goya_szaturnusz.jpgFrancisco Goya: Saturnus (Kronosz) fefalja saját gyermekeit

Elképzelem, ahogy Kronosz, a görög mitológiában az idő ura (kronométer = időmérő =  óra) zsörtölődik az Olimposzon, mert az ember a nyári időszámítással beleavatkozik az ő kizárólagos kompetenciájába. Mert ezt tesszük, amikor majd március 26-án a helyi időt egy órával előre állítjuk, időzónánk normális menetéhez képest.

   Kezdetben csupán azért javasolták az óra-átállítást, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny az építőiparban, hogy hosszabb ideig végezhető szabadtéri munka. Az előnyök közé tartozik, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökken a közúti balesetek száma.

   Az Európai Unió 1996-ban egységesítette a nyári időszámítás szabályait. Magyarország már 1916-ban vezette be, 80 évvel megelőzve ezzel az Európai Uniót. De mégsem a miénk ez a találmány. Benjamin Franklin 1784-ben felvetette. Javaslatával a gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkelés miatt. De nem lett belőle semmi. 1895-ben  a Wellingtoni Filozófiai Társaság (Sidney)  kétórás óraátállítást javasolt (októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.

   Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amelyeket április négy vasárnapján hajtottak volna végre, majd szeptember négy vasárnapján vissza. A törvényjavaslatot az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt csak később fogadták el, Willett halála után.

   Ellenezzük, mondják a szkeptikusok, nekünk nehezünkre esik az átállás, felborul az alvási ciklus, kényelmetlen és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása, növeli a depresszióra való hajlamot, a MÁV-nál pedig megzavarja a vonatok menetrendjét.

   Ha a fizika-matematika és a szkeptikusok között kell választani, én az előbbit részesítem előnyben. A villamosenergia-ipari szakemberek 1949 óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat. Az óraátállításoknak köszönhetően évi 120 gigawattórával (Gwh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 40 ezer háztartás éves fogyasztásának, összegszerűen                                                               6 milliárd forintnak megtakarítását jelenti.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük