Új építési jogszabályok – elvben csökken az ügyintézési idő
4 perc olvasás
A „gyorsító programot" a Kormány elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának lerövidítésére indította az év elején. Az új szabályokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és rövidebbé válik az ügyintézés.
A „gyorsító programot" a Kormány elsősorban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások időtartamának lerövidítésére indította az év elején. Az új szabályokkal egyszerűbbé, gyorsabbá és rövidebbé válik az ügyintézés.
Újdonság, hogy az állampolgár vagy az építtető az építésügyi hatósági eljárások keretében kérheti az összevont eljárást, igényelhet építésügyi igazgatási szakértőt, vagy elektronikusan tarthatja a kapcsolatot a hatóságokkal. Ezen lépésekkel több hónappal is lerövidíthető az ügyintézés menete.
Az összevont eljárásban az ügyintézési határidő legalább 15 nappal rövidül, így például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásoknál az ügyintézési határidő 60 napról 30 napra csökkent.
Az építésügyi igazgatási szakértő igénybevétele elsősorban az építtető, beruházó érdekeit szolgálja, mert tevékenységével alapvetően kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi az eljárást. A szakértő koordinálja az engedélyezési dokumentáció szakszerű és hiánytalan meglétét, és annak helytállóságát tanúsítványával látja el. A tapasztalat azt mutatta, hogy az engedélyek hiánypótlása jelentősen lelassította az eljárást.
Szeptember 1-jétől lehetőség nyílik arra is, hogy az állampolgár elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az eljáró hatósággal. Így például ügyének állásáról naprakész információhoz juthat, hiánypótlását is ezúton teljesítheti. Az elektronikus kapcsolattartás tovább csökkentheti az engedélyezési eljárás időtartamát.
A Kormány „gyorsító programja" keretében egy törvénymódosítási csomag, két kormányrendelet-módosítási csomag és egy miniszteri rendelet–módosítás hatályosult szeptember 1-jétől. Összességében tehát 18 jogszabály változik, csökkentve a bürokráciát az építésügyi hatósági eljárásokban és az építőipari kivitelezésben.
A program első részeként márciusban lépett hatályba az első kormányrendelet-módosítási csomag (4 kormányrendelet), amely a megfelelő szakember-biztosítás érdekében a tervezők, a szakértők, a felelős műszaki vezetők és az építési műszaki ellenőrök szakmagyakorlási jogosultsági feltételeit egyszerűsítette.
Ezt követte az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvénymódosítási csomag, amely 7 törvény, így: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló; a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló; az illetékekről szóló; a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló; a hulladékgazdálkodásról szóló; az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény módosítását tartalmazta.
Szintén szeptember 1-jétől hatályos a második kormányrendelet-módosítási csomag, amely 5 kormányrendeletet érintett, így: a tervpályázati eljárások szabályairól szólót; a településrendezési és az építészeti műszaki tervtanácsról szólót; az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szólót; az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szólót, valamint az építési beruházások közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozásáról szólót.
A gyorsítási csomaghoz kapcsolódik – szintén szeptemberi hatálybalépéssel – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK), valamint az építésügyi hatósági eljárásokat, a telekalakítási és építészeti műszaki dokumentációkat szabályozó miniszteri rendeletet módosítása is.
