskodó polgárokat, és biztosítani a nekik járó védelmet".

A képviselõnõ azt mondta, meggyõzõdése, hogy ?geopolitikai és gazdasági téren lesznek olyan részpolitikák, amelyek a szervezett bûnözés célpontjaivá válnak, és ha erre nem figyelünk oda és nem lesz nemzetbiztonsági típusú megközelítésünk, akkor veszélybe kerülünk".

Jelentéstevõ: Bill Newton Dunn (ALDE, UK)

Jelentés: A6-0152/2007 – Stratégiai koncepció kidolgozása a szervezett bûnözés elleni küzdelemre vonatkozóan – az Európai Parlament ajánlásaival a Tanács számára

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 23., szerda

Jogalkotási figyelõ

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2094

Bill Newton Dunn

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Newton+Dunn&partNumber=1&language=HU&id=1394

A kis és közepes vállalatok az innováció motorjai

Bár Európa megfelelõ tudásközpontokkal rendelkezik, az innovációknak a gyakorlatban történõ alkalmazásán még van mit javítani – áll egy, az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk az innováció ösztönzése érdekében fokozottabban támogatnák a mikro-, kis és középvállalatokat, leépítenék a bürokráciát, és átlátható szabványrendszert alakítanának ki.

Az EU-nak az innováció elõmozdításában játszandó szerepérõl készített véleményadó jelentést Adam Gierek (szocialista, lengyel). Ezt a képviselõk csütörtökön kézfelemeléssel fogadták el.

A szöveg szerint ?az innováció elsõdleges célja az EU versenyképességének megerõsítése és polgárai életminõségének javítása". A jelentéstevõ úgy véli, ?az Európában fennálló helyzet ellentmondásosságát tükrözi, hogy a tudás fejlesztésére magasan fejlett központok állnak rendelkezésre – a kiválósági központok -, ugyanakkor kevés gazdasági ösztönzés szolgálja azt, hogy ezt a tudást az innovatív tevékenységek fejlesztésének alapjául felhasználják".

A jelentés szerint javítani kell a felsõoktatási intézmények és az ott megszületõ innovációkat a gyakorlatban felhasználni képes gazdasági szereplõk közötti együttmûködést, ösztöndíjakkal kell vonzóvá tenni a tudósi pályát, sõt a kontinensnek magához kell vonzania a vezetõ tudósokat.

Az innovációt segítené, a bürokrácia és a vállalatok adminisztratív terheinek leépítése is – vélik a képviselõk. A jelentés hozzáteszi: nagyon fontos az egységes és mindenki számára hozzáférhetõ, EU-szintû szabványok alkalmazása, valamint a szabadalmi jogok ésszerû védelme. A képviselõk szerint a vállalatok innovációs tevékenységét a tagállamoknak adókedvezményekkel is elõ kell segíteniük.

Mivel a képviselõk az innováció motorját a kis és középvállalatokban látják, arra szólítják fel a tagállamokat, anyagilag is támogassák a cégek ilyen irányú tevékenységét.

Harangozó: hálózatosodás és növekedési pólusok

A parlamenti vitában felszólalt Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte ?a kis és középvállalkozások számos problémával néznek szembe. Ezek közül kiemelkedik, hogy méretükbõl adódóan európai szinten nehezen láthatók, illetve nehezen férnek hozzá a nemzetközi versenyképesség eléréséhez szükséges szolgáltatásokhoz. Ezt a méretbõl adódó piaci hátrányt hálózatosodás és klaszteresedés révén lehet leküzdeni."

A klaszteresedés, a növekedési pólusok létrehozása fontos és hatékony gazdaságfejlesztési eszköz – vélte a képviselõ, aki szerint jobb együttmûködésre van szükség a gazdasági szereplõk, az egyetemek, a kutatási központok, a közszféra között. ?Egyszerûsíteni kell az adminisztratív folyamatokat, könnyebbé kell tennünk a finanszírozást, és olyan adórendszert kell kialakítanunk, amellyel ösztönözni lehet a vállalkozások innovációs képességének növelését" – mondta a politikus.

?Egyedülálló lehetõséget jelentene, ha a fejlesztéseket az Európai Fejlesztési Központon keresztül mindenki számára elérhetõvé tennénk, és lehetõséget teremtenénk a folyamatos információcserére. Az innováció mindenkié, a cél az, hogy javítsa az életkörülményeket, az állampolgárok mindennapi életének minõségét az egész Unióban" – zárta felszólalását Harangozó Gábor.

Egyszerûsítenék a közös agrárpolitika piaci szabályozását

Az Európai Bizottság egy rendeletbe vonná össze a közös agrárpolitika ágazati piaci szabályozásait, és egyebekben is egyszerûsítené a rendszert. Az EP általánosságban támogatja az áramvonalasítást, ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a változtatások csak a valóban technikai részletekre terjedjen ki.

A közös agrárpolitika piaci szabályozásának átalakításáról fogadott el (468 igen, 14 nem, 64 tartózkodás) jelentést az EP csütörtökön.

Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika egyszerûsítése érdekében benyújtott egy rendeletjavaslatot, amely átdolgozná és egy alaprendeletben foglalná össze az ágazatspecifikus közös piaci szabályokról szóló 21 meglévõ jogszabályt.

A javaslat az olyan ?klasszikus" területekre vonatkozó szabályokat foglalja egységes szerkezetbe, mint az intervenció, a magánraktározás, a vámkontingensek, az exportvisszatérítések, a védekezési intézkedések, az állami támogatással és versennyel kapcsolatos szabályok, valamint az adatszolgáltatás és az adatokról való jelentés.

Negyvenegy rendelettel kevesebb lehet-e?

A jelentéstevõ Niels Busk (liberális, dán) által készített indokolás szerint 41 rendeletet lehet hatályon kívül helyezni, ha a piacok közös szervezésérõl szóló rendelet hatályba lép.

Az EP üdvözli a technikai jellegû egyszerûsítési terveket, nem ért egyet viszont az ezen túlmenõ, politikai természetû változtatásokkal. A képviselõk ilyenek tartották a sertéshúsnál az állami intervenció lehetõségének eltörlését célzó bizottsági javaslatot.

Aprómunka a bizottságnak

A parlament egyetért azzal az elképzeléssel is, hogy bizonyos, most a Tanácsot illetõ, technikai jellegû szabályozási hatásköröket (szerzõdéses feltételek technikai részletei, bejelentési kötelezettség elõírása, ágazati megállapodások engedélyezése, magántárolásban elhelyezett termékekre vonatkozó jegyzék elkészítése stb.) ruházzanak át a bizottságra a gyors és hatékony döntéshozatal érdekében.

A jelentéstevõ szerint ?helyénvalónak tûnik az irányítóbizottságok számának (a bizottság által javasolt – a szerk.) csökkentése a jelen szabálycsomag egységes keretbe foglalásának keretében, de ennek a számnak csupán egyetlenre korlátozása kételyeket ébreszt arra vonatkozóan, miként lehet egyidejûleg biztosítani a szükséges ágazati szakértelem rendelkezésre állását". Az EP úgy véli, ?legalább két irányítóbizottságot kell mûködtetni: az egyik az állati, a másik pedig a növényi eredetû termékekkel foglalkozna".

Jelentéstevõ: Niels Busk (ALDE, DK)

Jelentés: A6-171/2007 – A mezõgazdasági piacok közös szervezése

Javaslat a Tanács rendeletére; a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról és egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó különleges rendelkezésekrõl

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. május 22., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0269

Niels Busk

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=4442&language=hu

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük