Elfogadta az EP Lévai Katalin jelentését az online zeneszolgáltatások szerzõi jogairól

EU PARLAMENTEU PARLAMENT  A kulturális sokszínûséget veszélyezteti az online zeneszolgáltatások jogdíjairól szóló bizottsági ajánlás – áll Lévai Katalin kedden elfogadott jelentésében. Az EP szerint ugyanis az a nemzeti jogkezelõk ellehetetlenüléséhez, a jogtulajdonosok és nemzetközi jogkezelõk aránytalan koncentrációjához vezet. A képviselõk kötelezõ uniós szabályozást szeretnének, és a felhasználás, a letöltés országának díjai szerint határoznák meg a szerzõi jogdíjakat. 

EU PARLAMENTEU PARLAMENT  A kulturális sokszínûséget veszélyezteti az online zeneszolgáltatások jogdíjairól szóló bizottsági ajánlás – áll Lévai Katalin kedden elfogadott jelentésében. Az EP szerint ugyanis az a nemzeti jogkezelõk ellehetetlenüléséhez, a jogtulajdonosok és nemzetközi jogkezelõk aránytalan koncentrációjához vezet. A képviselõk kötelezõ uniós szabályozást szeretnének, és a felhasználás, a letöltés országának díjai szerint határoznák meg a szerzõi jogdíjakat. 

Az EP március 13-án, kedden, kézfelemeléssel, módosítás nélkül fogadta el Lévai Katalin (szocialista) jelentését.

 

2005. október 18-án az Európai Bizottság ajánlást adott ki ?a jogszerû online zeneszolgáltatás határokon átnyúló kezelésérõl?. Charlie McCreevy, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs uniós biztos ezt az ajánlást olyan nem-kötelezõ érvényû (soft-law, puha szabályozási) eszköznek nevezte, amelynek rendeltetése, ?hogy a piacot a helyes irányba terelje?.  Erre a javaslatra reagált most saját kezdeményezésû jelentésben az Európai Parlament.

 

Mint Lévai Katalin az indokolásban megjegyzi, ?az ajánlás nagy horderejû következményeket gyakorol a szerzõi jogdíjak piacára, és a piac legfõbb szereplõi már ezen az alapon cselekszenek?. Az ajánlás elsõdleges célja, hogy az online zenei szolgáltatások szerzõi jogainak közös kezelését az új technológiák fejlõdéséhez igazítsa.

 Repertoármonopólium 

Az indokolás megemlíti, hogy a bizottsági ajánlás a kisebb jogtulajdonosok szerint ösztönzést nyújthat a nagyobb kiadók számára, hogy az úgynevezett ?nemzetközi repertoárt? vonják ki a közös jogkezelõ társaságok nemzeti hálózatából, és adják egyetlen vagy rendkívül csekély számú, nagy jogkezelõ kezébe. A tervezet Lévai szerint így ?potenciálisan versenyellenes, mivel valószínûsíthetõen tényleges oligópóliumhoz vezet, ahol a piaci hatalom néhány nagy jogtulajdonos és szintén kis számú, jelentõs jogkezelõ kezében összpontosul?.

 

A jelentéstevõ úgy véli, ez az európai kulturális sokszínûséget is veszélyeztetheti, mivel ?a nemzetközi repertoár kivonása a nemzeti közös jogkezelõk hálózatából valószínûleg számos nemzeti jogkezelõt a tevékenysége felszámolására kényszerít, ez pedig káros hatással van a helyi és a kisebbségi repertoárokra?.

 

A képviselõk szerint ?a nemzeti közös jogkezelõknek továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk az új és kisebbségi jogosultak, a kulturális sokszínûség, a kreativitás és a helyi repertoár elõmozdításának támogatásában, ami feltételezi, hogy a nemzeti közös jogkezelõk kulturális hozzájárulások visszatartására vonatkozó joga megmarad?.

 Ajánlás helyett kötelezõ szabályozást 

Az EP-képviselõk a jelenlegi, nem kötelezõ ajánlás helyett kötelezõ keretirányelvvel szabályoznák az online zenei szolgáltatások szerzõi jogviszonyait. Ez már az együttdöntési eljárás körébe tartozna, tehát az Európai Parlamentnek is nagy beleszólása lenne az új jogszabály kialakításába.

 

Az EP az uniós szabályozástól többek között a következõket várja el:

 

?        biztosítson magas szintû védelmet és egyenlõ bánásmódot a jogosultak számára

?        alapuljon a jogosultak közötti szolidaritásra és a megfelelõ, igazságos egyensúlyra a jogkezelõk között

?        segítse elõ az alkotókészséget és a kulturális sokszínûséget

?        kerülje el a szerzõi jogdíj szintjének leszorítását úgy, hogy a felhasználók engedélyezését a szerzõi jog által védett alkotás felhasználásának országában (az ún. ?célországban?) esedékes díjak szerint teszi lehetõvé, és segítse, hogy a jogosultaknak fizetendõ jogdíjak elérjék a megfelelõ szintet

?        õrizze meg a közös jogkezelõk kulturális és szociális szerepét, biztosítva egyúttal, hogy a lehetõ leghatékonyabb módon kezeljék a jogosultak alapjait

?        õrizze meg a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, amelyben a közös jogkezelõk járnak el tagjaik nevében

 

Az EP-képviselõk szerint a kölcsönösségi rendszer teljes körû, valamennyi jogosult javára szolgáló mûködésének biztosítása érdekében meg kell tiltani, hogy a jelentõsebb jogosultak és a közös jogkezelõk a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízásokat kössenek, ?mivel ez a nemzeti közös jogkezelõk gyors megszûnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínûség helyzetét?.

 

A parlament egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy bár ?az ajánlás csak a zenei felvételek online eladásának tervezett szabályozására vonatkozik, a pontatlan szöveg alapján azonban más, zenei felvételeket tartalmazó online szolgáltatásokra (pl. rádióadások) is alkalmazható lenne?. A képviselõk felszólítják a bizottságot, tegye egyértelmûvé, hogy az ajánlás kizárólag a zenei felvételek on-line árusítására vonatkozik.

 

A hétfõ esti parlamenti vitában Lévai Katalin azt mondta, célja az volt, hogy megfelelõ egyensúlyt találjon a szükséges verseny és a kulturális sokszínûség, valamint a jogtulajdonosok és a zenehallgatók, illetve a zeneszerzõk, a kis és nagy szolgáltatók érdekei között. ?Európai megoldást próbáltam javasolni egy nagyon nehéz és érzékeny területen? – mondta Lévai.

 Háttér 

A jogdíjakat beszedõ társaságok a szerzõk és egyéb jogosultak, így például kiadók társaságai. A gyakorlatban a jogkezelõk nemzeti szinten (természetes) monopolhelyzetben vannak. A jogosultakat saját országukban a jogkezelõk közvetlenül képviselik, harmadik országokban pedig választott jogkezelõjük és a többi európai és más országbeli jogkezelõk között kétoldalú tárgyalásokon létrejött kölcsönös megállapodásokon keresztül. Ez a rendszer nem csak a nagy jogosultak, hanem a kis és helyi szerzõk megfelelõ piaci képviseletét és a begyûjtött jogdíjakhoz való hozzájutását is garantálja – áll a jelentés indokolásában.

 

Az ajánlás célja, hogy lehetõséget biztosítson a jogosultak számára az igényeiket leginkább kielégítõ jogkezelõ kiválasztására. Más szóval, a jogkezelõk közötti verseny alapjául az egyes jogkezelõk közötti, a jogosultak megszerzésére irányuló versenynek kellene szolgálnia. A jelentéstevõ szerint ez – bár a jogosultak érdekeit látszik szolgálni – a gyakorlatban a jogosultak már most a saját maguk által választottak jogkezelõket bízzák meg. ?A valóságban számos példa van arra, hogy a sikeresebb szerzõk például saját országukon kívül mûködõ jogkezelõkkel dolgoznak. A kis jogosultak számára ez a gyakorlatban általában kevéssé kivitelezhetõ? – fogalmaz a szöveg.

 

A nemzeti jogkezelõknek a nemzetközi szerzõi jogokból begyûjtött jogdíjakkal összefüggõ forgalomvesztesége egyre nehezebbé tenné a nemzeti jogkezelõk számára a mûködést, ugyanis költségeiket a kisebb számú helyi jogosultakra kellene hárítaniuk. Ha egy nemzeti jogkezelõnek be kell fejeznie tevékenységét, nem valószínû, hogy a kis jogosultak ugyanazt a szintû szolgáltatást kapnák egy másik országban mûködõ jogkezelõtõl, ahol például még a nyelv is különbözik. A jelentéstevõ úgy véli, a szerzõi jogok közös kezelésének területén a verseny ?õsrobbanáshoz? hasonló bevezetése nem kivitelezhetõ, mivel visszafordíthatatlan károkkal járna Európa kulturális sokszínûségére nézve.

 

A tisztességes és ellenõrzött verseny bevezetésére egy olyan rendszert kellene bevezetni a jelentéstevõ szerint, amelyben a szerzõk bevételeit annak az országnak az árfolyamán határozzák meg, amelyben a fogyasztó az adott zenedarabot megvásárolja (letölti). A ?célország? szerinti tarifa alkalmazása a jogkezelõk által kínált szolgáltatások hatékonyságán (különösen a költségcsökkentésen) alapuló, és nem pedig a jogosultak jogdíjainak leszorításán alapuló versenyhez vezet – véli Lévai Katalin.

  

Jelentéstevõ: Lévai Katalin (PES, HU)

Jelentés: A6-0053/2007

Téma: A szerzõi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelése a jogszerû online zeneszolgáltatás terén

Szakbizottság: Jogi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 12., hétfõ

 

 

Jogalkotási figyelõ:

 

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2008

 

Lévai Katalin

 

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=L%C3%A9vai&partNumber=1&language=HU&id=28200   

NÕK JOGAI/ ESÉLYEGYENLÕSÉG

 Határozottabb fellépést sürget az EP a nõi esélyegyenlõségért Az uniós és tagállami erõfeszítések ellenére az EU-ban még mindig átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nõk a férfiaknál. Az EP ezért a nemzeti cselekvési tervekben és a költségvetésekben is garantálná a nemek közötti esélyegyenlõség figyelembe vételét. 

?A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010? címmel adott ki közleményt tavaly márciusban az Európai Bizottság. Az EP most Amalia Sartori (néppárti, olasz) saját kezdeményezésû jelentésének keddi elfogadásával reagált erre a dokumentumra.

 

Az EP általánosságban úgy véli, a bizottsági ?ütemterv egyetlen új jogalkotási javaslatot sem tartalmaz?, és nem határozza meg a tagállamok feladatait sem.

 Riasztó mértékû a nõk elleni erõszak 

A jelentés szerint ?a nõkkel szembeni erõszak az emberi jogok megsértésének legelterjedtebb, földrajzi, gazdasági vagy társadalmi határokat nem ismerõ formája, és a nemzeti, közösségi és nemzetközi erõfeszítések ellenére az erõszaknak áldozatul esõ nõk száma riasztó?.

 

A képviselõk úgy vélik, a szakképzés, a személyi szolgáltatások, a munkavállalás, a családi kötelezettségek, a nyugdíjjogosultság és a különválás vagy a házasság felbontása esetén a nõket megkülönböztetés sújtja, és a szegénység is nagyobb arányban fenyegeti õket.

 Egyenlõ munkáért egyenlõ bért a nõknek 

A szöveg kiemeli: ?az egyenlõ díjazásra vonatkozó közösségi jogszabályok és nemzeti rendelkezések ellenére a két nem között komoly bérezési különbségek vannak, és az EU-ban a nõk átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál?.

 

A jelentés ?felkéri a tagállamokat, hogy a foglalkoztatásra és társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti cselekvési terveikbe építsék bele vagy erõsítsék meg bennük azokat az intézkedéseket, amelyek elõsegítik, hogy a nõk munkaerõpiacra történõ belépése után azonos munkáért azonos megbecsülésben és egyenlõ díjazásban részesüljenek?.

 

A képviselõk ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy számolják fel a nemekhez kötõdõ munkaerõpiaci sztereotípiákat, és ösztönözzék a férfiak munkavállalását ?az elsõsorban nõk által uralt ágazatokban és pozíciókban, például az általános iskolákban és a gondozólétesítményekben?.

 Nemzeti esélyegyenlõség-felelõs 

A képviselõk arra is felkérnék az uniós országokat, hogy ?a lisszaboni stratégia végrehajtása keretében nevezzenek ki nemzeti felelõst a nemek közötti egyenlõség területén?. Az õ feladata annak biztosítása lenne, hogy a különféle nemzeti tervek, költségvetések elfogadása során vegyék figyelembe ?a nemek közötti egyenlõség dimenzióját?.

 Összeegyeztetni a családot a munkával 

Az EP azt kéri továbbá a bizottságtól, hogy ösztönözze a család és a munka összeegyeztethetõségére vonatkozó politikák kidolgozását. Ennek részeként az EP biztosítaná, ?hogy a munkahelyi megkülönböztetések felszámolása, a születések számának fellendítése és a nõk foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében az anyaság és apaság költségei a társadalom egészét terheljék?.

 

Emellett – akár éjszaka is nyitva tartó szolgáltatóhelyekkel ? javítanák ?a gyermekfelügyeleti szolgáltatások és az önellátásra képtelen személyeknek (gyermekeknek, fogyatékkal élõknek, idõseknek) nyújtott gondozási szolgáltatások elérhetõségét?. A képviselõk ?aktívan ösztönöznék az apákat és a férfi élettársakat, hogy használják ki a rendelkezésükre álló rugalmas munkaidõ-beosztás nyújtotta lehetõségeket és vállaljanak részt a házimunkákban és családi feladatokban.

 

A képviselõk biztosítani kívánják, ?hogy azok a nõk is nyugdíjhoz jussanak, akiknek fokozott családi kötelezettségeik miatt rövid vagy megszakított szakmai pályafutása nem biztosít megfelelõ nyugdíjat?.

 Elõítéletek a médiában 

Az EP arra kéri a bizottságot, ?hogy ? például a Média 2007 program keretében ? hozzon intézkedéseket, amelyekkel mozgósíthatja a médiát az általa közvetített elõítéletekkel szemben?.

 

A parlament például a média képviselõinek részvételével mûködõ ?állandó konzultációs fórumok? segítségével támogatná, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az esélyegyenlõség ügyére.

 Emberkereskedelem, nemiszerv-csonkítás 

A parlament arra szólítja fel az Európai Bizottságot, végezzen kutatásokat a nemi alapú erõszak kiváltó okairól, a prostitúcióról és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemrõl. A képviselõk azt kérik a bizottságtól, terjesszen elõ irányelvjavaslatot a nõk elleni erõszak leküzdésérõl.

 

Az EP azt is követeli, ?vezessék be az egészségügyben foglalkoztatott személyek által végzett (fõleg egyes bevándorolt közösségekben dívó – a szerk.) nõi nemiszerv-csonkítások kötelezõ nyilvántartását, és vonják be az ilyen gyakorlatot folytató orvosok mûködési engedélyét?. Az EP-képviselõk szerint a nõk jogainak tiszteletben tartását maximálisan figyelembe kell venni az EU és a tagjelölt országok viszonyában, illetve az EU szomszédsági, kül- és fejlesztési politikáiban.

 Schmitt: a NOB-ban bevált a kvótarendszer 

A vitában felszólalt a néppárti Schmitt Pál. A képviselõ a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként azt mondta, ?az olimpiai programon már a résztvevõknek 40 százaléka nõ, de az olimpiai mozgalom irányításában a részvételük egészen elhanyagolható volt?. A NOB által a kilencvenes évek végén bevezetett kvótarendszer Schmitt szerint ?már szép eredményeket hozott?.

 

A képviselõ kitért az esélyegyenlõség kérdésére az iskolai testnevelés és sport területén. Schmitt szerint például nehéz megoldani a muszlim lányok részvételét a testnevelésben, pedig ez nagyon fontos lenne ?még akkor is, ha olyan fontos szempontok felmerülnek, amelyek ezt hátráltatják, mint például a különleges öltözködési szabályok; az általánosan elterjedt, koedukált iskolák; korlátozott testmozgási lehetõségek a ramadán idõszaka alatt; közös öltözködési és tisztálkodási feltételek biztosítása; az úszásoktatás, a táncoktatás és egyéb iskolán kívüli tevékenységek és kulturális elvárások?.

 Háttér: az Európai Bizottság 2006-2010-es ütemterve 

Az Európai Bizottság által elõterjesztett dokumentum a következõ prioritásrendszert határozza meg:

 

1. A nõk és a férfiak egyenlõ gazdasági függetlenségének megvalósítása:

a)                  A lisszaboni célok elérése;

b)                  A nõk vállalkozásainak ösztönzése;

c)                  A nemek közötti egyenlõség a szociális védelemben és a szegénység elleni küzdelemben;

d)                  A nemek közötti egyenlõség dimenziójának elismerése az egészségügy területén;

e)                  A többszörös, különösen a bevándorló és az etnikai kisebbségekhez tartozó nõkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem;

 

2. A szakmai tevékenység és a családi élet közötti egyensúly elõmozdítása:

a)                  Rugalmas munkaidõ a nõk és férfiak számára;

b)                  A gondozási szolgáltatások bõvítése;

c)                  Jobb összeegyeztethetõséget célzó politikák a nõk és a férfiak számára;

 

3. Annak elõmozdítása, hogy a nõk és a férfiak egyenlõ arányban vegyenek részt a döntéshozatalban:

a)                  A nõk részvétele a politikában;

b)                  Nõk a gazdasági döntéshozatalban;

c)                  Nõk a tudomány és a technológia világában;

 

4. A szexuális bûncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása:

a)                  A szexuális bûncselekmények felszámolása;

b)                  Az emberkereskedelem felszámolása;

 

5. A társadalomban a nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása:

a)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása az oktatásban, a képzésben és a kultúrában;

b)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a munkaerõpiacon;

c)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a médiában;

 

6. A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az EU-n kívül:

a)                  Az uniós jogszabályok alkalmazása a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országokban ;

b)                  A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az európai szomszédsági politikában, valamint a kül- és a fejlesztési politikában;

  

Az Európai Bizottság közleménye: A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010

 

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0092:FIN:HU:HTML

 

Jelentéstevõ: Amalia Sartori (EPP-ED, IT)

Jelentés: A6-0033/2007

Téma:  A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv 2006?2010

Szakbizottság: Nõjogi és esélyegyenlõségi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 12., hétfõ

 Jogalkotási figyelõ:

 

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2132

 

Amalia Sartori

 

http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=4423&language=hu 

 

SZOCIÁLPOLITIKA

 Jelentés a vállalatok társadalmi felelõsségérõl A vállalatok társadalmi felelõssége (Corporate Social Responsibility, CSR) azt jelenti, hogy a cégek nagyobb felelõsséget vállalnak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásuk kezeléséért. A CSR szabályozásáról szóló uniós vita megújítását javasolja jelentésében a brit, szocialista Richard Howitt. 

A CSR jegyében mûködõ vállalat nem csupán felelõsségteljesebb magatartást folytat, de nyíltabban elszámoltatható saját munkatársain kívül ? a többi között – a fogyasztók irányában is. Az utóbbi években a CSR elõretörése figyelhetõ meg Európában, aminek oka a globalizált gazdaság támasztotta új kihívásokban keresendõ ? véli a jelentéstevõ az EP által kedden megszavazott szövegben.

 

A szöveg szerint a vállalatok felelõsségteljes magatartásának esetleges EU-szintû szabályozásakor tekintettel kell lenni a tagállamok olykor jelentõsen eltérõ fejlettségi szintjére, ugyanis ?a vállalati magatartásra egyetlen modellt alkalmazni kívánó egységes módszer nem helyénvaló?.

 

?A vállalatok társadalmi felelõsségének olyan új területekkel is foglalkoznia kell, mint például az élethosszig tartó tanulás, a munkaszervezés, az esélyegyenlõség, a társadalmi integráció, a fenntartható fejlõdés és az etika? – áll a jelentésében.

 

Richard Howitt felveti egy olyan EU-szintû címkézési rendszer bevezetését, ahol jelölnék az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartását. Már csak azért is, mert a képviselõ szerint a társadalmi felelõsség alapján való mûködést épp a fogyasztók tudnák hatékonyan kikényszeríteni, ehhez azonban egységes, átlátható jelölési rendszerre lenne szükség.

 Kósáné: össze kell egyeztetni a megtérülési és szociális célokat 

A hétfõ esti vitában felszólalt Kósáné Kovács Magda (szocialista) egy példát idézve azt mondta, ?egy transznacionális vállalat új tagországi hálózatában, egy szociális gondokkal küzdõ városban fogyatékossággal élõket alkalmazott takarításra. A fogyatékos alkalmazottak után felvette a helyi önkormányzat támogatását, kimerítve ezzel majdnem a teljes e célra fordítható forrást. Hitem szerint ez a magatartásmód nem felel meg annak az elvárásnak, ahogyan mi a vállalatok társadalmi felelõsségvállalásáról gondolkodunk.?

 

A képviselõnõ úgy vélte ?a megtérülési törekvéseket minden esetben össze lehet és össze kell egyeztetni a szociális célokkal?. Kósáné szerint az új tagállamok egyes régiói egyfajta ?belsõ perifériát? alkotnak. Ezért a transznacionális vállalatok számára is nyilvánvalóvá kell tenni – tette hozzá – nem csak globális elvek szerint szabad kezelniük ezeket a területeket, hanem ?lokálisan? kell gondolkodniuk.

 Harangozó: szociális és környezeti dimenzió a versenyképesség csökkentése nélkül  

A szocialista Harangozó Gábor a vitában azt mondta, ?a vállalati, társadalmi szerepvállalásról szóló vita nagyon kényes téma, amely megosztja az embereket, mivel szeretnénk egy erõs, európai szociális környezetet biztosítani, ugyanakkor javítani kívánjuk az európai vállaltok versenyképességét is?. Harangozó szerint ugyanakkor ?a vállalati, társadalmi szerepvállalás, azaz a CSR jelenlegi gyakorlata kiváló példája annak, hogy a szociális és környezeti dimenzió megerõsödése nem feltétlenül eredményezi a vállalatok versenyképességének csökkenését?.

 

A képviselõ úgy vélte, újabb, nehezen viselhetõ, adminisztratív terhek, kötelezõ minta helyett egy ?jobban szabályozott, önkéntes modell nagyobb lehetõséget jelent mind a termelõk, mind a fogyasztók számára?. Harangozó hozzátette: ?a fogyasztói tudatosságot és informáltságot kell erõsítenünk, mert ez piacot teremt a felelõsségteljes termelésnek?.

  

Jelentéstvõ: Richard Howitt (PES, UK)

Jelentés: A6-0471/2006

Téma: A vállalatok társadalmi felelõssége: új partnerség

Szakbizottság: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 12., hétfõ

 

Jogalkotási figyelõ:

 

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0227

 Richard Howitt

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2073&language=hu

 

PERGER ISTVÁN/EU PARLAMENT SAJTÓSZOLGÁLAT

A SES ?ASTRA mûholdas programsugárzásnak egyre nagyobb a közönsége?

SES-ASTRA logoA Satellite Monitor szerint, amelyet évrõl évre vezetõ piackutatók állítanak össze, a SES ASTRA tovább növelte közönségét Európa szerte, és továbbra is a digitalizáció legjelentõsebb elõremozdítója. 2007 elején Európa és Észak-Afrika 35 országában több mint 109 millió háztartásban fogják az ASTRA mûholdrendszerén keresztül közvetített audiovizuális és szélessávú szolgáltatásokat. Ebbõl 47,2 millió ? a tavalyinál 2,2 millióval több ? háztartásba otthoni parabolaantennával, az ASTRA Direct-to-Home szolgáltatásán keresztül jut el az adás. A fennmaradó 62 millió háztartásba közvetetten, szolgáltatókon keresztül jutnak el az ASTRA televíziós, rádiós és szélessávú internet szolgáltatásai.

SES-ASTRA logoA Satellite Monitor szerint, amelyet évrõl évre vezetõ piackutatók állítanak össze, a SES ASTRA tovább növelte közönségét Európa szerte, és továbbra is a digitalizáció legjelentõsebb elõremozdítója. 2007 elején Európa és Észak-Afrika 35 országában több mint 109 millió háztartásban fogják az ASTRA mûholdrendszerén keresztül közvetített audiovizuális és szélessávú szolgáltatásokat. Ebbõl 47,2 millió ? a tavalyinál 2,2 millióval több ? háztartásba otthoni parabolaantennával, az ASTRA Direct-to-Home szolgáltatásán keresztül jut el az adás. A fennmaradó 62 millió háztartásba közvetetten, szolgáltatókon keresztül jutnak el az ASTRA televíziós, rádiós és szélessávú internet szolgáltatásai.

A kutatás szerint a digitális vételben részesülõ háztartások száma a tavaly év eleji 19,6 millióról 80,7 millióra nõtt, míg az ASTRA által lefedett 35 országban összesen 238,5 millió televízióval rendelkezõ háztartás van. A digitális mûsorszórás elõnyeit Európában tehát már a háztartások egyharmadában élvezik. 60%-os piaci részesedéssel és 48,6 millió háztartással a mûhold továbbra is a legelterjedtebb digitális mûsorvételi eszköz. Az ASTRA digitális mûholdszolgáltatást igénybevevõ ügyfeleinek száma a tavalyi 19,2 millióról 35,2 millióra nõtt, amely 75%-os részesedést jelent a digitális mûholdszolgáltatások európai piacán. 12 millió háztartásban, amelyek 70%-a Németországban van, még mindig kizárólag analóg mûholdas adást közvetít az ASTRA.

A digitalizált szolgáltatások elõfutáraként az ASTRA, Németországban jelentõsen ? 6,3-ról 8 millióra ? növelte a digitális mûholdas szolgáltatásban részesülõ háztartások számát a tavalyi év során. Mára ezzel a16,4 millió német ASTRA mûholdas szolgáltatást igénybevevõ háztartások majdnem fele digitális mûholdszolgáltatásokat is igénybe vesz. A növekmény oka leginkább a földfelszíni szórásról mûholdra került ingyenes, fizetett, továbbá HD tévécsatornák mûholdra kerülése. Az összes televízióval rendelkezõ háztartások száma Németországban jelenleg 37,2 millió.

?Ezen eredmények is mutatják, hogy az ASTRA Mûholdrendszere továbbra is piacvezetõ az európai tartalomszolgáltatásban ? mondta el Ferdinand Kayser, a SES ASTRA elnök-vezérigazgatója. A SES ASTRA megszilárdította pozícióját, mint Európa elsõ számú mûholdas és DTH szolgáltatásszállítója, valamint a digitalizáció élharcosa. A kutatás is alátámasztja, hogy az ASTRA digitális eszközparkja az elsõ helyen helyezkedik el és kulcsfontosságú Európában. Célunk, hogy továbbra is növeljük egyrészt a digitális mûholdon keresztül elérhetõ csatornák számát, valamint továbbfejlesszük digitális szolgáltatásainkat az iparágban egyedülállóan magas minõségi szabványok betartása mellet.?

A SES ASTRA Európa vezetõ Direct-to-Home (DTH) mûholdas szolgáltatója, amely 109 DTH és/vagy kábeles szolgáltatással ellátott háztartásban van jelen. Az ASTRA mûholdflottája jelenleg 12 mûholdat számlál, amelyek több mint 1860 analóg és digitális televízió- és rádiócsatornát továbbítanak. A SES ASTRA mindemellett egyéb multimédiás, internet és telekommunikációs szolgáltatásokat is szállít vállalkozások számára. A ma már 26 High Definition (HD) tévécsatornát sugárzó ASTRA mûholdak az európai HDTV adások legfontosabb platformjai. Az ASTRA elsõdleges kerületi pozíciói a 19,2° kelet, 28,2° kelet és a 23,5° kelet.

A SES ASTRA a SES Csoport tagja, amelynek részvényeit (SESG) az Euronext Párizs és a LSE luxemburgi tõzsdéken jegyzik. A SES egyedüli tulajdonosa három piacvezetõ mûholdas szolgáltatónak, a SES ASTRA-nak Európában, az AMERICOM-nak Észak-Amerikában, és a globálisan mûködõ SES NEW SKIES-nak. A SES emellett stratégiai partnere az AsiaSat-nak Ázsiában, a StarOne-nak Dél-Amerikában, a SES Sirius-nak Európában, a Cielnek Kanadában, és a Quetzsatnak Mexikóban. Az Americom Kormányzati Szolgáltatások egysége hálózati megoldásokat és szélessávú szolgáltatásokat szállít az Egyesül Államok kormányának és annak beszállítói részére. A SES kiváló mûholdas szolgáltatások szállítója, amelyet 43 tagú mûholdflotta biztosít, 33 orbitális pozícióból globális lefedettséget biztosítva. 

 www.ses-global.com

Ingyenes postafiók a Pannontól

pannonlogo A Pannon E-mail Studio szolgáltatása segítségével elektronikus üzeneteket küldhetünk és fogadhatunk bárhol, bármikor a mobiltelefon vagy az internet segítségével. A szolgáltatás most számos újdonsággal bõvült, igényeink szerint SMS- vagy MMS-értesítõt is rendelhetünk, hogy ne maradjunk le leveleinkrõl.

pannonlogo A Pannon E-mail Studio szolgáltatása segítségével elektronikus üzeneteket küldhetünk és fogadhatunk bárhol, bármikor a mobiltelefon vagy az internet segítségével. A szolgáltatás most számos újdonsággal bõvült, igényeink szerint SMS- vagy MMS-értesítõt is rendelhetünk, hogy ne maradjunk le leveleinkrõl.Az E-mail Studio ingyenes e-mail postafiók: a címünkre érkezett elektronikus leveleket olvashatjuk, válaszolhatjuk meg. Az E-mail Studio még többet is kínál, hiszen egy egyszerû beállítás után megkaphatjuk az e-maileket a mobiltelefonra SMS-ben vagy akár MMS-ben is. Az MMS-értesítõ segítségével gyakorlatilag az e-mail teljes szövege elolvasható, illetve egyes csatolmányok is megtekinthetõek. A feladó vagy tárgy alapján beállíthatjuk milyen levelekrõl szeretnénk értesítést kapni valamint, hogy a rendszer magát az e-mailt is elküldje. Az SMS-értesítõ ára darabonként bruttó 6,20 forint, az MMS-értesítõé 25 forint. A Pannon az E-mail Studio használatához ingyenes spam-szûrést biztosít és lehetõség van e-mailek internetrõl, WAP-ról, POP3 vagy IMAP4 protokollal történõ letöltésre is. E-mail címünk meghatározásakor választhatunk a pannonmail.hu, a djuice.hu és az emailstudio.hu végzõdések közül. Újdonság az E-mail Studio 50 csomag, mellyel mindössze bruttó 240 Ft havidíjért 50 SMS-értesítõ mellé az alap 40 Mb-on felül még 50Mb extra tárhelyet is kapunk, továbbá biztonságos (SSL) kapcsolaton keresztül használhatjuk a szolgáltatást. 

A szolgáltatásra regisztrálhatunk a www.emailstudio.hu oldalon, de a WAP-on is aktiválhatjuk. Az E-mail Studio 50 csomag megrendelhetõ a díjmentesen hívható 1741-es számon.

  

http://www.pannon.hu/egyeni/szolgaltatasok/e-mail/e-mail_studio/

Név- és stratégiaváltás Minorból ? AQUIS :Két éven belül tõzsdeképes lehet

 

AquislogoAz AQUIS Informatika Zrt. nevet vette fel márciustól hazánk egyik meghatározó informatikai cége, a MINOR Rendszerház Zrt.

 

AquislogoAz AQUIS Informatika Zrt. nevet vette fel márciustól hazánk egyik meghatározó informatikai cége, a MINOR Rendszerház Zrt. A névváltás nagy volumenû változásokat jelez a cég életében: a piac kihívásaira válaszul – az innováció és tradíció jegyében – generációváltáson megy át a MINOR Csoport zászlóshajója. Új stratégiájának megfelelõen a következõ két évben informatikai infrastruktúra-szállítóból megoldásszállítóvá kíván válni az AQUIS, valamint a tõzsdeképességet is ekkorra tervezi elérni. 2010-re olyan stabil hazai piaci pozíciót céloz meg, ahol a fókusz az informatikai megoldásokon és szolgáltatásokon, valamint az exporton van. Elõbbibõl az árbevétel több mint 50%-át várják, utóbbiban a tavalyi eredmények megduplázását tûzték ki célul már 2007-re: 1 millió eurós exportbevétellel számolnak.

Az idén 18 éves MINOR Rendszerház Zrt. üzleti fejlõdésébõl adódóan, és a piac igényeivel összhangban márciustól új köntösében új fejlõdési fokra lépett: AQUIS Informatika Zrt. néven, új stratégiával mûködik tovább. Az õszi vezérigazgató-váltás – amely a modern vállalatvezetésnek megfelelõen a tulajdonosi és menedzseri funkciók szétválását is jelentette – volt az átalakulás elõszele; az újabb, mérföldkõnyi változások pedig már piaci pozícióváltást is prognosztizálnak. Az új vezetõ szavai alapján olyan modern, környezetének kihívásaira rugalmasan válaszoló, még átláthatóbb és szabályozottabb vállalat rajzolódik ki az AQUIS 2010-es jövõképében, ahol a folyamatok egyértelmûen definiáltak és feszes kontrolling mûködik.

?Az üzleti környezet változásai bennünket is nagy átalakulásra késztetnek. Olyan jelentõs informatikai megoldásszállító és szolgáltató céggé szeretnénk fejleszteni az AQUIS-t, amely stabil magyarországi piaci pozíciót elérve, erõs exporttevékenységgel, árbevételének több mint felét a szolgáltatásokból nyerve már két éven belül tõzsdeképes lehet. A közeljövõben évente átlagosan 15%-os árbevétel-növekedést tervezünk. Ütõképes menedzsmentcsapatunk és szakembergárdánk, valamit neves referenciáink és partnereink lehetnek a garancia minderre." – mondta Dobozi Péter vezérigazgató, a megújult cég elsõ sajtótájékoztatóján ma délelõtt.

Az új stratégia, amely a tervek szerint a fenti céloknak megfelelõ pozícióba juttatja az AQUIS-t – az ?odafigyelünk, megértjük, kitaláljuk, megcsináljuk" mottójának égisze alatt -, négy fõ pillérben határozható meg: rendszerintegráció, informatikai szolgáltatások, üzleti megoldások és exporttevékenység.

A megújult cégnél hangsúlyos üzletág marad az eddigiekben is fókuszban álló, a felhasználóik globális mûködési folyamatait támogató rendszerintegráció (pl. integrált kommunikáció, csoportmunka, stb.).

Az AQUIS komplex informatikai szolgáltatásaival (informatikai infrastruktúra és rendszerintegráció egyben) abban is segíteni tud a partnereinek, hogy üzleti sikereik eléréséhez hogyan használják az informatikát a biztonságosabb és költséghatékonyabb mûködés megvalósítására. A cég további növekedési lehetõséget lát a biztonsági megoldások továbbfejlesztésében, valamint a különbözõ szintû tevékenység-kihelyezések megvalósításában.

A közép- és nagyvállalatok számára létrehozandó üzleti megoldások jelentik a cég tevékenységi portfoliójának további bõvülését. Ez a harmadik pillér biztosíthatja egy modern cég számára az ügyfélkapcsolatok hatékonyságát, a belsõ folyamatok gyorsaságát és a döntéseket segítõ adatok azonnali rendelkezésre állását – vagyis végsõ soron a versenyelõnyt és a profitot. Termékszinten ennek a cég azon alkalmazás-implementációs megoldásai és saját fejlesztései felelnek meg, mint pl. az ügyfélhívó, a CRM és webportál integrációból kifejlesztett professzionális ügyfélkezelõ rendszerek, vagy a könnyen integrálható dokumentumkezelõ és ügyviteli back-office megoldások. A fenti stratégiai elemnek is köszönhetõen az AQUIS szeretné kiterjeszteni, illetve tovább erõsíteni jelenlétét az üzleti szférán kívül a kormányzati, (e-)önkormányzati területeken is.

A stratégia negyedik sarokköveként az eddiginél nagyobb hangsúly tevõdik az exportra: az AQUIS tudatos piacépítésbe kezd a régió és a balkáni országok, Oroszország, Ukrajna, és Nyugat-Európa, valamint a Közel-Kelet felé. Terveik szerint megduplázzák 2006-os export-árbevételüket: 1 millió euróval számolnak idén.

A következõ években (2008-2009) az exporttevékenység kiterjesztésével párhuzamosan – partnerei és leendõ képviseletei révén – külföldi terjeszkedését kívánja megalapozni az AQUIS úgy, hogy 2010-re már kiépített nemzetközi hálózattal rendelkezzen. Leghamarabbi célpontja Románia, de a cég jó lehetõségeket lát az elmúlt években EU-hoz csatlakozott többi régiós országban, valamint a gyorsan fejlõdõ Oroszországban is.

A terveknek megfelelõen a struktúraváltással egy idõben épül ki az AQUIS-on belül az a vállalati kultúra és ütõképes, dinamikus csapat, amely egy modern, európai cég eddiginél is hatékonyabb és eredményorientáltabb magvát alkothatja – központban az (szak)emberekkel.

Az új arculat számos megújulást jelent a cég háza táján. Ezek egyik eleme az új honlap: a http://www.aquis.hu/  webcímen lehet ezentúl tájékozódni a vállalatról.

Az 1989-ben, még MINOR Rendszerház Rt. néven alapított családi vállalkozás mára a rendszerintegrátorok élvonalába tartozó, profi középvállalattá fejlõdött. A 2007 elején név- és struktúraváltáson átesett, AQUIS Informatika Zrt.-re átnevezett cég üzleti tevékenységi köre a szaktanácsadástól, a tervezésen, szoftver és hardverfejlesztésen és installáláson, valamint a különbözõ rendszerek integrálásán át a szerviz szolgáltatásig, igen széles spektrumot fed le. Kiemelkedõ a magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatások aránya. Formatervezési Nívó és Magyar Minõség Díjas saját fejlesztésû és gyártású ügyfélirányító rendszerükkel, információs termináljaikkal mind a hazai, mind az export piacon kiemelkedõ sikereket értek el, utóbbi termékükkel hazánkban piacvezetõk. A következõ 3 évben az informatikai szolgáltatások és üzleti megoldások piacán – erõs exporttevékenységgel megerõsítve – szeretnének kiteljesedni.

Révay András: Budapest könyvek

  Útjára indul egy könyvsorozat, kezünkben az elsõ kiadás egy példánya. Lehet, hogy egyszer még bibliofil ritkaság lesz belõle és gyûjtõk versenyeznek érte? A témaválasztás alapján van rá esély. Kívánjuk, hogy így legyen!

  Útjára indul egy könyvsorozat, kezünkben az elsõ kiadás egy példánya. Lehet, hogy egyszer még bibliofil ritkaság lesz belõle és gyûjtõk versenyeznek érte? A témaválasztás alapján van rá esély. Kívánjuk, hogy így legyen!

Bernáth LászlóNem sokkal az ezredforduló után érlelõdött meg a gondolat: találkozzanak havonta egyszer Budapest kedvelõi, a ?Pest-szeretõ? emberek. Megalakult a Nagy Budapest Törzsasztal. Elõbb a Budapest folyóiratot indították újra, most pedig már könyvkiadásra is vállalkoztak. Az ügy sikergyanús! Hátterérõl, a könyv bemutatásakor Bernáth László lebbentette fel a fátylat. A karcsú kis kötet Tarján Vilmosról szól, nagyobbik részében az õ saját naplóját tartalmazza.

 Sokáig vitatták, hogy az újságírónak kell-e ismernie a szakma közeli és távolabbi múltját? Szerencsére ez ma már nem kérdés. Tarján Vilmos már tananyag ? és ezen õ lepõdne meg a legjobban! Mostanában divat jelzõkel ellátni a riporterkedést. Van irodalmi, tényfeltáró, oknyomozó riporter. Érthetõ, hiszen a riport olyan mûfaj, amiben mindig valami nyomozás folyik. Egy-egy adat köré épül. Az adat elõfeltevést szül és a riporter elindul, beigazolni vagy megcáfolni ezt az elõfeltevést. Tarján Vilmos oknyomozó volt. Többnyire bûnügyi vagy egyéb históriákra derített fényt. Már ettõl is híres lehetett volna (lett is!), de az élete az egyik riportját követõen furcsa fordulatot vett. A maga korában mértékadó, ?Az Est? riportere volt, elsõként adott részletes tudósítást Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáról, jelen volt az I. Világháború legelsõ ágyúlövésénél. Azután ? 19-ben ? éppen ott volt a Rendõrségen, amikor az elfogott Kun Bélát agyba-fõbe verték, természetesen ezt is megírta és ennek következménye lett. Elbocsátották az újságjától. Így aztán nem tehetett mást, Budapest leghíresebb kávéházának tulajdonosa lett.

Saly NoémiA kávéházak történetének a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kutatója, Saly Noémi az igazán avatott ismerõje. A könyvrõl szólva elmondta: még a legnehezebb idõkben is több kávéház mûködött Budapesten, ahová szívesen jártak az egyes szakmák mûvelõi. A népszerûséget, a hely varázsát az adta, mennyire volt zseni a kávéház vezetõje. A ?kávésok? képesek voltak megteremteni a rettenetesen kényes egyensúlyt a bohém és a polgári közönség között. Tarján a legjobbak közé tartozott. Riporterként mindenki ismerte, sõt elismerte és a mikor erdélyi vendéglõs családból származó feleségével az oldalán kávéssá válik, kiderül: milyen vonzó személyiség. Hogyan? Amikor elzavarják Az Est-tõl, pont akkor hirdetik meg a csõdbe ment New York bérletét. Módszeresen kártyázva annyi pénzt nyer, hogy ? családi támogatással – bérbe tudja venni. A kávéház már korábban ?irodalmi? volt, bár a háború a mûködést kissé megzavarta. Tarján gyorsan kitakaríttatja, megnyitja, jövedelmezõvé teszi, majd úgy átalakíttatja, hogy 1935-36-ig a város egyik csodája lesz. ?Egy cigány ? egy király? ül a szomszédos asztaloknál ? mondták róla, de ezzel együtt változatlanul bejárt a mûvész, az író és a kispolgár is.

Vitrin2 A sikeres tulajdonos változatlanul bohém maradt, így aztán nem csoda, ha a ?lovi? és a kártya elviszik a pénzt, 1936-ban megbukik. Van még egy étterme a Margitszigeten és Budapest legelsõ eszpresszóját is õ alapította meg a Royal szálloda földszintjén. Éheznie tehát nem kell. Legnagyobb bûne elöl mégsem menekülhetett: zsidó volt! Gettóban élt 1944 márciusától 45 áprilisáig. Az itt készült naplószerû jegyzetein alapul a Bedeszkázott riporter c. könyve. Kiadását, bár tervezte, nem érhette meg, 1947-ben meghalt. A megõrzött kéziratot ? sok évtized után – unokája adta át a szerkesztõknek. Ez az utolsó mûve tárgyilagos, meggyõzõ, sokoldalú képet fest a gettóvilágról. Emberi dolgokat ír le, feszesen, izgalmasan. A szerzõ egyéniségéhez hû, mosolyra késztetõ nézõpont dacára, megrendítõ könyv született.

Tarján Vilmos

A bedeszkázott riporter

ISBN 978963 7537 18 9

Szerkesztette: Buza Péter

Sorozatszerkesztõ: Saly Noémi

Stádium Nyomda

 

Megjelent a Nagy Budapest Törzsasztal gondozásában

A BUDAPEST újraindításának március tizenötödikei évfordulóján

Europarlament 2007. március 12-15., Strasbourg

  Az Európai Parlament következõ plenáris ülésén a képviselõk megvitatják a március 8-9-ei EU-csúcs tapasztalatait, beleértve a közösség ötvenedik születésnapján kiadandó berlini nyilatkozat tervezett tartalmát is. Az EP szavaz Lévai Katalinnak az online zenei szolgáltatások után fizetendõ jogdíjakról szóló jelentésérõl. 

  Az Európai Parlament következõ plenáris ülésén a képviselõk megvitatják a március 8-9-ei EU-csúcs tapasztalatait, beleértve a közösség ötvenedik születésnapján kiadandó berlini nyilatkozat tervezett tartalmát is. Az EP szavaz Lévai Katalinnak az online zenei szolgáltatások után fizetendõ jogdíjakról szóló jelentésérõl. Az EP március 12. és 15. között tartja következõ plenáris ülését, a franciaországi Strasbourgban.  Még az ülés kezdete elõtt emlékezik meg a parlament a terrorizmus elleni világnapról. Az eseményen mintegy 500 francia, angol, spanyol és német iskolás vesz részt. 17 órakor Hans-Gert Pöttering EP-elnök mond beszédet. A hétfõi napirenden szerepel Lévai Katalin jelentése az online zenei szolgáltatásokkal kapcsolatos szerzõi jogokról (szavazás várhatóan kedd délben). A képviselõk ugyancsak hétfõn vitáznak a nemek közötti esélyegyenlõséggel foglalkozó szöveggel (a jelentéstevõ: Sartori). Kedd délelõtt az Európai Bizottság 2008-as politikai stratégiája lesz a téma, majd a biotechnológiával (Virrankoski), a borjúhús minõsítésével (Bourzai), valamint az Európai Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (Leichtfried) foglalkozó jelentéseket tárgyal a parlament, délután pedig például a nukleáris leszerelés lesz a téma. Szerda délelõtt a március 25-én kiadandó berlini nyilatkozatról és a március 8-9-ei EU-csúcsról vitáznak az EP, valamint a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi. Délután többek között a bosznia-hercegovinai helyzetet (Pack) vitatják meg.  INTÉZMÉNYEK EP-vita a berlini nyilatkozat elõtt Március 14-én a március 25-én kiadandó berlini nyilatkozatról osztják meg egymással nézeteiket az EP-képviselõk, a német elnökség és az Európai Bizottság. Az unió 2007. március 25-én ünnepli az Európai Közösséget létrehozó római szerzõdés aláírásának 50. évfordulóját. Az EU-tagállamok a mostani elnökséget adó ország fõvárosában, Berlinben adnak ki ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben hitet tesznek az európai értékek mellett, és iránymutatást fogalmaznak meg az unió elõtt álló kihívások – energiabiztonság, klímaváltozás, szociális modell – kapcsán.  Az EP szerdán, március 14-én tart vitát a deklarációról. A német elnökséget Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, a bizottságot Margot Wallstöm alelnök képviseli majd. A dokumentum pontos szövege még nem elérhetõ, arról még a március 8-9-ei, brüsszeli EU-csúcson is vitáznak az állam- és kormányfõk. A Tanács nyilatkozata – Berlini nyilatkozat    A március 8-9-ei EU-csúcs értékelése Az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi szerdán, március 14-én vitáznak a március 8-án és 9-én, Brüsszelben tartott EU-csúcs eredményeirõl. Az uniós állam- és kormányfõk március 8-9-én tanácskoznak Brüsszelben. A csúcs témái között szerepel a szociális kohézió, az energiapolitika, a klímaváltozás elleni harc, a belsõ piac kiteljesítése, a bürokrácia csökkentése.  Az EU-országok vezetõi tárgyalnak a római szerzõdések 50 évvel ezelõtti aláírása alkalmából, március 25-én, Berlinben kiadandó nyilatkozat tartalmáról is. A parlamenti vitában a Tanácsot a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, a bizottságot Günter Verheugen képviseli.  Vita az Európai Bizottság 2008-as politikai stratégiájáról Az Európai Bizottság és az EP képviselõi vitatják meg az elõbbi jövõ évre vonatkozó stratégiáját március 13-án. Az EB 2008-as politikai stratégiája többek között ezekkel a témákkal foglalkozik: foglalkoztatás, energia, klímaváltozás, migráció, növekedés, biztonság, szabadságjogok, az EU növekvõ szerepe a világban. A tervezet kitér az uniós alkotmányozás kérdésére is. Az Európai Bizottság 2008-as politikai stratégiája (angolul)http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/doc/aps_2008_en.pdf  IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÛKÖDÉS Lévai Katalin jelentése az online zeneszolgáltatások szerzõi jogairól A kulturális sokszínûséget veszélyezteti az online zeneszolgáltatásokhoz kapcsolódó jogdíjakról szóló bizottsági ajánlás – áll Lévai Katalin jelentésében. A képviselõk szerint ugyanis az a nemzeti jogkezelõk ellehetetlenüléséhez, a jogtulajdonosok és nemzetközi jogkezelõk aránytalan koncentrációjához vezet. A képviselõk kötelezõ uniós szabályozást szeretnének, és a felhasználás, a letöltés országának díjai szerint határoznák meg a szerzõi jogdíjakat. 

2005. október 18-án az Európai Bizottság ajánlást fogadott el ?a jogszerû online zeneszolgáltatás határokon átnyúló kezelésérõl?. Charlie McCreevy, a belsõ piacért és a szolgáltatásokért felelõs uniós biztos ezt az ajánlást olyan nem-kötelezõ érvényû (soft-law, puha szabályozási) eszköznek nevezte, amelynek rendeltetése, ?hogy a piacot a helyes irányba terelje?.  Erre a javaslatra reagál most saját kezdeményezésû jelentésben az Európai Parlament. A jelentéstevõ a szocialista Lévai Katalin

 

Mint Lévai Katalin az indokolásban megjegyzi, ?az ajánlás nagy horderejû következményeket gyakorol a szerzõi jogdíjak piacára, és a piac legfõbb szereplõi már ezen az alapon cselekszenek?. Az ajánlás elsõdleges célja, hogy az online zenei szolgáltatások szerzõi jogainak közös kezelését az új technológiák fejlõdéséhez igazítsa.

 Repertoármonopólium 

Az indokolás megemlíti, hogy a bizottsági ajánlás a kisebb jogtulajdonosok szerint ösztönzést nyújthat a nagyobb kiadók számára, hogy az úgynevezett ?nemzetközi repertoárt? vonják ki a közös jogkezelõ társaságok nemzeti hálózatából, és adják egyetlen vagy rendkívül csekély számú, nagy jogkezelõ kezébe. A tervezet Lévai szerint így ?potenciálisan versenyellenes, mivel valószínûsíthetõen tényleges oligópóliumhoz vezet, ahol a piaci hatalom néhány nagy jogtulajdonos és szintén kis számú, jelentõs jogkezelõ kezében összpontosul?.

 

A jelentéstevõ úgy véli, ez az európai kulturális sokszínûséget is veszélyeztetheti, mivel ?a nemzetközi repertoár kivonása a nemzeti közös jogkezelõk hálózatából valószínûleg számos nemzeti jogkezelõt a tevékenysége felszámolására kényszerít, ez pedig káros hatással van a helyi és a kisebbségi repertoárokra?.

 

A képviselõk szerint ?a nemzeti közös jogkezelõknek továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk az új és kisebbségi jogosultak, a kulturális sokszínûség, a kreativitás és a helyi repertoár elõmozdításának támogatásában, ami feltételezi, hogy a nemzeti közös jogkezelõk kulturális hozzájárulások visszatartására vonatkozó joga megmarad?.

 Ajánlás helyett kötelezõ szabályozás 

Az EP-képviselõk a jelenlegi, nem kötelezõ ajánlás helyett kötelezõ keretirányelvvel szabályoznák az online zenei szolgáltatások szerzõi jogviszonyait. Ez már az együttdöntési eljárás körébe tartozna, tehát az Európai Parlamentnek is nagy beleszólása lenne az új jogszabály kialakításába.

 

Az EP szakbizottsága az uniós szabályozástól többek között a következõket várja el:

 

?        biztosítson magas szintû védelmet és egyenlõ bánásmódot a jogosultak számára

?        alapuljon a jogosultak közötti szolidaritásra és a megfelelõ, igazságos egyensúlyra a jogkezelõk között

?        segítse elõ az alkotókészséget és a kulturális sokszínûséget

?        kerülje el a szerzõi jogdíj szintjének leszorítását úgy, hogy a felhasználók engedélyezését a szerzõi jog által védett alkotás felhasználásának országában (az ún. ?célországban?) esedékes díjak szerint teszi lehetõvé, és segítse, hogy a jogosultaknak fizetendõ jogdíjak elérjék a megfelelõ szintet

?        õrizze meg a közös jogkezelõk kulturális és szociális szerepét, biztosítva egyúttal, hogy a lehetõ leghatékonyabb módon kezeljék a jogosultak alapjait

?        õrizze meg a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, amelyben a közös jogkezelõk járnak el tagjaik nevében

 

Az EP-képviselõk szerint a kölcsönösségi rendszer teljes körû, valamennyi jogosult javára szolgáló mûködésének biztosítása érdekében meg kell tiltani, hogy a jelentõsebb jogosultak és a közös jogkezelõk a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízásokat kössenek, ?mivel ez a nemzeti közös jogkezelõk gyors megszûnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínûség helyzetét?.

 

A parlamenti szakbizottság egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy bár ?az ajánlás csak a zenei felvételek online eladásának tervezett szabályozására vonatkozik, a pontatlan szöveg alapján azonban más, zenei felvételeket tartalmazó online szolgáltatásokra (pl. rádióadások) is alkalmazható lenne?. A képviselõk felszólítják a bizottságot, tegye egyértelmûvé, hogy az ajánlás kizárólag a zenei felvételek on-line árusítására vonatkozik.

 Háttér 

A jogdíjakat beszedõ társaságok a szerzõk és egyéb jogosultak, így például kiadók társaságai. A gyakorlatban a jogkezelõk nemzeti szinten (természetes) monopolhelyzetben vannak. A jogosultakat saját országukban a jogkezelõk közvetlenül képviselik, harmadik országokban pedig választott jogkezelõjük és a többi európai és más országbeli jogkezelõk között kétoldalú tárgyalásokon létrejött kölcsönös megállapodásokon keresztül. Ez a rendszer nem csak a nagy jogosultak, hanem a kis és helyi szerzõk megfelelõ piaci képviseletét és a begyûjtött jogdíjakhoz való hozzájutását is garantálja – áll a jelentés indokolásában.

 

Az ajánlás célja, hogy lehetõséget biztosítson a jogosultak számára az igényeiket leginkább kielégítõ jogkezelõ kiválasztására. Más szóval, a jogkezelõk közötti verseny alapjául az egyes jogkezelõk közötti, a jogosultak megszerzésére irányuló versenynek kellene szolgálnia. A jelentéstevõ szerint ez – bár a jogosultak érdekeit látszik szolgálni – a gyakorlatban a jogosultak már most a saját maguk által választottak jogkezelõket bízzák meg. ?A valóságban számos példa van arra, hogy a sikeresebb szerzõk például saját országukon kívül mûködõ jogkezelõkkel dolgoznak. A kis jogosultak számára ez a gyakorlatban általában kevéssé kivitelezhetõ? – fogalmaz a szöveg.

 

A nemzeti jogkezelõknek a nemzetközi szerzõi jogokból begyûjtött jogdíjakkal összefüggõ forgalomvesztesége egyre nehezebbé tenné a nemzeti jogkezelõk számára a mûködést, ugyanis költségeiket a kisebb számú helyi jogosultakra kellene hárítaniuk. Ha egy nemzeti jogkezelõnek be kell fejeznie tevékenységét, nem valószínû, hogy a kis jogosultak ugyanazt a szintû szolgáltatást kapnák egy másik országban mûködõ jogkezelõtõl, ahol például még a nyelv is különbözik. A jelentéstevõ úgy véli, a szerzõi jogok közös kezelésének területén a verseny ?õsrobbanáshoz? hasonló bevezetése nem kivitelezhetõ, mivel visszafordíthatatlan károkkal járna Európa kulturális sokszínûségére nézve.

 

A tisztességes és ellenõrzött versenyt bevezetésére egy olyan rendszert kellene bevezetni a jelentéstevõ szerint, amelyben a szerzõk bevételeit annak az országnak az árfolyamán határozzák meg, amelyben a fogyasztó az adott zenedarabot megvásárolja (letölti). A ?célország? szerinti tarifa alkalmazása a jogkezelõk által kínált szolgáltatások hatékonyságán (különösen a költségcsökkentésen) alapuló, és nem pedig a jogosultak jogdíjainak leszorításán alapuló versenyhez vezet – véli Lévai Katalin.

  Jelentéstevõ: Lévai Katalin (PES, HU)Jelentés: A6-0053/2007Téma: A szerzõi és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezelése a jogszerû online zeneszolgáltatás terén Szakbizottság: Jogi Bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 12., hétfõ A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0053&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2008Lévai Katalinhttp://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=L%C3%A9vai&partNumber=1&language=HU&id=28200  NÕK JOGAI/ ESÉLYEGYENLÕSÉG Határozottabb fellépést sürget az EP a nõi esélyegyenlõségért Az uniós és tagállami erõfeszítések ellenére az EU-ban még mindig átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nõk a férfiaknál. Az EP nõjogi szakbizottsága ezért a nemzeti cselekvési tervekben és a költségvetésekben is garantálná a nemek közötti esélyegyenlõség figyelembe vételét. A képviselõk például kötelezõ apai szabadsággal, adócsökkentéssel csökkentenék a gyermekes nõk terheit, és az elõítéletes gondolkodás elleni fellépésre ösztönöznék a médiát. ?A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010? címmel adott ki közleményt tavaly márciusban az Európai Bizottság. Az EP most a nõjogi szakbizottság, Amalia Sartori (néppárti, olasz) által jegyzett, saját kezdeményezésû jelentésével reagál erre a dokumentumra.  Az EP szakbizottsága általánosságban úgy véli, a bizottsági ?ütemterv egyetlen új jogalkotási javaslatot sem tartalmaz?, és nem határozza meg a tagállamok feladatait sem. Riasztó mértékû a nõk elleni erõszak A szakbizottsági szinten elfogadott jelentés szerint ?a nõkkel szembeni erõszak az emberi jogok megsértésének legelterjedtebb, földrajzi, gazdasági vagy társadalmi határokat nem ismerõ formája, és a nemzeti, közösségi és nemzetközi erõfeszítések ellenére az erõszaknak áldozatul esõ nõk száma riasztó?.  A képviselõk úgy vélik, a szakképzés, a személyi szolgáltatások, a munkavállalás, a családi kötelezettségek, a nyugdíjjogosultság és a különválás vagy a házasság felbontása esetén a nõket megkülönböztetés sújtja, és a szegénység is nagyobb arányban fenyegeti õket. Egyenlõ munkáért egyenlõ bért a nõknek A szöveg kiemeli: ?az egyenlõ díjazásra vonatkozó közösségi jogszabályok és nemzeti rendelkezések ellenére a két nem között komoly bérezési különbségek vannak, és az EU-ban a nõk átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál?. A jelentés ?felkéri a tagállamokat, hogy a foglalkoztatásra és társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti cselekvési terveikbe építsék bele vagy erõsítsék meg bennük azokat az intézkedéseket, amelyek elõsegítik, hogy a nõk munkaerõpiacra történõ belépése után azonos munkáért azonos megbecsülésben és egyenlõ díjazásban részesüljenek?. A képviselõk ugyanakkor azt is fontosnak tartják, hogy számolják fel a nemekhez kötõdõ munkaerõpiaci sztereotípiákat, és ösztönözzék a férfiak munkavállalását ?az elsõsorban nõk által uralt ágazatokban és pozíciókban, például az általános iskolákban és a gondozólétesítményekben?. Európai nõjogi charta és Madame Lisszabon A képviselõk felkérik a bizottságot, ?segítse elõ egy európai nõjogi charta létrehozását, amely átveszi a tagállamok nemzetközi kötelezettségvállalásaiból, az európai és tagállami jogszabályokból eredõ alapjogi és esélyegyenlõségi alapelveket, és amely feltünteti azokat a nemzeti, közösségi és nemzetközi szintû referenciaintézményeket és -szervezeteket, amelyekhez az Európai Unióban állampolgársággal rendelkezõ vagy ott lakó nõk jogaik megsértése esetén fordulhatnak?. A képviselõk arra is felkérnék az uniós országokat, hogy ?a lisszaboni stratégia végrehajtása keretében nevezzenek ki nemzeti felelõst a nemek közötti egyenlõség területén (?Madame Lisszabon?)?. Az õ feladata annak biztosítása lenne, hogy a különféle nemzeti tervek, költségvetések elfogadása során vegyék figyelembe ?a nemek közötti egyenlõség dimenzióját?. Összeegyeztetni a családot a munkával Az EP azt kéri továbbá a bizottságtól, hogy ösztönözze a család és a munka összeegyeztethetõségére vonatkozó politikák kidolgozását. Ennek részeként az EP biztosítaná, ?hogy a munkahelyi megkülönböztetések felszámolása, a születések számának fellendítése és a nõk foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében az anyaság és apaság költségei a társadalom egészét terheljék?.  Emellett – akár éjszaka is nyitva tartó szolgáltatóhelyekkel ? javítanák ?a gyermekfelügyeleti szolgáltatások és az önellátásra képtelen személyeknek (gyermekeknek, fogyatékkal élõknek, idõseknek) nyújtott gondozási szolgáltatások elérhetõségét?. A képviselõk ?aktívan ösztönöznék az apákat és a férfi élettársakat, hogy használják ki a rendelkezésükre álló rugalmas munkaidõ-beosztás nyújtotta lehetõségeket és vállaljanak részt a házimunkákban és családi feladatokban. A szakbizottság elképzelhetõnek tartaná ?például a kötelezõ apai szabadság egy kezdeti formájának kidolgozását? is. Adócsökkentést a kisgyermekes nõknek és az óvodát fenntartó vállalatoknak A képviselõk biztosítani kívánják, ?hogy azok a nõk is nyugdíjhoz jussanak, akiknek fokozott családi kötelezettségeik miatt rövid vagy megszakított szakmai pályafutása nem biztosít megfelelõ nyugdíjat?.  A szakbizottság azt is kéri, hogy ?terjesszék a kisgyermekes munkavállaló nõk esetében alkalmazott személyi jövedelemadó-csökkentéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, továbbá tegyék lehetõvé a társasági adó csökkentését is azon társaságok esetében, amelyek saját munkahelyi óvodát hoznak létre?. Elõítéletek a médiában Az EP nõjogi szakbizottsági arra kéri a bizottságot, ?hogy ? például a Média 2007 program keretében ? hozzon intézkedéseket, amelyekkel mozgósíthatja a médiát az általa közvetített elõítéletekkel szemben?.  A parlament például a média képviselõinek részvételével mûködõ ?állandó konzultációs fórumok? segítségével támogatná, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az esélyegyenlõség ügyére. Emberkereskedelem, nemiszerv-csonkítás A parlamenti szakbizottság arra szólítja fel az Európai Bizottságot, végezzen kutatásokat a nemi alapú erõszak kiváltó okairól, a prostitúcióról és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemrõl. A képviselõk azt kérik a bizottságtól, terjesszen elõ irányelvjavaslatot a nõk elleni erõszak leküzdésérõl. Az EP azt is követeli, ?vezessék be az egészségügyben foglalkoztatott személyek által végzett (fõleg egyes bevándorolt közösségekben dívó – a szerk.) nõi nemiszerv-csonkítások kötelezõ nyilvántartását, és vonják be az ilyen gyakorlatot folytató orvosok mûködési engedélyét?. Az EP-képivselõk szerint a nõk jogainak tiszteletben tartását maximálisan figyelembe kell venni az EU és a tagjelölt országok viszonyában, illetve az EU szomszédsági, kül- és fejlesztési politikáiban. Háttér: az Európai Bizottság 2006-2010-es ütemterve Az Európai Bizottság által elõterjesztett dokumentum a következõ prioritásrendszert határozza meg: 1. A nõk és a férfiak egyenlõ gazdasági függetlenségének megvalósítása:a)                  A lisszaboni célok elérése;b)                  A nõk vállalkozásainak ösztönzése;c)                  A nemek közötti egyenlõség a szociális védelemben és a szegénység elleni küzdelemben;d)                  A nemek közötti egyenlõség dimenziójának elismerése az egészségügy területén;e)                  A többszörös, különösen a bevándorló és az etnikai kisebbségekhez tartozó nõkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem; 2. A szakmai tevékenység és a családi élet közötti egyensúly elõmozdítása:a)                  Rugalmas munkaidõ a nõk és férfiak számára;b)                  A gondozási szolgáltatások bõvítése;c)                  Jobb összeegyeztethetõséget célzó politikák a nõk és a férfiak számára; 3. Annak elõmozdítása, hogy a nõk és a férfiak egyenlõ arányban vegyenek részt a döntéshozatalban:a)                  A nõk részvétele a politikában;b)                  Nõk a gazdasági döntéshozatalban;c)                  Nõk a tudomány és a technológia világában; 4. A szexuális bûncselekmények és az emberkereskedelem felszámolása:a)                  A szexuális bûncselekmények felszámolása;b)                  Az emberkereskedelem felszámolása; 5. A társadalomban a nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása:a)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása az oktatásban, a képzésben és a kultúrában;b)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a munkaerõpiacon;c)                  A nemekhez kötõdõ sztereotípiák felszámolása a médiában; 6. A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az EU-n kívül:a)                  Az uniós jogszabályok alkalmazása a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országokban ;b)                  A nemek közötti egyenlõség elõmozdítása az európai szomszédsági politikában, valamint a kül- és a fejlesztési politikában;  Az Európai Bizottság közleménye: A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv, 2006?2010http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0092:FIN:HU:HTML Jelentéstevõ: Amalia Sartori (EPP-ED, IT)Jelentés: A6-0033/2007Téma:  A nõk és férfiak közötti egyenlõségre vonatkozó ütemterv 2006?2010 Szakbizottság: Nõjogi és esélyegyenlõségi Bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 12., hétfõ A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0033&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2132Amalia Sartorihttp://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=4423&language=hu  KÖRNYEZETVÉDELEM Véget vetne a kegyetlen fókamészárlásnak az EP Évente többszázezer fókát mészárolnak le brutális módszerekkel. Március 15-én a fókákból készült termékek betiltásáról vitáznak az EP-képviselõk az Európai Bizottsággal. A képviselõk 2006 szeptemberében elfogadtak ugyanis egy errõl szóló írásbeli nyilatkozatot, a bizottság azonban nem támogatja a javaslatot.  2006. szeptember 28-án gyûlt össze a kellõ számú aláírás ahhoz az írásbeli nyilatkozathoz, amelyben az EP-képviselõk azt kérik az Európai Bizottságtól, ?haladéktalanul dolgozzon ki rendelettervezetet valamennyi grönlandi és hólyagosfóka-termék importjára, exportjára és értékesítésére vonatkozó tilalomról?. Az aláírók többek között azzal indokolják kérésüket, hogy az elmúlt négy év során több mint másfél millió – többségében három hónapnál fiatalabb – grönlandi fókát pusztítottak el az Atlanti-óceán északnyugati részén.  A szöveg szerint ?amikor legutóbb az 1950-es és 60-as években az évente elpusztított fókák száma a jelenlegi mértékû volt, a fókaállomány kétharmadával csökkent?. A dokumentum arra is hivatkozik, hogy ?egy nemzetközi állatorvos csoport megállapította, hogy az általuk megvizsgált leölt fókák 42 százaléka a megnyúzáskor még életben lehetett?. A kegyetlen eljárással, évente pusztán néhány napos munkával szerzett jövedelem ráadásul csupán a fókavadászok jövedelmének kevesebb, mint 5 százalékát adja – áll a nyilatkozatban. Az Európai Bizottság januárban kinyilvánította, nem ért egyet az uniós szintû tilalommal, úgy véli ugyanis, hogy elegendõ az az 1983-as jogszabály, amely korlátozza a fiatal fókák prémjének behozatalát.  Írásbeli nyilatkozat a fókákból készült termékek betiltásárólhttp://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2006-0369+0+DOC+XML+V0//HUAz Európai Bizottság idevágó honlapjahttp://ec.europa.eu/environment/biodiversity/animal_welfare/seals/index_en.htm  EMBERI JOGOK Elítéli az EU a finnugor mari nemzetiségû Galina Kozlova elleni támadást Az Európai Bizottság március 15-én közleményt tesz közzé az EP-ben az oroszországi mari kisebbséghez tartozó politikai aktivista, Galina Kozlova brutális megverése ügyében. Az oroszországi, finnugor mari kisebbség egyik szervezetének vezetõségi tagját, az Ontsöko címû lap szerkesztõjét, Galina Kozlovát január 25-én megtámadták, ideggázzal lefújták, és súlyosan bántalmazták az autonóm Mari Köztársaság fõvárosában, Joskar-Olában. A támadás mögött sokan politikai motivációt sejtenek, annál is inkább, mivel Kozlova férjét két éve hasonló módon megverték. Emberijog-védõ szervezetek jelentései szerint az utóbbi években a Mari Köztársaságban egyre több sérelem éri a demokráciát és a szólásszabadságot. A magyarral rokon mari nyelvet egyébként mintegy 600 ezren beszélik, az autonóm köztársaság Moszkvától mintegy 800 kilométerre keletre fekszik.  Az EP egyébként 2005 májusában már elfogadott egy állásfoglalást a mari kisebbség védelmében. Sajtóközlemény a 2005-ös állásfoglalásról http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+PRESS+DN-20050512-1+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU#SECTION1  KÖZLEKEDÉS Nagyobb hatáskör az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek Együttdöntési eljárásban, elsõ olvasatban tárgyalja az EP azt a bizottsági javaslatot, amely számos területre kiterjesztené az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség jogkörét. Ide tartozna a jövõben a pilóták szakszolgálati engedélyezése és a légiüzemeltetés is. 

Egy 2002 szeptemberében hatályba lépett rendelet kizárólagos szabályozási hatáskört biztosít az EU számára a légialkalmasság, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi megfelelése területén. Ugyanez a jogszabály hozta létre az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, amely biztonsági szabványok kialakítására tesz javaslatot, felel a termékek, alkatrészek és berendezések (pl. repülõgépek, motorok és légcsavarok) típusalkalmasságáért és az EU-n kívüli szervezetek felügyeletéért. Emellett ellenõrzi a tagállamokat is, hogy biztosítsa a közösségi szabványok egységes végrehajtását.

 

Az Európai Bizottság mostani javaslata az ügynökség hatáskörét kiterjeszti a következõ területekre is: pilóták szakszolgálati engedélyei, légiüzemeltetés, harmadik országok légi jármûvei, közös felügyelet, minõsített szervezetek, nem büntetõ jellegû biztonsági kultúra, nemzetközi együttmûködés. A javaslat átalakítja az ügynökség felépítése és munkamódszereit, és módosítja finanszírozását is.

 

A parlamenti jelentéstevõ, a szocialista, osztrák Jörg Leichtfried igen pozitívan értékelte a javaslatot. A képviselõ azt ajánlja, hogy ?az ügynökségnek ne csak elméleti, hanem valós, gyakorlati hatásköröket is adjanak, hogy elláthassa a rá bízott feladatokat?.

 

Leichterfried felhívta a figyelmet arra, hogy az ügynökség problémákkal szembesül a tapasztalt személyzet toborzásakor a nyelvi készségek hiánya, és a relatíve alacsony fizetés miatt. (Az ügynökség személyzetének, mivel EU-tisztviselõk, kötelezõ legalább két idegen nyelvet ismernie, ugyanakkor a nemzetközi légi közlekedésben az angol a világnyelv, így számos magas rangú potenciális személyzeti tag nem felel meg ennek a kritériumnak. Másrészt az EU-s fizetések nem mindig versenyképesek ahhoz, hogy meggyõzzék a magas rangú potenciális személyzeti tagokat arról, hogy feladják vagy megváltoztassák jelenlegi állásukat – áll az indokolásban).

                    

A jelentéstevõ szerint a jövõben az ügynökség hatásköreit ki lehetne terjeszteni a repülõtér-biztonságra, a repülésbiztonságra és az ATM-re (légiforgalmi szolgáltatás) is. Ezeket a feladatokat jelenleg az Eurocontrol látja el.

  Jelentéstevõ: Jörg Leichtfried (PES, AT)Jelentés: A6-0023/200Téma: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításárólSzakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság  Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasatVita: 2007. március 13., kedd A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0023&L=HUJogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0228Jörg Leichtfriedhttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28251&language=hu  SZOCIÁLPOLITIKA Jelentés a vállalatok társadalmi felelõsségérõl A vállalatok társadalmi felelõssége (Corporate Social Responsibility, CSR) azt jelenti, hogy a cégek nagyobb felelõsséget vállalnak a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásuk kezeléséért. A CSR szabályozásáról szóló uniós vita megújítását javasolja jelentésében a brit, szocialista Richard Howitt. A CSR jegyében mûködõ vállalat nem csupán felelõsségteljesebb magatartást folytat, de nyíltabban elszámoltatható saját munkatársain kívül ? a többi között – a fogyasztók irányában is. Az utóbbi években a CSR elõretörése figyelhetõ meg Európában, melynek oka a globalizált gazdaság támasztotta új kihívásokban keresendõ ? véli a jelentéstevõ.  A szöveg szerint a vállalatok felelõsségteljes magatartásának esetleges EU-szintû szabályozásakor tekintettel kell lenni a tagállamok olykor jelentõsen eltérõ fejlettségi szintjére, ugyanis ?a vállalati magatartásra egyetlen modellt alkalmazni kívánó egységes módszer nem helyénvaló?. 

?A vállalatok társadalmi felelõsségének olyan új területekkel is foglalkoznia kell, mint például az élethosszig tartó tanulás, a munkaszervezés, az esélyegyenlõség, a társadalmi integráció, a fenntartható fejlõdés és az etika? – áll a jelentésében.

 

Richard Howitt felveti egy olyan EU-szintû címkézési rendszer bevezetését, ahol jelölnék az emberi és munkavállalói jogok tiszteletben tartását. Már csak azért is, mert a képviselõ szerint a társadalmi felelõsség alapján való mûködést épp a fogyasztók tudnák hatékonyan kikényszeríteni, ehhez azonban egységes, átlátható jelölési rendszerre lenne szükség.

  Jelentéstvõ: Richard Howitt (PES, UK)Jelentés: A6-0471/2006 Téma: A vállalatok társadalmi felelõssége: új partnerség Szakbizottság: Foglalkoztatási és Szociális Bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 12., hétfõ A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2006-0471&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0227Richard Howitthttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2073&language=hu  MEZÕGAZDASÁG Jelentés a biotechnológiáról Ösztönözné a bio- és géntechnológia fejlesztését az EP szakbizottsága, amely szerint ezáltal jelentõsen csökkenteni lehetne a mûtrágya- és vízfelhasználást is. A képviselõk biztosítanák ugyanakkor, hogy el lehessen választani egymástól a hagyományos, illetve géntechnológiai módosítást alkalmazó termelést. 

Az Európai Bizottság ?Élettudományok és biotechnológia ? európai stratégia? címmel kiadott közleményére reagál az EP Kyösti Virrankoski (liberális, finn), nem kötelezõ érvényû jelentésével.

 

A szöveg szerint az EP ?a mezõgazdaság gazdasági életképességének és környezeti fenntarthatóságának javítása érdekében ösztönzi a biotechnológia fejlesztésére irányuló erõfeszítéseket az Európai Unióban?. A szakbizottság emellett ?úgy véli, hogy a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok, a jobb élelmiszerek, a nagyobb terméshozam, valamint a jobb minõségû és változatosabb termékek kevesebb nitráttal és más mûtrágyával, valamint kevesebb víz felhasználásával történõ termesztésének megkönnyítése érdekében fejleszteni kell a biotechnológia és a géntechnológia alkalmazását?.

 

A képviselõk szerint ?a fenntartható mezõgazdaság keretén belül több mezõgazdasági alapot kell a biotechnológiai ágazatra fordítani a közös agrárpolitikából, többek között a gazdálkodók biotechnológiai lehetõségek terén történõ továbbképzésére?.

 

A szakbizottság úgy véli, ?a biotechnológiai alkalmazások elõsegíthetik a növénytermesztésben a rovar- és gyomirtószerek, valamint a mûtrágyák használatának csökkentését, ami hozzájárul a környezet és az emberi egészség védelméhez?.

 

A jelentés felszólítja a tagállamokat, ?biztosítsák minden hagyományos növényt termesztõ termelõjük részére a gmsz-ek (genetikailag módosított szervezetek) általi megfertõzõdés elkerülésének jogát, valamint minden fogyasztó részére a géntechnológiával módosított vagy géntechnológiával nem módosított élelmiszerek közötti szabad választás lehetõségét?.

 

A szöveg szerint, ?az európai polgárok széles rétege, bár elvben nem ellenzi a biotechnológiát, nem támogatja a gmsz-eket. A képviselõk úgy vélik, ?a politikai döntéshozók, illetve az ipari és tudományos közösség, valamint a nem kormányzati szervezetek feladata egyértelmûen és átláthatóan ismertetni a polgárokkal a biotechnológiák elõnyeit és kockázatait?. Az EP szakbizottsága ?sajnálatát fejezi ki, hogy jelenleg a géntechnológiával módosított élelmiszerekrõl rendezett vita a szélsõségekig kiélezõdött?.

 Háttér 

2005-ben a géntechnológiával módosított növények termõterületét körülbelül 90 millió hektárra becsülték. A fõ termesztõk az Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada és Kína, közül az USA képviseli a teljes géntechnológiával módosított mûvelés 55 százalékát – áll a jelentéshez fûzött indokolásban. Az Európai Unióban a géntechnológiával módosított kukoricával kereskedõ tagországok a következõk: Spanyolország, Németország, Portugália, Franciaország és a Cseh Köztársaság.

 

Az elmúlt évtized során a gazdálkodók évente 11 százalékkal növelték a gm-növények termesztését, ugyanezen idõ alatt a gm-növényeket termesztõ országok száma 6-ról 21-re nõtt.

 

A rovarirtó szerek csökkenését az 1996-2004 közötti idõszakban összesen 172,500 MT aktív összetevõre becsülték, ami az e növényeken alkalmazott rovarirtó szerek 14 százalékos járulékos környezeti terheléscsökkenésnek felel meg – áll a szövegben.

  Jelentéstevõ: Kyösti Virrankoski (ALDE, FI)Jelentés: A6-0032/2007Téma: Biotechnológia: az európai mezõgazdaság elõtt álló perspektívák és kihívások Szakbizottság: Mezõgazdasági és vidékfejlesztési bizottság  Eljárás: saját kezdeményezésVita: 2007. március 13., kedd A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0032&L=HUJogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2059Kyösti Virrankoskihttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=2306&language=hu      De mi az a borjú? Az egyes EU-tagállamokban más és más számít borjúnak, így a fogyasztók az ugyanazon névvel ellátott termékek esetében sem lehetnek biztosak abban, hogy ugyanolyan húst vásárolnak. Ezt a helyzetet is rendezné az Európai Bizottság rendelettervezete. Az EP mezõgazdasági szakbizottsága szankciókkal tántorítaná el az értékesítõket a félrevezetõ termékmegnevezésektõl. 

A szarvasmarhafélékhez tartozó fiatal állat a borjú. Ez eddig rendben is volna, de az, hogy egészen pontosan mit is tekintenek borjúnak, tagállamonként változik a vágási kortól, takarmánytól, tenyésztési és fogyasztási szokásoktól függõen.

 

A Bernadette Bourzai (szocialista, francia) által jegyzett parlamenti jelentéssel a képviselõk a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésével foglalkozó bizottsági rendelettervezetet kívánják módosítani. A parlamentnek ezen a területen csak konzultációs jogköre van.

 Tej vagy gabona 

Ennek indokolásában az áll, hogy például Franciaországban a borjúk tápláléka nagyrészt tejbõl és tejtermékekbõl áll, és amikor az állatot 6 hónapnál idõsebb korban vágják le, már nem borjúnak, hanem ?fiatal marhának? számít.  Más országokban ? például Spanyolországban ? az állatokat gyakorlatilag kizárólag némi takarmánnyal kiegészített gabonával táplálják, és az állatok 14 hónapos koráig beszélhetünk ?borjúról? – áll a szövegben. Hollandiában ? a második legnagyobb európai borjúhústermelõ országban ? a két ág párhuzamosan van jelen. Létezik egyrészt a ?fehér borjú? ágazat, amely az össztermelés mintegy 85 százalékát adja, valamint a nyolcvanas évek elején megjelent, a kisebb arányt képviselõ ?rózsa borjú?, amely a második típusú tenyésztéshez tartozik.

 Egygyomrúból kérõdzõ  

Az indokolás kitér arra, hogy ?a kizárólag tejen nevelt borjú egygyomrú, és amint rostos táplálékot (széna vagy szalma) kezd fogyasztani, kérõdzõvé válik?. Mivel a tejben nincs vas ? ami nélkülözhetetlen a vörösvértestek létrehozásához vagyis a hús vörös színéhez ?, fehértõl rózsaszínig terjedõ, többé vagy kevésbé színezett hús az eredmény attól függõen, hogy más összetevõk kerültek-e a táplálékba – fogalmaz a szöveg.

 

Mivel – és itt jön az Európai Bizottság indokolása – ?általában semmilyen hivatkozás nincsen az állatoknak adott táplálékra, sem azok vágási életkorára vonatkozóan?, ?a fordításoknak köszönhetõen a piaci szereplõk és a fogyasztók nagyon eltérõ termékekkel találkoznak ugyanazon megnevezés alatt?.

 Növeli az értéket a borjú elnevezés 

Az e területen végzett tanulmányok azt mutatják egyébként, hogy a ?borjú? fogalom értéknövelõ kereskedelmi megnevezés, amit egyes kereskedelmi szereplõk arra használnak, hogy jóval magasabb piaci árat érjenek el, miközben pedig a nagyon eltérõ szag- és ízérzetet elõidézõ tulajdonságokkal rendelkezõ ?fiatal marha? húsát értékesítik  – így a magyarázat.

 Az európai termelés 30 százalékát Franciaország, 25 százalékát Hollandia, 18 százalékát Olaszország, 6-6 százalékát pedig Belgium és Németország adja. A fogyasztás még koncentráltabb, a franciák és az olaszok ugyanis együttesen az európai borjúfogyasztás 70 százalékát képviselik.  A bizottság javaslata 

Az Európai Bizottság pontos eladási megnevezések létrehozását javasolja, mégpedig a vágási életkor alapján. X-kategóriás lenne a 0?8 hónapos, és Y a 9?12 hónap közötti levágott állat húsa. Az elsõ kategóriában az eladási megnevezés mindig ?borjú? fogalmat használ majd. A második kategóriában más terminológia lép életbe (fiatal marha, vitellone, jungrindfleisch stb.), négy ország (Dánia, Görögország, Spanyolország és Hollandia) belsõ piacának kivételével, ahol a szokások és a kulturális hagyományok figyelembe vétele miatt továbbra is használható lesz a ?borjú? fogalom.

 

A ?borjú, borjúhús? fogalmakat, illetve minden egyéb, a javaslatban meghatározott kereskedelmi megnevezést tehát a továbbiakban már nem lehet a tizenkét hónapnál idõsebb állatok húsának címkézésénél használni.

 Szankcionálna az EP 

A jelentéstevõ szerint a javaslat fõ hiányossága, hogy semmilyen szankciórendszert nem ír elõ. Az EP szakbizottsága ezért olyan rendelkezéseket vezetne be, amelyek a tagállamok számára lehetõvé teszik arányos és elrettentõ szankciók meghozatalát a megállapított szabály betartásának elmulasztása esetére.

 

Az EP-képviselõk szerint ?helyénvaló elõírni, hogy a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a kategóriájuknak megfelelõ betûvel, kereskedelmi megnevezésükkel és az állatok vágási korával jelöljék meg, és ezeket az adatokat tüntessék fel e húsok címkéjén?. A szakbizottság úgy véli, ?ezeknek az adatoknak a kereskedelmi okmányokon is szerepelniük kellene?.

  Jelentéstevõ: Bernadette Bourzai (PES, FR)Jelentés: A6-0006/2007Téma: A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése Javaslat a Tanács rendeletére a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésérõlSzakbizottság: Mezõgazdasági és vidékfejlesztési bizottság  Eljárás: konzultációVita: 2007. március 13., kedd A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0006&L=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0162Bernadette Bourzaihttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28143&language=hu  KÜLKAPCSOLATOK Aggódik az EP a bosznia-hercegovinai pártok radikalizálódása miatt A nemzetközi közösség nem fogja eltûrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását – áll egy az EP plenáris ülése elé kerülõ jelentésben. A képviselõk többek között a nemzetközi törvényszékkel való megfelelõ együttmûködést, az etnikai korlátozások felszámolását, a határviták rendezését várják a balkáni országtól. Az EP szakbizottsága aggodalommal állapítja meg, hogy Bosznia-Hercegovinában a parlamenti választások és az elnökválasztás gyõztes, korábban mérsékelt pártjai ?egyre inkább radikális és nacionalista hangot ütnek meg?.  A Doris Pack (néppárti, német) által készített jelentés elítéli, hogy ?az ország területén tartózkodó, az egykori Jugoszlávia felbomlásához vezetõ háborúban tanúsított magatartásuk miatt a nemzetközi törvényszék által körözött személyek kiadása még mindig várat magára és bizonyos, a nyomozást segítõ dokumentumok is eltûntek?. A szöveg felszólítja Boszniát, rendezze határvitáit a szomszédos országokkal.  A képviselõk ?aggodalmukat fejezik ki a Bosznia-Hercegovinában továbbra is meglévõ etnikai korlátok miatt, amelyek akadályozzák a nemzeti identitás kialakulását?, és ?óva intenek minden olyan próbálkozástól, amelynek célja, hogy etnikumok számára kizárólagos területeket hozzon létre Bosznia-Hercegovinában?.   A nemzetközi közösség nem fogja eltûrni egy etnikailag megtisztított blokkokból álló Bosznia-Hercegovina létrehozását – áll a jelentésben.  A dokumentum mihamarabbi reformokat sürget az állam alkotmánya, a bíróságok, a közigazgatás, a vállalkozói környezet, az oktatás, a növény- és állategészségügy területein, valamint a környezetvédelem terén. A jelentés óv a közoktatásban etnikai alapon szervezett tanuló csoportok létrehozásától és rendõrségi reformot szorgalmaz. Doris Pack jelentésében emlékeztet arra, hogy az EU politikája továbbra is célul tûzi ki a térség integrálását. Az EP-képviselõ esélyt lát a térségben szolgáló EUfor-erõk létszámának csökkentésére.    Jelentéstvõ: Doris Pack (EPP-ED, DE)Jelentés: A6-0030/2007Téma: Bosznia-Hercegovina ; Javaslat az Európai Parlament ajánlására a Tanács részére Bosznia-HercegovinárólSzakbizottság: Külügyi Bizottság  Vita: 2007. március 14., szerda A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?objRefId=137990&language=HUJogalkotási figyelõ:http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2290Doris Packhttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1191&language=hu  Újra prioritássá tennék az euro-mediterrán integrációt  Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakításának lehetõségét tárgyalja a parlamenti plenáris ülés. Az EP a mezõgazdaság liberalizálásával és az euro-mediterrán energiapiac kiépítésével adna új lendületet a barcelonai folyamatnak, valamint kidolgozná a ?millenniumi célok? mediterrán változatát.  Kadir Arif francia szocialista képviselõ jelentése szerint ?az euro-mediterrán integráció folyamatának újfent politikai prioritássá kell válnia az unió napirendjén?. A parlament úgy véli, hogy ?szükség van egy szabadkereskedelmi övezetre, amelynek célja a szegénység felszámolása, a munkanélküliség csökkentése, és a demokrácia megerõsítése?. A földközi-tengeri térségben megnövelt gazdasági együttmûködés kedvezõ kilátásokat nyújt a dél-európai tagállamok számára is.   ?Kapjon új lendületet a barcelonai folyamat? – azonban a szabadkereskedelmi övezet létrehozására kitûzött 2010-es határidõt felül kell vizsgálni – így a parlament. A jelentéstevõ hangsúlyozza a dél- és kelet-mediterrán országok regionális integrációjának, valamint a dél-dél irányú kereskedelem megerõsítésének fontosságát. Ezért felszólítja a térség többi országát, hogy ?csatlakozzanak a Marokkó, Tunézia, Egyiptom és Jordánia közötti 2004-es szabadkereskedelmi megállapodáshoz?. A képviselõk felszólítják a bizottságot, ?vegye figyelembe a dél- és kelet-mediterrán országok preferenciális tarifális kedvezményeinek elképzelhetõ erodálódását?, és kéri az EB-t, ?vezessen be egy kompenzációs eljárást ezen negatív hatások csökkentése érdekében?.  A dél- és kelet-mediterrán országok népességének egy harmada kevesebb, mint napi dollárból él. A parlament ezért felhívja az uniót, hogy ?fektessen be egy olyan egyedi cselekvési programba, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem – azaz dolgozza ki a ?millenniumi célok? program mediterrán változatát?.  A parlament ?érdeklõdéssel fogadja az ENPI ? az Európai Szomszédsági Politika pénzügyi szükségleteit fedezõ új eszköz ? létrehozását, valamint üdvözli a bizottság javaslatát, hogy a finanszírozást több mint 14 milliárd euróra emeli. A jelentéstevõ úgy véli, hogy ?már el lehet indítani az euro-mediterrán fejlesztési bankra vonatkozó projektet, és elsõ lépésként be kell vonni abba mind az európai, mind a déli parti érdekelt országokat?.  A mezõgazdasággal kapcsolatosan ?a piacok megnyitását közösen kell meghatározni és fokozatosan és kell végrehajtani? – fogalmaz a szöveg. ?A tárgyalások az egyes termékekre külön-külön térjenek ki, és tartsák szem elõtt az ún. ?kényes? termékek védelmének szükségességét, amelyeket ki kell zárni a teljes liberalizációból? – hangsúlyozzák a képviselõk. A parlament kulcsfontosságúnak tartja, hogy ?a dél- és kelet-mediterrán országok a transzeurópai hálózatokkal jobb átjárhatósággal rendelkezzenek?.  Központi szerepet szán az elõadó az euro-mediterrán energiapiac kiépítésének, és ?érdeklõdéssel fogadja a bizottság azon szándékát, hogy külsõ energiapolitikájában fontos szerepet ad Észak-Afrikának és Közép-Keletnek?. Továbbá üdvözli a REMEP platform (Rome Euro-Mediterranean Energy Platform) néven ismert energetikai együttmûködés földközi-tengeri térségben történõ megvalósítását, és a jelentõs szubregionális projekteket – például a Maghreb-országok villamosenergia-piacának az EU villamosenergia-piacával való fokozatos integrációját, a gázpiac integrációját a Mashrek-régióban.  ?A szabadkereskedelmi övezetet ki kell egészíteni a munkavállalók szabad mozgásának fokozatos és feltételekhez kötött engedélyezésével, figyelembe véve az európai munkaerõpiac helyzetét? – vélik a képviselõk. Ezen kívül a jelentéstevõ csökkentené a migránsok által hazaküldött átutalások költségeit is, és a vízumkiadást megkönnyítõ jogi és igazgatási eljárásokat alakítana ki.   Közös vita – EUROMED A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai – Az euro-mediterrán kapcsolatok Az Euro-Mediterrán Parlamenti Közgyûlés Értekezlete (Tunézia)   Jelentéstevõ: Kader Arif (PES, FR)Jelentés: A6-0468/2006Téma: Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozása Az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozásaSzakbizottság: Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Eljárás: saját kezdeményezés  A jelentés szövege:http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2006-0468&L=HUJogalkotási figyelõ: http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2173Kader Arifhttp://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28137&language=hu  BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM Állásfoglalás a nukleáris leszerelésrõl Az EP március 13-ai napirendjén szerepel az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésrõl szóló vita.  

A parlament az Európai Bizottság véleményének meghallgatását követõen állásfoglalást is elfogadnak a témában.

Perger István

Jobb neve lehetne ? de a szolgáltatás zseniális és ingyenes

Weben és mobiltelefonon elérhetõ ingyenes nyelvgyakorlási szolgáltatást indított a Lingvico.

Weben és mobiltelefonon elérhetõ ingyenes nyelvgyakorlási szolgáltatást indított a Lingvico. A Napi Nyelvi Frissítõ (www.napinyelvifrissito.hu) angolul és németül kínál fel megoldandó feladatokat, amelyek az adott nyelv kultúrájából választott témákra épülnek. Újrakezdõtõl a haladó szintûig bárkinek hasznos az új szolgáltatás – a felhasználó által adott válaszok azonnal kiértékelhetõk.  

Napi 5-10 percet igénylõ, a mindennapi szokásokba könnyen beilleszthetõ online szolgáltatást indított el a Lingvico, Napi Nyelvi Frissítõ néven. Minden nap új, angol és német feladatok érhetõk el a szolgáltatás weboldalán (www.napinyelvifrissito.hu), vagy mobiltelefonnal, az Opera Mini böngészõvel – a mobiltelefonra optimalizált verzió egyedülálló megoldás a magyarországi online nyelvoktatásban. A feladatokat, amelyek mind a két platformon azonosak, a Lingvico projekt nyelvtanárai állítják össze. A szolgáltatás ingyenes, de a mobiltelefonos elérés természetesen a wap-forgalom költségeivel jár.

 

A mobiltelefonos eléréshez elõször le kell tölteni a telefonra az Opera Mini böngészõt (http://operamini.com), majd a böngészõben meg kell nyitni a www.nnyf.mobi oldalt. Az Opera Mini webes demóján ( http://www.operamini.com/demo/?url=http://www.napinyelvifrissito.mobi ) keresztül is meg lehet tekinteni, hogy a szolgáltatás hogyan is jelenik meg egy telefon kijelzõjén.

 

A fejlesztõk kifejezetten arra törekedtek, hogy a Napi Nyelvi Frissítõ egy motiváló, a napi szokásokba könnyen beilleszthetõ nyelvgyakorlási forma legyen. A különbözõ szintû feladatok célja az adott nyelvet már valamilyen szinten ismerõk tudásának frissen tartása. Napi egy új feladatot kínál a rendszer, ennek megoldása 5-10 percet vesz igénybe, és a megoldás kiértékelése egy gombnyomással azonnal elérhetõ. A feladatok az adott nyelv mindennapi kultúrájából merítik a témáikat, így a nyelvgyakorlók hasznos és szórakoztató információkhoz is jutnak. A fejlesztõk várakozásai szerint a Napi Nyelvi Frissítõ rendszeres felhasználóinak száma az év végéig megközelíti az 50 ezret ? tudtuk meg Kruzslicz Anitától, a Lingvico projekt vezetõjétõl.

 

A Lingvico projekt, amely nyelvtanárok által mûködtethetõ online nyelviskolai rendszerek fejlesztésével foglalkozik, több különbözõ nyelvoktató szolgáltatást kíván elindítani a már kidolgozott rendszerre alapozva ? ezek közül a Napi Nyelvi Frissítõ az elsõ.

A Lingvico start-up projekt (www.lingvico.hu) 2006-ban jött létre abból a célból, hogy nyelvtanárok és kisebb nyelviskolák komplex, online nyelvoktató platformot, internetes nyelviskolát vehessenek bérbe teljes körû támogatással. A Lingvico-nyelviskola integrálja magában az interneten keresztüli nyelvoktatáshoz szükséges eszköztárat (feladat- és adminisztrációs rendszert, segédanyagokat) és az oktatási platformot, amivel live-online nyelvtanítás (real-time internetes nyelvóra) valósítható meg – így a nyelvtanároknak a Lingvico-n kívül nincs szükségük más eszközre az online nyelvtanításhoz. A nyelviskolák beüzemelése és fenntartása is a szolgáltatás része, ezért a nyelvtanároknak valóban csak a nyelvtanításra kell koncentrálniuk.

A VOLÁN ZRT menetrendi módosításai a hosszú hétvége és a munkanapok áthelyezése miatt

 

 VOLÁNBUSZ Zrt. Menetrendi módosításai az ünnepek miatt

 

 VOLÁNBUSZ Zrt. Menetrendi módosításai az ünnepek miatt

A VOLÁNBUSZ Zrt. ezúton tájékoztatja az utasokat, hogy március 15-én és az azt megelõzõ napokban a következõ menetrend érvényes a helyi és helyközi autóbuszjáratain:

            március 12 (hétfõ) a hét elsõ munkanapja, iskolai elõadási nap ,

            március 13 (kedd) munkanap, iskolai elõadási nap,

            március 14 (szerda) a hét utolsó munka- és iskolai elõadási napja,

            március 15 (csütörtök) munkaszüneti nap,

            március 16 (péntek) munkaszüneti nap,

            március 17 (szombat) munkaszüneti nap,

március 18 (vasárnap) a hét elsõ munkanapját és tanítási napját megelõzõ

munkaszüneti nap

A többi VOLÁN társaság a fenti – általános közlekedési rendtõl – eltérõen is közlekedtethetik járataikat. A VOLÁNBUSZ kéri utazóközönségét, hogy utazás megkezdése elõtt a területileg illetékes társaság információs elérhetõségén érdeklõdjenek. 

További felvilágosítást, a 382-0888-as telefonszámon, illetve a www.volanbusz.hu internetes oldalon keresztül kaphatnak az utasok.

Már nem csak a szervíz frissítheti az új Nokia készülékek szoftvereit

 

Gondot okozott a felhasználóknak, hogyha egyszer megvett mobiltelefonjukra a legújabb szoftvert szerették volna feltölteni, akkor a szerivizetkhez kellett fordulniuk, fizetniük, és ráadásul a készüléket több napra is nélkülözniük is kellett.  Erre talált megoldást a Nokia az újabb modelljeinél.

 

Gondot okozott a felhasználóknak, hogyha egyszer megvett mobiltelefonjukra a legújabb szoftvert szerették volna feltölteni, akkor a szerivizetkhez kellett fordulniuk, fizetniük, és ráadásul a készüléket több napra is nélkülözniük is kellett.  Erre talált megoldást a Nokia az újabb modelljeinél.

A Nokia bejelentette, hogy egyes helyi támogatási oldalain  ez Magyarországon a http://www.nokia.hu/r5/main.html  oldal  illetve a http://www.nokia.com/softwareupdate  címen megjelent a Nokia Software Updater (szoftverfrissítõ) alkalmazás. A tavalyi sikeres próbaüzemet követõen a Nokia a program továbbfejlesztéseként szervizpont meglátogatása nélkül is lehetõvé teszi a mobilkészülékek szoftverének frissítését. A Nokia Software Updater alkalmazás segítségével már 750 ezernél is több felhasználó frissítette Nokia készülékét.

?Az egyre intelligensebbé váló mobilkészülékek korában a funkciókat hozzáadó és megújító, a felhasználók által elvégezhetõ szoftverfrissítések segítségével még jobb telefonhasználatot biztosíthatunk mindenki számára — mondta Jarkko Sakki, a Nokia Multimedia Customer Care részlegének igazgatója. — A Nokia N80 nemrég megjelent szoftverfrissítése például az internethívások támogatását oldja meg. A Nokia Software Updater szolgáltatással a felhasználók a legfrissebb programváltozatokat tölthetik le kompatibilis Nokia készülékükre. Mivel teljesítményüket tekintve a mobilkészülékek egyre jobban hasonlítanak a számítógépekre, ezért természetes lépés internet-alapú szoftverfrissítéseket kínálnunk annak érdekében, hogy a felhasználók a lehetõ legteljesebb mértékben kiaknázhassák Nokia készülékük tudását."

A Nokia Software Updater ingyenes alkalmazással a felhasználók szoftverfrissítést végezhetnek a kompatibilis Nokia készülékeken, amelyek között olyan, világszerte a legnépszerûbb 3G telefonok között számon tartott készülékek szerepelnek, mint a Nokia N70, a Nokia N73 és a Nokia E61. A Nokia Software Updaterhez vezetõ link a Nokia PC Suite programcsomag legfrissebb változataiban is megtalálható.

Miután a felhasználó egy kompatibilis számítógépre telepítette az alkalmazást és USB kábelen át csatlakoztatta a kompatibilis Nokia készüléket, a Nokia Software Updater automatikusan felismeri a telefon típusát, és hogy van-e szükség szoftverfrissítésre. Az alkalmazás ezután végigvezeti a felhasználót a frissítési folyamaton.

A kompatibilis készülékek teljes listája a http://www.nokia.com/softwareupdate  címen található.

Révay András: Pálinkák a Wall Street-en

   

  Bár kétségtelenül jó lenne, egyelõre még nem arról van szó, hogy nemzeti italunkat a New York-i tõzsdén kitüntetett figyelemmel jegyeznék. Mindössze annyi történt, hogy az azonos nevû étteremben tartotta soron következõ összejövetelét a Média Pálinkaklub.

   

  Bár kétségtelenül jó lenne, egyelõre még nem arról van szó, hogy nemzeti italunkat a New York-i tõzsdén kitüntetett figyelemmel jegyeznék. Mindössze annyi történt, hogy az azonos nevû étteremben tartotta soron következõ összejövetelét a Média Pálinkaklub.

 Az este folyamán egy kezdõ vállalkozó mutatkozott be a klub tagjai elõtt. Czakó Gábor és felesége, egy fiatal gépészmérnök – közgazdász házaspár, két évet töltött Új Zélandon és hazatértük után döntöttek úgy, hogy önálló vállalkozásba fognak. Eredetileg vidékiek lévén, gyorsan kiderült: nem kedvükre való a budapesti élet, inkább otthon, Boldogkõváralján kívánnak megtelepedni. Arrafelé sok a gyümölcs, kézenfekvõ volt tehát, hogy ezt a lehetõséget próbálják meg kihasználni. Létrehozták a Boldogkõ-Fruit Kft.-t, pálinkafõzésbe kezdtek.

Termékeikkel Bestillo néven jelentek meg a piacon, 2006-ban. Mielõtt a pálinkákról szót ejtenénk, érdemes kicsit elidõzni a névválasztásnál. Az italok elnevezése ügyes nyelvi leleménynek látszik, fõként az angolul tudók számára. Ám pont nekik jelenthet kimondhatatlan akadályt a Boldogkõ-Fruit kombináció. Mivel kezdõ vállalkozásról van szó, a bejáratott márkanév védelme még nem lehet szempont. Célszerûbb volna valami használhatóbb változatot keresni. Ha mindenáron ragaszkodnak a helységnév megjelenítéséhez, lehetne magyarul egyszerûen csak Boldogkõ Kf., angolul pedig akár Happy Fruit-ként válhatnának ismertté.

 Ami pedig már magukat az italokat illeti, nos – õk is, mint a legtöbb pálinkafõzõ, a gyümölcs minõségét tartják a legfontosabbnak. A sorban csak ezt követi a fõzõmester tudománya, hogyan választja el a különbözõ párlatrészeket. A gyümölcsök kiválasztásakor sokat foglalkoznak azzal, azonos gyümölcsféleségen belül, melyik fajtából kerüljön ki az alapanyag? A feldolgozás a kimagozással kezdõdik. Az erjesztés külön tudomány. Irányított erjesztéssel, enzimkezelés után adják a cefréhez az erjedést segítõ anyagokat. A kádak hõmérsékletét számítógépe szabályozza. Nagyon magas alkoholtartalmú, 83-86 fokos fõzetet készítenek és azt ioncserélt, lágy vízzel hígítva állítják be negyven fokosra. Nem gyártanak erõsebbet. Szerintük ezen a töménységen érzékelhetõ legjobban a pálinka illata, íze, aromája. Fogyasztását 14-16 C fokon ajánlják.

A bemutatót a cigánymeggy pálinka nyitotta. Ezt a gyümölcsöt kevesen fogyasztják, az édesipar használ fel belõle nagyobb mennyiséget. A meggyek közül ez a legfûszeresebb fajta, ebbõl készül a meggy ivólé is. A kimagozásból származó magok egy részét, kicsit megtörve egy ?magpatronban" az erjesztõ tartályba helyezik. Az így kioldódó ?marcipános" íz a pálinkában jól érezhetõ. A magyarázat egyszerû. A marcipánban a mandula, itt a meggymag tartalmaz csekély mennyiségû ciánt, ez adja a jellegzetes ízt.

A falu környékén háromszáz hektáron termelnek kajszibarackot. Ebbõl készül a Bestillo Gönci barack pálinka. A maggal itt még jobban kell vigyázni, mert ennek a ciántartalma magasabb! Ugyancsak a környéken, Tolcsva gyümölcsöseiben terem a szelíd háziszeder, a Bestillo szederpálinka alapanyaga. Ma még kevés van belõle a piacon.

Azt mondják, egy mázsa jó szilvából akár 14 – 15 liter pálinka is fõzhetõ. A bemutatón kóstolt szilvapálinka cefréje kétharmad rész Besztercei, egyharmad rész Stanley szilvából készült. Ez utóbbi íze selymesebb, mint a határozottabb, markánsabb Besztercei.

Az est kétségtelen gyõztese az ötödikként kóstolt Vilmoskörte pálinka volt. A korábbiakról eltérõek voltak a vélemények, alátámasztva az ízlésekrõl szóló közismert latin mondás máig tartó igazságát – itt az álláspont szinte egyhangú volt. A kóstolón bemutatott – összesen hat – pálinka közül kétségtelenül ez volt a legjobb. Piros Vilmos körtébõl készült, amelyiknek a nap felé nézõ oldala éréskor piros színt kap. Nem várják meg, míg teljesen beérik, szinte ropogós állapotban dolgozzák fel. A párlatot lehûtik, steril szûrõn átszûrik, így víztiszta lesz, kezdeti opálossága eltûnik. Az ital megtartja határozott, jól felismerhetõ körte ízét.

Utolsóként szintén egy ritkaság, a Feketeribizli pálinka került a poharakba. Ez a fajta pálinka a fogyasztók körében nem mindenhol népszerû, általában megosztja a véleményeket. A most kóstolt ital Szabolcsból, a szatmári térségbõl származó gyümölcsbõl készült. Kesernyés fûszeres íze mellett halvány mézes hatást is felfedezhetünk benne.

A bemutató végén néhány szó elhangzott még a kereskedelmi adatokról. Jelenlegi termelésük évente összesen harmincötezer palack, komoly piaci jelenléthez még nem elegendõ. Ezek a pálinkák néhány kisebb üzletben és étteremben kaphatók már, van érdeklõdés irántuk Kanadából és az Egyesült Államokból is. Talán egyszer még az igazi Wall Streetre is eljutnak.

Lezárult a Nokia és a WWF telefongyûjtõ akciója Magyarországon

  Nokia WWF A több mint 1700 plüssoroszlán nyeremény tovább emlékezteti gazdáit a környezettudatos gondolkodásra. 

 

  Nokia WWF A több mint 1700 plüssoroszlán nyeremény tovább emlékezteti gazdáit a környezettudatos gondolkodásra. 

 

  A Nokia második alkalommal indította el használt mobiltelefonok begyûjtésére irányuló kezdeményezését a WWF-fel közösen. A telefongyûjtés célja az volt, hogy a Nokia Magyarországon tovább erõsítse elkötelezettségét a tisztább környezet megteremtése mellett, és egyben a WWF hazai tevékenységét is támogassa. Az akció keretében a szervezõk arra is felhívták a telefon-tulajdonosok figyelmét, hogy az akkumulátorral rendelkezõ Nokia telefonok mellett, a használaton kívüli Nokia tartozékokat is juttassák vissza a boltokba. ?Nagy öröm és bátorítás számunkra, hogy vidéken és a fõvárosban egyaránt nagy volt az érdeklõdés a telefongyûjtõ akciónk iránt. Vásárlóink üdvözölték a kezdeményezést, és örömmel töltötték ki a WWF természetvédelmi kérdéssorát. ? mondta el Greig Williams, a Nokia magyarországi ügyvezetõ igazgatója. ? A környezet megóvása minden egyes ember kötelessége. Úgy gondolom, hogy az újrahasznosítás kulcsa, hogy azt az emberek számára könnyûvé és elérhetõvé tegyük. Miután bevontuk a lakosságot, folytathatjuk az ismeretterjesztést, ami elengedhetetlenül fontos, hogy eljusson a következõ generációhoz is. Egyszerûvé akartuk tenni a mobiltelefonjaink és a tartozékok újrahasznosítását, ezért minden egyes Nokia boltban gyûjtõládákat helyeztünk ki. Ezenkívül további új módszereket keresünk, hogy az emberek visszajuttassák nekünk a leselejtezett mobil eszközeiket, és így biztosítsuk azok újrahasznosítását. Fontos célunk, hogy minden készüléket környezetbarát módon újrahasznosítsunk? ? tette hozzá Greig Williams.

 A WWF Magyarország több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákra. ?A Nokiával közös akciónkban évrõl évre egyre többen vesznek részt, ami azt jelenti számunkra, hogy az emberek megpróbálnak környezettudatosabban élni. Ez a közös akció a Nokiával segített küldetésünk teljesítésében, hiszen így üzeneteink még szélesebb rétegekhez juthattak el? ? nyilatkozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. www.wwf.hu     

Azok a telefon-tulajdonosok, akik a Nokia mintaboltokba visszavitték az akkumulátorral rendelkezõ használt Nokia mobiltelefonjaikat, és kitöltötték a WWF természetvédelmi kvízét, egy WWF-logóval díszített plüssoroszlánt kaptak ajándékba. Az akció során több mint 1700 db plüssoroszlán talált gazdára. A kérdéssort helyesen kitöltõk között 1 darab Nokia 5300 Xpress Music készüléket, 5 darab Nokia hátizsákot és 10 darab WWF pénztárcát sorsoltak ki a szervezõk.

 http://www.nokia.hu/kornyezetvedelem/

2007 március 17:Falk Art Fórum – antik és mondern mûvészeti fesztivál Budapest Falk Miksa utca

 

Mézeskalácshuszár, a Kistehén Tánczenekar és 50 galéria különleges programja. A galériák utcája megint pezseg. Márciusban újra lesz Falk Art Fórum, a Falk Miksa utca antik és modern mûvészeti fesztiválja.

 

Mézeskalácshuszár, a Kistehén Tánczenekar és 50 galéria különleges programja. A galériák utcája megint pezseg. Márciusban újra lesz Falk Art Fórum, a Falk Miksa utca antik és modern mûvészeti fesztiválja.

Március 17-én, a Tavaszi Fesztivál programjai között kerül megrendezésre a II. Falk Art Fórum. A Falk Miksa utcában található galériák és antikvitások az utóbbi évben már többször bizonyították nem csak egy szûk mûgyûjtõ, mûértõ közönség számára tudnak programokkal szolgálni. Az egyik jeles összefogás eredményeként a galériák utcája évente kétszer, õsszel és tavasszal sétálóutcává válik és nem csak a résztvevõ 50 galériában, de szabadtéren is várják az érdeklõdõket színes programokkal. Délután kettõ órától a felállított színpadokon Gerlóczy Zsigmond, Weszely Ernõ, Rátonyi Róbert és zenekara, a Kistehén Tánczenekar valamint a Grencsó Bio Kollektív és Dresch Mihály is várja a látogatókat. A hangulatfokozásról gondoskodnak továbbá az utcára kitelepülõ arcfestõk, tûzzsonglõrök és verklis.

A rendezvény meghívott fõ vendégmûvésze, Schéner Mihály. A Kossuth díjas festõmûvész és grafikus által, külön erre az alkalomra tervezett jelmezek Gór Nagy Mária színinövendékeinek köszönhetõen vonulnak fel, akik mint megannyi életre kelt mézeskalács járnak majd galériáról galériára.

Ahogy már az elsõ fórumon is, úgy a márciusi eseményen is, a látogatók nem csak szemük kápráztatására és fülük kényeztetésére számíthatnak, fel kell készülniük kulináris élvezetekre is. Különleges csokoládék, borok és sajtok kóstolójával is kedveskednek a szervezõk.

A galériák nem pusztán a különleges kiállítások megszervezését, és a hosszított, késõ estig tartó nyitvatartást vállalták. Idén elõször, de remélhetõleg ezentúl minden FAF-on, egy jótékonysági árverés megtartására is sor kerül. Minden galéria egy-egy tárgyat ajánl fel a Nagyházi Galéria által lebonyolításra kerülõ árveréshez, melynek bevételét idén a Szamosújvári TÉKA Mûvelõdési Alapítvány valamint a Mathias Corvinus Collegium fenntartásáról gondoskodó Tihanyi Alapítvány számára ajánlja fel a Falk Art Fórum szervezõ csapata.

A Kossuth tértõl a Szent István körútig népes forgatag fogadja tehát az érdeklõdõket.

http://www.falkartforum.hu/ 

Alapító szponzor: Concorde Alapkezelõ ZRt.

Ezüst fokozatú szponzor: Deloitte

PROGRAMOK EGÉSZ NAP

  • Farsangteremtõ és tavaszváró bizsu- és ékszerkiállítás – Antik udvar, Ómama bizsuja
  • Aida Cui fülöp-szigeteki festõnõ tárlatának bemutatója – Bardoni Eurostyle
  • Az órák életre kelnek – automata óra kiállítás – Bujanovics Régiségbolt
  • A mérnökség dicsérete – Csák Máté építész, akvarellista kiállítása – Csák Máté Építész Galéria
  • A magyar kommunista és szocialista idõszak képzõmûvészeti és tárgyi emlékeit felvonultató kiállítás – Decker Antique
  • Gorka Géza és Gorka Lívia keramikusmûvészek kiállítása – Elite Design Galéria
  • Reprezentatív tárlat Czóbel Béla mûveibõl – Erdész & Makláry Fine Arts Gallery
  • Az én Európám – válogatás L. Kis Éva fotóiból – Európa Galéria
  • Antik bútorok restaurálása, a korhû restaurálás anyagai, technológiája – Katona Antik
  • Meglepetés kiállítás – Kieselbach Galéria
  • Budapest-Párizs városképek – Magyar-Francia Galéria
  • Afrikai maszk átfestések – Kelemen Károly fiktív portréi – Memoart Galéria
  • Lovak, kutyák, madarak és más emberek – Sajdik Ferenc karikatúrista és grafikus kiállítása – Moró Antik
  • Filmvetítés a becsüs szakma rejtelmeirõl – Nagyházi Galéria
  • Dolnik Miklós grafikusmûvész kiállítása – Násfa Antik Galéria
  • Nagybányai festõk magángyûjtemémenyekben címmel kiállítással, filmvetítés nagybányai festõk életérõl 15 órától – Rocaille Antikvitás
  • Múlt századi mûvészet – Last century art – Studio Agram
  • Kaláris – Kamarakiállítás – Wladis Galéria

KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓK

10.00

  • Tavaszi árverési kiállítás megnyitója – Nagyházi Galéria

11.00

  • Virág Judit Kortárs Galériájának megnyitója – Mû-terem Galéria

15.00

  • Kunt Ernõ Tavaszköszöntõ címû kiállításának megnyitója – Haas Galéria és kiállítóterem

15.45

  • Wahorn András legszebb nagy méretû, színes rajzai a '70-es, '80-as évekbõl – MissionArt Galéria

16.00

  • Elõadás a drágakövekrõl és hatásukról – Triada Galéria

16.30

  • A magyar bútormûvészet a XIX. században – Darius Antiques

17.00

  • Csorba Simon László festõ- és grafikusmûvész kiállítása Tõkeiné Egry Margit mûvészettörténész rendezésében – Múzsa Galéria
  • Kiss Roóz Ilona keramikusmûvész kiállítása, megnyitja dr. Schiffer János országgyûlési képviselõ – Orgován Galéria

17.30

  • Schmal Róza képzõmûvész Elraktározott város címû kiállítása, megnyitja Szilágyi Zsófia filmrendezõ – Pintér Sonja Kortársgaléria

18.00

  • Czkiállítás – Lehoczki Károly karikaturista kiállításának megnyitója – Haas Modern Mûvészeti Galéria

18.30

  • Kerényi Jenõ szobrászmûvész és Schéner Mihály képzõmûvész kiállításának megnyitója – Körmendi Galéria

19.00

  • Elõadás a drágakövekrõl és hatásukról – Triada Galéria

KAMARAUKCIÓ

17.00 – BÁV

GYEREKPROGRAM

15.00-17.00 – arcfestés, kézmûves foglalkozás

KONCERTEK, JELMEZBEMUTATÓK

A 11 éves Gerlóczy Zsigmond zongorajátéka:

15.00 – FAF Színpad

Weszely Ernõ harmonika és zongoramûvész koncertje:

15.00 – Év alapkezelõje Színpad

16.45 – FAF Színpad

Schéner Mihály jelmezbemutatója:

15.30, 18.15 – FAF Színpad                                                                

16.20, 17.45 – Év alapkezelõje Színpad  

Mûkereskedõk koncertje:

16.45 – Év alapkezelõje Színpad

17.45 – Év alapkezelõje Színpad

Kistehén Tánczenekar koncertje:

18.30 – Év alapkezelõje Színpad

Rátonyi Róbert és zenekarának koncertje:

19.00 – FAF Színpad

Grencsó Bio Kollektív és Dresch Mihály közös estje:

21.00 – Pintér Antik

RÉSZTVEVÕ GALÉRIÁK ÉS ÜZLETEK

1. Anna Antikvitás; Falk Miksa u. 18-20.

Mindenféle régi kézimunka, terítõ, ágynemû, asztalnemû, függöny és különbözõ kiegészítõk színes választéka megtalálható.

2. Anni Domini; Falk Miksa u. 12.

3. Antique Blue; Falk Miksa u. 22.

4. Antik Óra, Ékszer; Falk Miksa u. 18.

Egyedi tervezésû ékszerek, ásványok, féldrágakövek, gyöngyök, egyedi ezüst ékszerek, gyöngyfûzés, porcelán és ezüst, apró dísz- és ajándéktárgyak, órák.

5. Antik udvar – Ómama Bizsuja; Szt. István krt.1.

Több mint 15 éve foglalkoznak régi tárgyak kereskedésével. Elsõsorban régi bizsuk, ékszerek, ruhák és öltözet kiegészítõk különleges választékát kínálják. Vásárolnak és értékesítenek festményeket, porcelánokat, üvegeket is. Aki szereti  a régi idõk emlékeit felidézõ tárgyakat, a szép antik ékszereket, bizsukat, látogasson el Ómama Bizsu boltjába.

Farsangteremtõ és tavaszváró bizsu- és ékszerkiállítás

6. Antik Zsolnay; Falk Miksa u. 28.

7. Anni Domini; Falk Miksa u. 12.

A galéria kínálatában túlsúlyban van az üveg – kezdve a régi, római kori üvegcséktõl, egészen a kortárs, iparmûvészeti darabokig. Az üzletben találhatók továbbá európai és keleti porcelánok, fajanszok, festmények, rajzok, ezüst tárgyak, régi textilek, lámpák és apró érdekességek.

8. Antik Órák Boltja; Falk Miksa u. 21.

Elõadás régi antik órákról (fali, asztali, kar, zseb), azok javításáról, karbantartásáról, restaurálásáról.

9. Artcore Antik & Design; Falk Miksa u. 12.

A galéria a XX. század bútoraira specializálódott. Szecessziós, art deco, bauhaus stílusú darabjaink a kényelmet és a használhatóságot ötvözik az igényes egyediséggel. Nagyszerûen illeszthetõek a divatossá vált eurostyle enteriõrökbe is.

10. Art-Deko Galéria; Markó u. 6.

11. Artificium Galéria; Falk Miksa u. 24-26.

Az Artificium galéria elsõsorban az igényesebb mûtárgyvásárlóközönséget és gyûjtöket próbálja meg kielégíteni színvonalas ezüst, magyar kerámia, Zsolnay dísztárgyak, reformkori keménycserép, régi magyar fajansztárgyak, neves magyar festmények és egyéb válogatott mûtárgyak és festmények széles kínálatával.

12. Aura home design; Balassi Bálint u. 25.

Egymás mellé kerülhetnek a kortárs iparmûvészek alkotásai, kristálycsillárok, afrikai magtárajtó vagy egy antik kínai asztalka és modern hangvételû székek. A két ötletgazda-tulajdonos Mexikóból, Peruból, Burmából, Tibetbõl, Egyiptomból, Franciaországból, Belgiumból valamint hazai antikvitásokból válogatta össze a termékpalettát.

13. Bardoni Eurostyle; Falk Miksa u. 12.

A Bardoni Eurostyle elsõsorban a XX. század elsõ felének polgári bútoraival foglalkozik. A szecesszió, a Bauhaus és az art-deco irányzatok lakberendezési tárgyain kívül antik bútorokat, dísztárgyakat is bemutat.

Aida Cui fülöp-szigeteki festõnõ tárlatának bemutatója.

http://www.aidacui.com/aida/home.php

14. BÁV; Szt. István krt. 3.

Az értékek birodalma… A BÁV Bizományi Kereskedõház és Záloghitel Rt. alapítását 1773-ra datálja, amikor jogelõdjét, az elsõ magyar királyi zálogházat Mária Terézia kiváltságlevelével Pozsonyban megnyitotta. A zálogházat a bécsi zálogház mintájára szervezték, fõ célja az uzsorakamat letörése volt. Székhelyét 1787-ben elõbb Budára, majd 1802-ben Pestre helyezték át. Tevékenysége hamar közismertté és népszerûvé vált, a forgalom – Pest és Buda rohamos növekedésével, gazdasági, hivatali jelentõségének bõvülésével párhuzamosan – gyorsan emelkedett.

18:30: Mûtárgyárverés

15. Bujanovics Régiségbolt; Falk Miksa u. 18-20.

Régi órák, antik bútorok, ezüsttárgyak.

Az órák életre kelnek – Automata órák kiállítása

16. Csák Máté Építész Galéria; Falk Miksa u. 5.

A mérnökség a humanitás és a bátorság, az akarás nemes ötvözete – Csák Máté építész, akvarellista ?A mérnökség dicsérete" c. kiállítása a Csák Máté építész Galériában

17. Darius Antiques; Falk Miksa u. 24-26.

A budapesti régiségnegyedben található galériában 200 négyzetméteren XVIII – XIX századi bútorok, szõnyegek, iparmûvészeti tárgyak valamint XVIII – XIX – XX. századi festmények találhatóak.

16:30: Csörge Csaba elõadása a Magyar bútormûvészet a XIX. században címmel

18. Decker Antique; Balassi B. u. 21.

A bemutatóterem többnyire a szecesszió és art deco korszakának remekbe szabott emlékeivel dicsekedhet, melyek neves osztrák és magyar tervezõk kézjegyeit viselik. Az ide látogatók otthoni és munkahelyi dolgozószobák egyedi berendezési tárgyai között válogathatnak.

A magyar "szocreál" képzõmûvészeti és egyéb tárgyi emlékei – egy magángyûjteménybõl

19. Eklektika Galéria; Falk Miksa u. 18-20.

20. Elite Design Galéria; Falk Miksa u. 14.

Az Elite Design Galéria elegáns környezetbe várja mindazokat az érdeklõdõket és gyûjtõket, akik kvalitásos mûtárgyakat szeretnének vásárolni. A galéria fõként a Zsolnay manufaktúra szecessziós mestermûveinek, valamint a magyar art deco mûhelyek munkáinak értékesítésével foglalkozik de emellett számos nemzetközileg ismert cég kimagasló minõségû üveg, porcelán, kerámia és fémmunkái is megtalálhatók. 

Az Elite Design Galéria az art deco korszak magyar alkotói közül Gorka Géza kerámikus (1894-1971) mûveibõl rendez kiállítást. A kiállítás érdekessége, hogy Gorka Géza kerámiái mellett ?tanítványa", Gorka Lívia (1925-) munkáiból is ízelítõt kaphat a látogató.

21. Erdész & Makláry Fine Arts Gallery; Falk Miksa u. 10.

Az Erdész Makláry Fine Arts Gallery másfél évvel ezelõtti megalakulásakor azt a célt tûzte maga elé, hogy olyan nemzetközileg jelentõs, elismert magyar származású mûvészeket mutasson be, akik az egész világon ismertek.

Reprezentatív tárlat Czóbel Béla mûveibõl

22. Európa Galéria; Falk Miksa u. 18-20.

Az Európa Galéria többszöri építészeti átalakításnak köszönheti, hogy ma már a háromszintes összesen 4OO nm alapterületû, reprezentatív kiállító, és üzlettér. Minden stílus irányzatra nyitottan, mûfaji megkötések nélkül arra törekszik, hogy a legszínvonalasabb mûtárgyakat kínálja eladásra.

?Az én Európám" – fotókiállítás L. Kiss Éva fotómûvész képeibõl. A képek európai tájak, városok izgalmas sokarcúságát és lírai üzenetét közvetítik.

23. Fereczy Interior Eurostyle; Balassi Bálint u. 21.

A Ferenczi Enteriõr tevékenységét lassan 9 éve folytatja. Jelenlegi üzletét a Balassi-Balaton utca sarkán nyitotta meg nemrégiben. A közel 1000 nm-es boltban fõleg a régi bútorok után kutakodók vesznek el, hisz megtalálhatóak benna a wiener werkstadt jeles képviselõi Adolf Loos, Kolomon Moser által fémjelzett bútorok, és olyan magyar tervezõk munkái is, mint Kozma Lajos, Brauer Marcell, Lingel Károly. Számos eredeti Thonet bútor is fellelhetõ, többek között Hoffman, Otto Wagner által tervezett korabeli darabok is.

24. Goldbach Antik Bútor Bank; Falk Miksa u. 32.

A Goldbach két üzletet mûködtet – az egyiket a Falk Miksa u. 32. sz. alatt találjuk, a másik a szomszédos Balassi utcában található. A tulajdonos bútorkereskedéssel belsõ terek tervezésekor került kapcsolatba, saját bútor terveit elegyítette antik stílusjegyekkel, majd ennek révén kóstolt bele az antikvitás világába. Barokk stílusú vitrin, Singer varrógép, régi családi fotók, rozsdás páncél öltözet egy helyen, már film producerek is rátaláltak a lehetõségre, hogy érdekességeket keresgéljenek korhû belsõ terek kialakításához.

25. Haas Galéria és Kiállítóterem; Falk Miksa utca 13.

A Haas Galéria több mint tíz éve vesz részt a Falk Miksa utca ?mûkereskedõi" életében. A tulajdonos, Haas János mûgyûjtõi pályafutása kezdete óta törekszik a kvalitásos modern magyar mûvészet bemutatására.  ?Szeretném, ha a galériában mind a szenvedélyes gyûjtõk, mind a jó képekben gyönyörködni tudók, mind a színvonalas, ízléses ajándékot keresõk megtalálnák a nekik megfelelõ mûvet (egyszóval szeretnénk jóképûek lenni)." – Haas János

Kunt Ernõ (1920-1994) kiállítás II. – Tavaszköszöntõ  – XX. századi festmények és rajzok bemutatása

26. Haas Modern Mûvészeti Galéria; Falk Miksa utca 6.

Lehoczki Károly karikaturista kiállítása Czkiállítás címmel

18:30: a Kistehén tánczenekar koncertje a galéria közeli színpadon

27. Katona Antik; Falk Miksa u. 12.

A Katona Antik hátterében egy 1935-ben alapított, ma már nemzetközi hírû restaurátor mûhely áll. Ez a mûhely biztosítja azt a háttértudást, állandó, magas színvonalú restaurálási munkát, amiért Katona Lajos 2001-ben megkapta az ?aranykoszorús bútorrestaurátor" kitüntetõ címet.

Antik bútorok restaurálása, a korhû restaurálás anyagai, technológiája

28. Kieselbach Galéria; Szt. István krt. 5.

Meglepetés gyûjtõknek.

29. Körmendi Galéria; Falk Miksa u. 7.

A Körmendi galériát 1991-ben alapította az ügyvéd-építész házaspár, Dr. Körmendi Anna és Dr. Csák Máté, akik már több mint 25 éve gyûjtenek magyar képzõ- és iparmûvészeti alkotásokat. Munkájukat a legkiválóbb mûvészettörténészek, szakemberek segítik. A kiállítás szervezés és mûvészmenedzselés mellett fõ profiljuk katalógusok, könyvek kiadása is. Több mint száz kiállítás, Európa- és világszerte rendezett tárlatok, valamint hiánypótló könyvsorozatuk építõkockái a galéria ma méltán rangos és kiemelkedõ szerepének, amelyet betölt a magyar mûvészeti életben.

17:00: Csorba Simon László képzõmûvész "Az ismeretlen Csorba" c. kiállításának megnyitója. A kiállítást megnyitja: Aknai Tamás mûvészettörténész.

18:00: Szitás Simon Maszk Játéka" címmel meglepetés program

30. Kruj Régiségbolt – Blitz képkeret; Falk Miksa u. 28-30.

A rendszerváltás után elõkerült antik képek, nagypolgári lakásokba való festmények, a korai modern, a kortárs, illetve avantgard alkotások is korhû keretre szorultak. Komoly mûvészeti szakmai kihívás volt ez. A képkeretezõ üzletet sokszor kiállítási anyagok keretezésével is megbízzák. Egyik specialitásuk az úgynevezett ?Brüsszeli". Valódi kézmûves munka, az árnyalatot a kép színvilágához igazítják. A Blitz Rama a Kruj Andor Régiségüzlettel fuzionált, és ennek a szerencsés kapcsolatnak köszönhetõ, hogy a helyszín ösztönöz egyfajta fantáziadús hozzáállásra. Az üzletben személyes konzultációra is lehetõség van.

31. Magyar Francia Galéria; Falk Miksa u. 13.

Kiállítás Budapest-Párizs városképekbõl.

32. Memoart Galéria; Balassi Bálint u. 21.

2005 óta mûködik a Memoart Galéria, melynek vezetõje és tulajdonosa, Mészáros Zsófia néhány mûvész – elsõsorban Kelemen Károly, Havadtõy Sámuel, Vetõ János, Szilágyi Lenke,  Roskó Gábor, Regõs István – képviseletére összpontosít.

A Falk Art Fórumon Kelemen Károly Portrék az Avignon utcából címû kiállítása látható, mely XIX. századi afrikai maszk átfestéseket foglal magában, a hannoveri Sprenger gyûjtemény reprodukciói alapján.

33. MissionArt Galéria; Falk Miksa u. 30.

A magángalériák között egyedülálló módon, 1992-tõl mûvészettörténeti könyvsorozatot ad ki, melynek kötetei rendre jelentõs szakmai- és közönségsikert arattak. Talán e tevékenységének is köszönhetõ, hogy 1996-ban a MissionArt Galéria vezetõi kapták meg Magyarországon "Az év mûkereskedõje" kitüntetõ címet.

Wahorn András legszebb színes, nagy méretû rajzai a 70-es, 80-as évekbõl. Megnyitó: 15:45

34. Montparnasse Galéria; Falk Miksa u. 17.

A 30-as évek francia bútoraira specializálódott. Egy vállaltan "irányzatos" kereskedés, a visszafogottságot és hûvös eleganciát keresõk Párizsa. Eredeti szalongarnitúrák, egyedi étkezõk, bárpultok, koktél kabinetek és egyéb kiegészítõ bútorok.

Állandó kiállítás, francia bútorokkal berendezett enteriör látható.

35. Moró Antik; Falk Miksa u. 13.

A Falk Miksa utca sajátos kis szigete Moró Lajos fegyverrégiségeket és keleti tárgyakat kínáló üzlete. Aki ide belép, harcias világgal találja szembe magát.

Lovak, kutyák, madarak és más emberek – Sajdik Ferenc karikaturista és grafikus kiállítása

36. Mû-terem Galéria; Falk Miksa u. 30. (ld. Virág Judit)

A magyarországi mûkereskedelem egyik meghatározó szereplõje. A galéria 19. és 20. századi kvalitásos magyar festmények és Zsolnay kerámiák forgalmazásával – árverések és kiállítások rendezésével foglalkozik.

Ez év márciusában, a Budapesti Tavaszi Fesztivállal egy idõben nagyszabású kortárs képzõmûvészeti kiállítást rendez a galéria. Hatszáz négyzetméteres kiállító helyiségeiben mintegy harminc alkotótól személyenként 1-3 mûvet mutat be a közönségnek. A kiállítás vezérmotívuma a tiszta festõiség és a festészeti tradíció – a független festészet. A galéria a 60-as évektõl kezdõdõen napjainkig mutatja be a kortárs hazai mûvészet tiszta festõiségen, és a festészeti tradíción alapuló irányzatait. A kiállításon szereplõ mûvészek: Bak Imre, Bernáth András, Birkás Ákos, Chilf Mária, Fábián Noémi, Gábor Áron, Haász Katalin, Halász András, Hencze Tamás, Keserû Ilona, Klimó Károly, Konok Tamás, Kopasz Tamás, Kóródi Luca, Kovács Lola, König Frigyes, Lakner László, Maurer Dóra, Mayer Hella, Moizer Zsuzsanna, Nádler István, Radák Eszter, Sebestyén Zoltán, Swierkiewicz Róbert, Szurcsik József, Tolvay Ernõ, Verebics Ágnes, Wolsky András.

37. Múzsa Galéria; Falk Miksa u. 5.

Csorba Simon László festõ- és grafikusmûvész kiállítása délután 17 órai kezdettel nyílik Tõkeiné Egry Margit mûvészettörténész rendezésében. A kiállítás megnyitóján a mûvész ?inter-personális" maszk játékot mutat be. A közönség tagjairól portrét készít és ezeket a portrékat emlék-ajándék CD-lemezeken átadja a résztvevõknek.

38. Nagyházi Galéria; Balaton u. 8.

A Nagyházi Galéria egyike a legrégebben mûködõ magyarországi régiségkereskedéseknek és aukciósházaknak.

14:00 órakor: Árverési kiállítás megnyitója és Jótékonysági árverés kiállítása. MEGLEPETÉS kiállítás

Szakbecsüs-képzés népszerûsítése, filmvetítés a becsüs szakma rejtelmeirõl. 15:00 órától minden órában a V-Pearl Kft. Szervezésében.

39. Násfa Antik Galéria; Falk Miksa u. 5.

Dolnik Miklós (1953-2005) grafikusmûvész kiállítása

DLUHO  azaz Dluhopolszky László karikaturista, a Magyar Karikatúra Szövetség Elnöke és a magyar sziluett készítés újraindítója várja a téma iránt érdeklõdõ kedves vendégeket a Násfa Antik Galériában

40. Nemes Galéria; Falk Miksa u. 28.

A galéria fõ profilja a XIX-XX. századi magyar festmények, grafikák kiállítása, adás-vétele. Az elmúlt pár évben tapasztalható gyûjtõi igények változásával a galéria is szélesítette kínálatát, így a magyar klasszikusok munkái mellett a XVI-XIX. századi külföldi mesterek és az 1945 utáni két évtized munkáiból is válogathat az érdeklõdõ, mûértõ közönség.

41. Orgován Galéria; Szt. István krt. 5.

Az Orgován Galéria több mint nyolc éve várja látogatóit, a XIX-XX. század míves tárgyai sokaságának bemutatásával keresztmetszetet villant föl e kor igényes használati eszközeibõl, dísztárgyaiból. Ezüst tárgyak, Herendi porcelánok, Zsolnay kerámiák, bronz-, és réztárgyak, régi ékszerek, bizsuk és üvegtárgyak mellett festmények és más dísztárgyak is megtalálhatók.

Külön érdekessége a Galériának, hogy a kortárs képzõ-, és iparmûvészet jeles alkotói közül sokan felvonultatják mûveiket.

Kiss Roóz Ilona Munkácsy-díjas kerámikusmûvész állandó kamarakiállítása, melyet Schiffer János országgyûlési képviselõ nyit meg 18:00-kor

42. Pintér Antik; Falk Miksa u. 10.

Bútorok, csillárok, festmények, szõnyegek, ezüstök, porcelánok 1800 m2-en. A Pintér Antik Európa egyik legnagyobb belvárosi régiségkereskedése.

21:00: Grencsó Bio Kollektív és Dresch Mihály közös estje

43. Pintér Sonja Kortárs Galéria; Falk Miksa u. 10.

17:30: Schmal Róza képzõmûvész: Elraktározott város c. kiállítását mutatja be, melyet Szilágyi Zsófia filmrendezõ nyit meg

44. Raritet Galéria; Falk Miksa u. 24.

45. Rocaille Antikvitás és Galéria; Falk Miksa u. 22.

XIX.-XX. Századi festmények, porcelánok, üvegek, ezüsttárgyak, bronzszobrok, nívós órák és dísztárgyak széles választékban.

Nagybányai festõk magángyûjteményekben. (Hollósy, Thorma, Belányi, Rudnay, Iványi Grünwald, Nyilassy, Zemplényi, Mikola, Krizsán, Szolnay, Jándi, Boldizsár, Tibor Ernõ, Balla Béla és még sokan mások). 15 órától óránként filmvetítés a nagybányai festõk életérõl

fqlk6

46. Studio Agram; Falk Miksa utca 10.

Studio Agram üzletében kapható különleges bútorok és lámpák az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területérõl származnak. Olyan designer darabok találhatók az üzletben, mint Josef Hoffmann, Otto Wagner, Gustav Siegel, Marcel Kammerer, Adolf Loos, Mies Van Der Rohe, Marcel Breuer munkái. Nagy hangsúly helyezõdik a hazai modern formatervezés Bauhaus iskolájának képviselõire is, melynek vezetõ tervezõje Kozma Lajos. Ezek mellett egyéb Jugendstil, Bauhaus és art deco darabok, valamint olasz bútorok is megtalálhatók az üzletben a 30-as évektõl a 60-as évekig.

Múlt századi mûvészet – Last century art

47. Szõnyi Antikváriuma; Szent István krt.3.

Mûvészeti könyvek, szakkönyvek. Jelentõs az üzlet metszetkészlete: magyar vonatkozású térképek, magyar és külföldi városképek, divatképek kiállítása.

48. Triada Galéria; Falk M. u. 14.

A Triada ékszerkészítõ és forgalmazó cég 2000 óta található meg a magyar piacon, mint ékszerkészítõ és javító cég. A cég kollekciója arany, ezüst, drága- és féldrága köves darabokból áll.

16:00 és 19:00 Elõadás a drágakövekrõl és hatásukról.

49.  V-Pearl Kft.; Akadémia utca 16. I/1

15:00: Szakbecsüsképzés népszerûsítése, filmvetítés a becsüs szakma rejtelmeirõl, egészóránkénti újraindítással, ameddig lesz érdeklõdés. Helyszín: Nagyházi Galéria.

50. Wladis Galéria; Falk Miksa u.13.

A Wladis ékszer hangsúlyozza viselõjének személyiségét, egyéni és különleges tulajdonságaira irányítja a figyelmet, életkortól, divattól, státusztól függetlenül. A Wladis galéria alkalmat teremt közvetlen kapcsolatra a Wladis ékszer viselõivel, gyûjtõivel, valamint nyitott szellemi mûhelye annak a szakmai körnek, amely a fémmûves tervezõ-mûvészetet hasonló módon értelmezi.

Európai klasszikus, de õsi és távoli kultúrák formavilágát is tükrözõ egyedi, kis példányszámban készült ezüst ékszerek. Kiállítás címe " Kaláris" /Gyöngyök az elmúlt 2000 évbõl/.

51. Zituccia Ékszerek; Markó u. 1/B

Egyedi ásványi csiszolt drágakövekbõl készült ékszerek, valódi igazgyöngy.

52. Parlamenti Vinotéka; Falk Miksa u. 6.

A Parlament Vinotéka ez év február elején nyitotta meg újra kapuit az igényes borkedvelõk nagy örömére. A borok között megtalálhatjuk országunk híres borvidékeinek minden jelentõsebb pincészetének termékét: borok a Soproni-, a Balaton-környéki-, a Villányi-, Szekszárdi-, az Egri és természetesen a világörökség részének számító Tokaji borvidékrõl is. Természetesen nem feledkeznek meg a külföldi borok kedvelõirõl sem. Akad a választékban Európából francia, olasz, spanyol, portugál, osztrák és erdélyi bor, de emellett ízelítõt kaphat a vásárló Dél-Amerika, Chile, Argentína vagy akár Brazília, Észak-Amerikából Kalifornia és Washington állam, valamint Ausztrália néhány különlegességébõl is. A borok mellett megtalálhatók még igazán finom pálinkák, párlatok és konyakok is. 

53. Tóth Kocsma; Falk Miksa u. 17.

54. Biarritz Restaurant & Café; Kossuth tér 18.

RIO, SAN DIEGO, INTERLAKEN: ?Smoke on?* új pilótákkal és új, egzotikus versenyhelyszíneken

Új helyszínek, új pilóták, új versenyformátum. A Red Bull Air Race Világfutam 2007-ben magasabb fokozatra kapcsol. A korábbi nyolc futam helyett tizenkettõt rendeznek, az új helyszínek között szerepel Rio, San Diego és a svájci Intarlaken is.

 

Új helyszínek, új pilóták, új versenyformátum. A Red Bull Air Race Világfutam 2007-ben magasabb fokozatra kapcsol. A korábbi nyolc futam helyett tizenkettõt rendeznek, az új helyszínek között szerepel Rio, San Diego és a svájci Intarlaken is.

 

 

Ebben az évben három új pilóta száll versenybe, vagyis immár 14 nemzetközileg elismert pilóta küzd az Air Race világbajnkoi címéért. A versenyzõknek nem csak az új pályákkal hanem az új versenyformátummal is meg kell barátkozniuk, hisz ebben az évben ú.n. ?kieséses? (knockout) verseny kerül megrendezésre.

 

2006-ban nyolc versenyt rendeztek hat millió nézõ elõtt: drámai sebesség, földközelben végzett átrepülés akadálypárok között * ? ez a vadonatúj motorsport az elmúlt két év során hihetetlen fejlõdésen ment keresztül, minden várakozást felülmúlva. A tempó 2007-ben is folytatódik, amikor is a világfutamok számát tizenkettõre növelik. Az új helyszínek között ott lesz a híres riói Sugarloaf Mountain lábánál fekvõ Botafuogo Beach, a svájci Interlaken, a lélegzetelállító szépségû Eiger, Moench és Jungfrau hegyekkel a háttérben, valamint a kaliforniai San Diego, ahol a gépek egy repülõgép-anyahajóról fognak felszállni.

 

A verseny eddigi világklasszis pilótáival három új pilóta fog megmérkõzni, közöttük ismét ott lesz a két amerikai világbajnok Mike Mangold (2005) és Kirby Chambliss (2006). A három újonc Hannes Arch (Ausztria), Glen Dell (Dél-Afrika) és Szergej Rakhmanyin (Oroszország) az idei futamokra egy arizonai sivatagban tartott "Újonc Táborban" (Rookie Camp)? kvalifikáltatták magukat.

 

Az új "kieséses" vesrenyformátum még több izgalmat ígér a közönségnek: a pilóták egymással versenyeznek majd, és mindig a leggyorsabb kerül be a következõ körbe.

 

bg2Az immár hagyományosnak számító futam, amelyen a pilóták több mint 400 km/h sebességgel repülnek és akár 10G-t kell elviselniük, április 6-án indul az Egyesült Arab Emírségek fõvárosában, Abu Dhabiban. A 17 országból érkezõ mintegy 250 fõs csapat ezután azonnal Rio de Janeiróba indul, ahol április 21-én kerül sor a második futamra.

  

*Tények:

?Akadálypárok?:           a versenypályát jelölõ 20 méter magas, felfújható pilonok. A pilonok sûrített levegõvel vannak feltöltve, és olyan anyagból készülnek, amely könnyedén elszakad, ha egy repülõgép eltalálná.

 

?Smoke on?:     a futam vezetõjének indító utasítása a pilóták felé. A fehér füst a motorba töltött paraffinolaj hatására száll fel, és növeli a repülõgép láthatóságát.

 

?Verseny?.gépek?:a versenyen háromféle repülõgépet használnak: az Edge, Extra és MX2 típusokat, amelyek extrém teljesítményt nyújtanak és rendkívül könnyûek. A gépek végsebessége 400 km/h körüli, teljesítményük 350 lóerõ, és tömegük alig éri el az 500 kg-t.

 www.redbullairrace.com