Baja Ferenc EKK kormánybiztosBaja Ferenc EKK kormánybiztos2008.június 13-án Baja Ferenc kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és  Bálint Ákos főigazgató (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)  tájékoztatta a médiát a fent jelzett, kiemelt projekt elindításáról, s ismertette a közigazgatás területén induló fejlesztések jelentőségét, a támogatás indokait, valamint bemutatta a projekt főbb célkitűzéseit és várható eredményeit.

 

Baja Ferenc EKK kormánybiztosBaja Ferenc EKK kormánybiztos2008.június 13-án Baja Ferenc kormánybiztos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és  Bálint Ákos főigazgató (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)  tájékoztatta a médiát a fent jelzett, kiemelt projekt elindításáról, s ismertette a közigazgatás területén induló fejlesztések jelentőségét, a támogatás indokait, valamint bemutatta a projekt főbb célkitűzéseit és várható eredményeit.

Magyarország az   e-Kormányzat 2005 Stratégiá-ban kiemelt figyelmet fordított az elektronikus kormányzati szolgáltatások megvalósítására, különös tekintettel az EU által meghatározott 20, leggyakrabban igénybevett szolgáltatásra.  Ezek a szolgáltatások megvalósultak, magas színvonalon.  Az ENSZ 2006. évi jelentésében elismerte ezt, hazánk az EU országok sorában így tudott a sereghajtók közül a középmezőnyhöz felzárkózni.

Továbblépésre van szükség, mivel a kialakított szolgáltató rendszerek továbbfejlődése nem biztosított; a fejlődés gátja az egyes ágazati rendszerek közötti együttműködés hiánya. A közigazgatási reformmal párhuzamosan minőségileg új alapokra kell helyezni az elektronikus közszolgáltatásokat is.

Ezen belül, az egymástól függetlenül működő, az ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatásokat fel kell váltani az élethelyzethez kapcsolódó szolgáltatásokkal, új Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszert kell létrehozni, ennek eredményeire lehet majd építeni az együttműködő közigazgatási szolgáltató rendszereket.

A Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszerrel jöhetnek létre a pán-európai szolgáltatások feltételei is.

Saját keretrendszerünk kialakításakor figyelembe vesszük a kialakítási folyamatát élő  Európai Interoperabilitási Keretrendszer (European Interoperability Framework) eddigi eredményeit is.

A hazai keretrendszer főbb fejezetei:

-a folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása,

 cél:  a felhasználók számára minél egyszerűbb szolgáltatások jöjjenek létre, minél kevesebb ráfordítással,

-a technikai és jelentéstani (szemantikai) együttműködési (interoperabilitási) követelmények meghatározása;

 #az idevágó szintek kialakításában már zajlik a szervezeti együttműködés politikai kidolgozása,

 #a technikai együttműködés szintjén meg kell teremteni az alrendszerek megfelelő kommunikációját; 

   kommunikációs protokollok, biztonsági megoldások és adatformátum-leírások, szabványok, ajánlások, tájékoztató  

   anyagok formájában,

 #a jelentéstani szinten elő kell írni az átvitt adatok egységes értelmezését,

-az alkamazásoktól függő IT biztonsági követelmények meghatározása, figyelembe véve

 #a jogszabályi környezetet,

 #a hazai és nemzetközi szabványokat,

 #a pályáztatás és a működés teljes életciklusát,

 #a megfelelő stuktúráltság követelményét,

 #a kockázati-alapú megközelítést,

 #az üzletmenet folytonosságát,

 #a saját életcilust és menedzsmentet.

-fejlesztési módszertan és alkalmazásfejlesztési keretrendszer kialakítása, ennek szempontjai;

 #az egyszerre induló fejlesztési projektek miatt menet közben, fokozatosan, folyamatosan kell az integrációt  

   végrehajtani,

 #meg kell tartani az alrendszerek függetlenségét, nyitottságát, de meg kell szabni a csatlakozási felületeket,

 #meg kell hagyni a jogszabályi változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségét, a felhasználók igénye legyen az

   elsődleges szempont,

   a kialakításkor az Enterprise Architecture (EA), a SOA, az Enterprise Service Bus (ESB) és a Service Oriented

   Enterprise (SOA) megközelítéseket kell szem előtt tartani,

-a szabványtár működtetési és gondozási rendszerének kialakítása,

 cél:  a tárolt információk és dokumentumok életciklusának menedzselhetősége, megfelelő minőségű publikálása,

-a projektmenedzsment-módszertannak és a szakmai monitoringnak a kialakítása; 

 cél:  az ügyfolyam egységesítése, szabványosítása, a szolgáltatások közelebb kerüljenek a társadalomhoz,

         lényeges feladat az eddig elhanyagolt alkalmazási terület-felmérésnek, projekt-szervezésnek és

         lebonyolításnak a szabályozása szervezeti szinten,

Összefoglalva:

Az új keretrendszer az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból valósul meg,  a kiemelt projekt támogatási szerződésének aláírására már sor került, fejlesztéseit 897 millió forint Európai Uniós és hazai társfinanszírozásban hajtják végre.  A fejlesztés kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Államtitkársága.

A fejlesztéssel tehát a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát kívánják javítani, a korábbi hivatal- és ügyközpontú közigazgatási folyamatokat ügyfélközpontúvá alakítani. 

A célkitűzések eléréséhez meg kell teremteni

-az informatikai feltételeket (szabványosított fejlesztések, alkalmazások és minőségbiztosítási rendszerek),

-a szabályozási (a szolgáltatásokban és infrastruktúrában meglévő párhuzamosságok felszámolása) feltételeket.

A hazai közigazgatási informatikát ma különálló, szigetszerű, együttműködésre alig alkalmas alrendszerek, valamint alacsony szinten elektronizált back-office folyamatok jellemzik.  Az elindított közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztéseket közös alapra helyezik,

a fejlesztéseket ügyfélközpontúan valósítják meg,  korszerű, rugalmas architektúra kialakításával és hatékonyan működtethető technológiai eszközök alkalmazásával.

Az Államreform Operatív Program „Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása" című kiemelt projektjének elsőrendű feladata, hogy

-kidolgozzák a különböző rendszerek technikai együttműködésére (inter-operabilitására) vonatkozó szabványokat,

-meghatározzák a közösen értelmezett fogalmakat és a szervezeti együttműködés követelményeit.

A kidolgozott szabványokat szabványtárban teszik elérhetővé minden fejlesztő számára.

A munka eredményeként  20 új szabvány, 100 új publikáció és a rájuk épülő egységes keretrendszer jön létre.

A projektben elkészülő szabványokat, eljárásrendeket és követelményeket a központi közigazgatás mintegy 140 intézménye számára lehet kötelezővé tenni, amikor e-közigazgatási fejlesztéseiken dolgoznak, (ez további döntést igényel),  mindezen fejlesztések iránymutatóul szolgálhatnak legalább kétezer önkormányzat számára is.

Mivel a később zajló projektek résztvevőinek alkalmazniuk kell az e-közigazgatási keretrendszer előírásait, ezért szükség van a projektmenedzsment módszertanának és a szakmai monitoring rendszernek a kialakítására is, a projekt részeként. 

Az ismertetett kiemelt projekt szakmai megvalósítására kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központja által vezetett konzorcium nyerte, nettó 641 millió forint értékben.

A konzorcium további tagjai:

a szabványtárat elkészítő CompLex Kiadó Kft.,

a projektvezetésért és a minőségbiztosításért felelős Hendra Kft.,

a biztonsági előírásokat kidolgozó HunGuard Kft.,

a projektmenedzsment módszertanát kidolgozó, valamint a tesztkörnyezetet biztosító Kopint-Datorg Zrt.,

továbbá az interoperabilitási és biztonsági követelményeket elkészítő Stratis Kft.

A projekt adminisztratív tevékenységét az irányító hatóság és a VÁTI Kht. felügyeli.

A projekt befejezésének határideje 2008. december 31.

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hatteranyagok/ekk20080613

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük