tojas-1.JPGKülönleges élményben volt részük a sajtó meghívott munkatársainak azon a tájékoztatón, ahol – Magyarországon először – bemutatták az „Ország Tojását”. Az értékes műalkotás tizenegy különböző technikával készült és több jelentést is hordoz.

tojas-2.JPG Az Ország Tojásának alapját egy különleges strucctojás adja. Abban még nincs semmi meglepő, hogy egy strucctojás jóval nagyobb, mint a nálunk megszokott tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Ám ez a Hajdúnánás külterületén, Debrecenhez közel dolgozó, Nánás Strucctelepről származó tojás a maga kategóriájában is szokatlanul nagynak számít. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét, a ritka alkotás így szeretné gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit. A nézőt azonnal magával ragadja bámulatos szépségével, különlegességével, míves kidolgozásával, beszédességével.

tojas-3.JPGAz alkotó, a Kecskeméten élő és dolgozó Zsigóné Kati, népi iparművész fest tájképeket, lovas témájú képeket, kazettás mennyezetet, népi bútorokat, üveget. Készít hímzett terítőket, blúzokat, mellényeket. A kedvence mégis a tojás. Készült róla portréfilm „A Tojásdíszítés Királynője” címmel, de illik rá „Az ország nyuszija” elnevezés is. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden, a színvonalat jelzi, hogy itt a nemes porcelánokkal együtt állították ki az ő alkotásait! Hímes tojás és Húsvét témában három könyve is megjelent, az egyiket már német nyelvre is lefordították.

tojas-4.JPG Az Ország Tojásáról elmondható: egy sokéves álom megvalósulása. A legtöbb időt a megtervezése igényelte, hogy a végén szólni tudjon mindenkihez. Összesen hetvenkilenc fajta jel, szimbólum, gondolat van rajta. Nyomon követhető rajta történelmünk. Ebben az évben van István királyunk halálának 980. évfordulója, róla is megemlékezik. A tojáson látható aranypatkókat Rabotka György ékszerész készítette és helyezte fel. A tojáson számos hungarikum motívum is felismerhető, például a halasi csipke, a kalocsai és a matyó minták, közöttük olyan, ami az UNESCO szellemi Világörökség listáján is szerepel. Ezen kívül rajta van a Honfoglalás vagy a későbbi időkből a Nagy- és a Csonka Magyarország. Az egyik fajta technika, ahogyan a tojás készült, sehol máshol a világon nem ismert. A nevét is az alkotó adta: tűszúrás.

tojas-5.JPGMegtalálhatók a tojás képein a koronázási ékszerek csakúgy, mint a vérszerződés, a csodaszarvas vagy a turulmadár. A patkók mellett is különböző jelek vannak, mint például a tulipán, a kéz jele, a halszimbólum vagy az életfa. A tulipán mindig beszél, ebben az esetben a gyermekét féltő szülő jele, ahogy a magot a virág körbeöleli. Az előállítás – túl a művészi tehetségen – különös gondosságot igényelt. Az egyik fázisban két nap – két éjszaka figyelemmel kellet kísérni egy vegyi folyamatot, nehogy túlmaródjon a tojáshéj. A művész folyamatosan mintegy harminc különféle díszítési móddal dolgozott, ezek közül a legnehezebb és a legnagyobb óvatosságot igénylő munkafázis a faragás volt. A tojás bemutatása során a művész kiemelte: remekművével célja, hogy a Magyar Állam tulajdonába kerüljön, és hogy a világ számos pontján megtekinthető legyen kiállításokon is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük