tarjan-9.JPG Salgótarján környéke már a két világháború közötti időszakban is a bakancsos turisták egyik paradicsoma volt. Az enyhe emelkedők nem tették igazán próbára a természetjárókat, a táj szépsége, a várromok romantikája elegendően vonzónak bizonyult. Ma sincs ez másként, a helyzet annyival jobb, hogy a környék várait látogathatóvá tették és bár a szakemberek egyik-másik megoldást vitatják, azért mégis csak folyt helyreállítás.

tarjan-10.JPG Aki ere jön, jól teszi, ha legalább kétnapos kirándulást tervez. Szállásról, jó ételekről számára Etesen, a Palóc Vendégházban gondoskodnak. A konyhája egészen kiváló, a szobák barátságosak és a szolgáltatások minőségét jellemezni egy adat is elég: akkora az érdeklődés, hogy kénytelenek bővíteni, növelni a szobáik számát. A „vendégház” kifejezés nem is egészen pontos, ilyenkor az ember – ha még nem járt ott – valamiféle jobb turistaházra gondol. Hát nem! A szobák igencsak a négycsillagos hotelszoba szintjén vannak, a berendezésük bármelyik elemét tekintve. A Vendégház alkalmas nagyobb rendezvények, konferenciák, esküvők, csapatépítő tréningek megtartására és attól sem kell félni, hogy a nagyobb létszámú vendégsereg esetleg éhen marad. Nemcsak a mennyiség, az ételek minősége is állja a versenyt bármilyen – akár fővárosi – étterem konyhájával.

tarjan-11_1.JPGA helynek van még egy – igaz csak felnőttek számára értékelhető – vonzereje. Ez pedig a közvetlen szomszédságában működő Öregetesi Palóc Pálinkafőző. A működését 2010 augusztusában kezdte, célul tűzve ki, hogy a nógrádi, palócföldi pálinkakészítést – a hagyományok tiszteletben tartása mellett – korszerű, napjaink követelményeinek megfelelő irányba vigye. Az alapanyag feldolgozásától a cefrekészítésen keresztül, a késztermék előállításáig, végig a legmodernebb felszerelést használják, noha a hagyományos, magyar kisüsti pálinka készítésnek meghatározó elemével, a vörösrézből készült, kétlépcsős lepárló berendezéssel dolgoznak. A különböző versenyeken nyert díjaiknak számát sem tudják, sokat beszélni erről nem is érdemes. Oda kell menni, meg kell kóstolni!

tarjan-12.JPG Nincs messze Etestől egy másik kis nógrádi falu; Eresztvény. Valaha bazaltbánya volt, innen eresztették le a csilléket – a neve ebből származik. Most viszont már másról nevezetes, itt van a Geopark másik látogatóközpontja. Az épület egykor bányakaszinó volt, ma a Geocsodák háza kapott benne helyet – no meg még más is! Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, Salgóbánya szülötte volt, emlékszobát rendeztek be számára. A központba a belépés ingyenes, érthető, ha hétvégenként 4-500 ember is felkeresi. A munkatársak diákcsoportok számára is szerveznek programokat, mindig van bent olyan ember, aki érdekes információkat tud adni, de vásárolhatók itt helyi termelők gyümölcsborai, pálinkái, mézei, lekvárok, gyümölcslevek, népművészeti, kézműves tárgyak. A vidéket családok, idősebbek is bejárhatják, túratapasztalat sem kell hozzá. Az ismeretterjesztő túrák – az igénytől függően – 1½ vagy akár ötórásak is lehetnek, mert közben megállnak, magyarázzák a helyi érdekességeket. Nyáron a napközis táborban száz gyereket tudnak egyszerre elszállásolni. Igen széleskörű kapcsolatokat építettek ki, mert azt tapasztalják: aki tájvédelemmel foglalkozik, nem nélkülözheti a társadalmi elfogadottságot!

tarjan-13.JPG Innen elindulva több érdekes kirándulásra nyílik lehetőség. Még csak nem is fárasztó, inkább kellemes sétának nevezhető az út, ami hazánk legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkjára visz. Az 550 méter magasan fekvő Medvesen állandó a szél, ezért sárkányeregetésre ideális. A középkorban itt medvék éltek, néha ma is felbukkan egy-egy, de hiúzt, farkast is láttak már errefelé. A fennsík 17 km2 területű füves puszta, ahonnan körben vulkáni kúpok láthatók, jó kilátással a Salgó várra, mely alatt a vulkáni kúp 6,5 millió éves! A várral szemben emelkedik a Boszorkánykő, aminek két legendája van: ott gyűltek össze szombatonként a boszorkányok, de az is lehet, hogy onnan dobták le őket! A vár ingyen látogatható. A környék kerékpáron is bejárható, lehetőség van kerékpár kölcsönzésre is.

tarjan-14.JPG A Salgó várától az út Somoskő várára Petőfi nevét viseli – nem ok nélkül. A költő maga is járt itt, verset is írt róla. Ám azt nem sejthette, hogy száz év múltán a hely inkább másról lesz nevezetes. A trianoni határokat oly „bölcsen” húzták meg, hogy következtében a falu Magyarországhoz, a hozzá tartozó vár viszont már Csehszlovákiához került! Amíg mindkét ország tagja nem lett az Uniónak, a vár előtt határőrök álltak, útlevelet kértek! Ennek nyomai ma is láthatók, hiszen a határ most is ugyanott húzódik a két ország között. A vár felújítását is szlovák pénzből, szlovák régészek végezték. Az út Eresztvénytől Somokőig kevéssel több, mint két kilométer, szintkülönbség alig van. A faluból a várba viszont már le kell győzni az ötszáz méternyi hegyet, de a látvány kárpótol a fáradtságért. A várat úgy állították helyre, hogy belül – fedett térben – piknikezni is lehet, padok, asztalok kínálják magukat az éhes, fáradt turistának.

tarjan-15.JPG Van a közelben egy másik vár is, de annak már csak a romja. A Baglyaskő-vár környékén ma természetvédelmi látogatóközpont működik. A baglyas-kői vár romjainak műemlékké nyilvánítását még 1925-ben kezdeményezték, de csak 1975-ben került rá sor. Ám igazi sikert csak 2008-ban a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program hozott. Ennek keretében készült el 2010-re a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont és a védett értékek megóvása érdekében a területet bekerítették. Belül a Kárpát-medence fás szárú növényeit bemutató kert kapott otthont, a növények előtt ismertető táblák állnak. A kertet óvodai, iskolai csoportok gyakran látogatják. Várra persze itt már ne számítson senki, egy henger alakú bazaltkúp tetején állhatott egy, valamikor a XIII. század közepén. Némi nyomai fellelhetők, a kúpra kiépített út vezet. Érdekesség viszont néhány kisebb barlang, inkább bazaltüreg, ami az utóvulkáni tevékenység következménye lehet. A központ munkatársai – a természetvédelmi munka részeként – sérült madarak átmeneti otthonát is kialakították, őket a gyógyulás után elengedik. Évente mintegy ötven, fészekből kiesett vagy áramütést kapott madárral foglalkoznak és a kertbe mesterséges odúkat is kihelyeztek. Jól látható tehát, egy kirándulás erre a vidékre sok érdekes ismerettel gazdagíthatja mindazokat, akik rászánnak egy vagy akár több napot!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük