Igaz-e, hogy az EU 65 órára emelné a heti munkaidőt?

A munkaidő-irányelv főbb pontjai a 2008. június 10-ei tanácsülést követően:A Bizottság örömmel fogadta a tagállamok szakminiszterei által június 10-én elért kompromisszumot a munkaidő-irányelvről. Az irányelv-javaslat évek hosszú sora óta feküdt az asztalon, így a hétfői megállapodás jelentős áttörésnek számít. Megmutatja, hogy a 27 tagállam képes az együttműködésre a korábban szinte lehetetlennek tűnő ügyekben is. A megállapodás egyben hozzájárul a szociális párbeszéd európai szintű felélénkítéséhez, hiszen a jelenlegi kompromisszumos javaslat több ponton is számít a szociális partnerek közötti érdekegyeztetésre.

A munkaidő-irányelv főbb pontjai a 2008. június 10-ei tanácsülést követően:A Bizottság örömmel fogadta a tagállamok szakminiszterei által június 10-én elért kompromisszumot a munkaidő-irányelvről. Az irányelv-javaslat évek hosszú sora óta feküdt az asztalon, így a hétfői megállapodás jelentős áttörésnek számít. Megmutatja, hogy a 27 tagállam képes az együttműködésre a korábban szinte lehetetlennek tűnő ügyekben is. A megállapodás egyben hozzájárul a szociális párbeszéd európai szintű felélénkítéséhez, hiszen a jelenlegi kompromisszumos javaslat több ponton is számít a szociális partnerek közötti érdekegyeztetésre.

Az irányelv a tanácsi kompromisszum értelmében a következő fő elemekből áll:

· A heti maximum munkaidő továbbra is 48 óra marad, hacsak a munkavállaló másként nem kérelmezi. Az ilyen kérelmek elfogadására csak olyan tagállamban van lehetőség, ahol erre a tagállami törvények lehetőséget nyújtanak, illetve ahol erről létezik megállapodás a szociális partnerek között.

· Bármelyik tagállam szabadon dönthet a munkahét 48 óránál rövidebb meghatározása mellett. Egyetlen munkavállalót sem lehet arra kötelezni, hogy az így elfogadottnál (azaz maximum 48 óránál) többet dolgozzon.

· "Opt-out"-ra, azaz a 48 órás munkahét alapszabálya alóli kivételre, különleges körülmények között van lehetőség. Nem írhat alá többletmunkaidőre vonatkozó kérelmet például az a munkavállaló, aki egy hónapnál rövidebb ideje dolgozik az adott munkahelyen, a munkaadó pedig köteles számon tartani a többletmunkaidőt. Az irányelv-tervezet határozottan tiltja a többletmunkaidő kérelmet nem aláíró munkavállalók bárminemű hátrányos megkülönböztetését.

· A többletmunkaidőt kérelmezőket az irányelv-tervezet azzal védi, hogy esetükben a munkaidőt heti 60 órában maximálja, amennyiben a szociális partnerek másban nem állapodnak meg.

· Az irányelv-tervezet megkülönbözteti az aktív és inaktív ügyeleti időt is. Abban az esetben, ha az inaktív ügyeleti idő a munkaidő részét képezi, a heti munkával töltött órák száma nem haladhatja meg a 65 órát.

A fentiekből tehát nyilvánvalóan látszik, hogy a híradásokkal ellentétben a munkahét alapszabályként nem haladhatja meg a maximum 48 órát. Kivételek létezhetnek az alapszabály alól, ám ezekre is csak akkor van lehetőség, ha azt a munkavállaló kéri és a tagországban a szociális partnerek között létrejött megállapodások ezt lehetővé teszik.

A tanács a munkaidő-irányelv (2003/88/EC) módosítását először 2004-ben kísérelte meg. A jelenlegi kompromisszum az irányelv-javaslat második tanácsi olvasatát tükrözi. Az együttdöntési eljárásnak megfelelően a megállapodás ezek után az Európai Parlament elé kerül idén ősszel. Spidla biztos a témával kapcsolatos nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint a megállapodás jelenlegi formájában kiegyensúlyozott, és reméli, hogy az Európai Parlament képviselői azt még a francia elnökség idején többséggel tudják majd elfogadni.