„Az Internet Hatása A Gyermekekre és Fiatalokra”

2010. szeptember 21.- Szeptember 21-22-én zajlik a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri épületében fenti címmel nemzetközi konferencia a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és az Európai Unió „Safer Internet Plus" program (SIP) szervezésében. Az esemény főtámogatója az OTP Bank Nyrt., további támogató a Magyar Tudományos Akadémia és a Vodafone Magyarország Zrt.A konferencia aktuális témáiról adott tájékoztatást Nagy Zoltán Péter OTP marketing igazgató,Dr. Edvi Péter a Gyermekmentő Szolgálat elnöke, Dr. Kósa Éva pszichológus (Pázmány Péter Egyetem) és László Miklós szociológus (ELTE).

Elhangzott; a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 1998 óta az ORTT-vel közösen öt Nemzetközi Médiakonferenciát rendezett „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra" címmel (1998, 2000, 2005, 2007, 2009).

Az utóbbi években mind mennyiségileg, mind minőségileg és technikailag az internet fejlődött a legtöbbet és a leggyorsabban, magával hozva annak minden előnyét és veszélyét, ezért a szervezők idén saját, kétnapos konferenciát szentelnek a témának; hogyan hat internet a 6-21 éves gyerekekre, fiatalokra.

Neves szakemberek tartanak előadásokat tapasztalataikról, kutatásaikról, a témakörök:

-biztonságos internet Magyarországon és az Európai Unióban,

oktatás, jogi szabályozás, internetes bankolás, oline játékok,

mobilszolgáltatás és internetes bűnüldözés.

A kétnapos rendezvényen, közel ötven magyar és külföldi elméleti és gyakorlati szakember tart előadást kutatási tapasztalatairól plenáris üléseken és két szekcióban.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke elmondta, a jelenlegi konferencia szervezői fel akarják hívni a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre; a zaklatásra, a gyermekpornográfiára, az illegális és káros jelenségekre, tartalmakra. Tájékoztatni szeretnék a gyermekeket, szülőket és pedagógusokat a problémákról és azok lehetséges kezeléséről.

Véleménye szerint fontos, hogy a gyermekek és tinédzserek képesek legyenek felelősségteljesen kezelni és irányítani saját online identitásukat, annak figyelembe vétele mellett, hogy mindenki saját maga döntheti el, milyen információt, milyen képet oszt meg magáról az interneten.

Sajnálatos tény, hogy az internetet sokan nem csak tanulásra, szórakozásra és levelezésre,de mások zaklatására, kémlelésére is felhasználják. Ez ellen lehet és kell is védekezni.

A tájékoztatón dr. Kósa Éva a fiataloknak a változó, virtuális világban való eligazítása szükségességéről szólt, dr. László Miklóssal egybehangzóan.

A korábbi viszonyokhoz képest változást jelent, hogy az internet könnyen elérhető anonim módon, kényelmes, oldja a gátlásokat, a társas közeg illúzióját nyújtva menekülést ad, a gyermekkorúak számára is. Ez hozza magával a szexuális, pornográf és agresszív tartalmak kockázatát az arra késztetést érzőknek.

Az internet pozitív oldalát jelenti az információ, a tanulás, képzés, a részvétel a közösségben, a források használata, a tartalom-létrehozás lehetősége, személyes (pl. egészségi) tanácsok érhetők el vele, kifejezhető vele az identitás, fejleszthetők vele a technikai készségek és a kreativitás, a szociális kapcsolatrendszer.

Negatívuma: ártalmas tartalmakba ütközik a felhasználó (reklámok, agresszió, szex, pornó, rasszizmus, téves információk), védtelenül, erőfeszítés nélkül.

A következmények a viselkedésben jelentkeznek: „cyberbullying", internetes zaklatás, illegális letöltés, pornográfia terjesztése, téves információk közlése.

A potenciális veszélyek:

A szex, a pornó, az erőszak valóságosnak, dokumentumszerűen van ábrázolva. Az emberek, különösen a fiatalok fejében olyan képek gondolatok, akciók vetődnek fel, melyek enélkül meg sem fordultak volna.

A nemzetközi kezdeményezések közé tartozik a Safer Internet Plus program-akcióterv, melynek keretében idén februárban Európa-szerte ugyanazon időpontban tartották a Safer Internet Day-t, ennek szlogenje a „Használd az eszed, mielőtt közzéteszed!" gondolat volt.

A veszélyeztetettség mértékét nemzetközi vizsgálatokban is mérlegelik.

A vonatkozó adatok:

Nagyobb a veszélyeztetettség a fiatalabb korúak, a fiúk körében, otthoni internet eléréssel.

Kisebb mértékben vannak veszélyeztetve az idősebbek, a lányok, az iskolai internet-használók.

A fiúk többet és több helyen találkoznak nagy számú erőszakos, pornográf tartalom kezelési lehetőséggel, több off-line találkozásban vesznek részt, gyakrabban adnak ki magukról személyes adatot, megjegyzést.

A lányok vonatkozó internet használata kisebb mértékű, gyakrabban felzaklatja őket az erőszakos vagy pornó tartalom, ők gyakrabban chatelnek, és gyakrabban éri őket kéretlen szexuális támadás, gyakrabban kérnek tőlük személyes információt.

Mit tehetnek a szülők?

Időkorlátot szabhatnak az internet használatára, együttes (internetes) tevékenységeket szervezhetnek,

sajátos filtert, szoftvert, monitoringot használhatnak.

Tájékoztató adatok állnak rendelkezésre az országonként változó veszélyhelyzetről;

a közepes internet-használatú államok között a legnagyobb veszélyeztetettséget Svédországban találtak,

az erős internet használó államok körében az Egyesült Királyságban és Hollandiában a legnagyobb a veszély.

Anglomán érdeklődők számára megfogalmazva:

Észak-Európa: „high use, high risk"

Dél-Európa: „low-use, variable risk"

Közép-Kelet-Európa: „new use, new risk"

Hazánkban 1998, 2000, 2005, 2007 és 2009 évben az ORTT és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület szervezésében felmérések zajlottak 99 alap- és középfokú oktatási intézmény 2.024 tanulójának megkérdezésével.

Ennek megállapításai:

„A mai gyerekek az internet bennszülöttjei, szüleik csak emigránsok a digitális világban." (Angelusz Róbert, 1939-2010.)

A megkérdezett fiatalok 94%-a internetezik legalább alkalmanként.

Az internet használatát viszonylag korán, jellemzően az iskoláskor elején, már 8-10 éves korukban elkezdik a gyerekek.

2009-es EU adat: két év alatt 20%-ról 35%-ra nőtt a saját szobájukban internettel rendelkező 12-15 évesek aránya. 60%-uk többnyire egyedül használja az internetet.

„Tinetzserek" : a fiatalok 97%-ának otthonában van PC, 84%-uk internet kapcsolattal is rendelkezik.

94% internetezik legalább alkalmanként.

Átlagosan egy nap 2,5 órát töltenek a világhálón.

Mindössze 3% nem használ számítógépet és 6% nem kapcsolódik a netre soha.

3,6 millió keresés alapján a leggyakoribb keresések listája:

A 13-18 évesek körében legnépszerűbb a XouTube közösségi videomegosztó, a Facebook közösségi portál és a Google keresőoldal. A negyedik és a hatodik helyet a „szex" és a „pornó" szavak keresése szerezte.

2009-es EU felmérés szerint a Facebook a hatodik legnépszerűbb oldal a 11 éves fiatalok körében, holott 13 év alattinak nem lenne szabad ezt az oldalt használnia. A nyolcadik legkedveltebb a YouTube, míg a kifejezetten gyermekeknek szóló Disney.com csak a tizedik.

A tinetzserek kedvenc oldalai: MyVIP, YouTube, iWiW, információ keresésére szívesen használják a Wikipediat.

A UPC Insafe 2006-2007-es felmérése szerint a 10 éves, vagy annál fiatalabb válaszadók 35%-a a hozzá eljutott erőszakos vagy szexuális tartalmú képeket azonnal továbbítja barátainak.

Ötből egy fiatal szülei soha nem tudják, hogy gyermekük mit néz a világhálón, a szülők többsége (70%) sohasem ellenőrzi, hogy milyen weboldalakat látogat gyermekük.

A tinédzserek 2/3-a e-mailezett vagy MSN-ezett már idegennel. 59%-uk ismerkedett meg olyan emberrel az interneten, aki személyesen is szeretett volna találkozni vele, s 33% találkozott is az illetővel.

A gyermeki bizalom a felnőttekben nem tart sokáig az idők során, de a hiszékenység sokáig kitart, ezért fontos az a nemzetközi felméréseken alapuló megállapítás, hogy a média-értés, a médiatartalmak és információk forrásának kritikus szemlélete hatásos eszköz lehet a média, így az internet káros hatásainak csökkentésében.

A hazai oktatási rendszerben jelen van az informatikai tárgyak oktatása, de hiányzik a médiaértésre, a média-műveltségre vonatkozó fejlesztés. A felmérésben megkérdezetteknek több mint a fele nem tanul semmit a médiáról.

A gyakran netező magyar fiatalok fele legalább heti rendszerességgel oszt meg és tölt le zenét, ill. filmes tartalmakat. 13% napi rendszerességgel tölti le, 28% soha (Ithaka-UPC, 2009-2010.).

A többség szerint: filmet, zenét letölteni nem bűn. 2006-os Szonda Ipsos felmérés szerint a magyarok szemében az illegális szoftverhasználat kisebb vétségnek számít, mint ha valaki tömegközlekedési eszközön nem adja át helyét idősebbeknek, az illegális CD- és DVD-másolást pedig a bliccelésnél is enyhébben értékelik.

A Harvard Egyetem Berkman Internetes és Közösségi Központjának tanulmánya szerint:

„Nem minden fiatal esetében egyenlő mértékű a veszélyeztetettség. A legnagyobb kockázatnak azok vannak kitéve, akik maguk sem viselkednek megfelelő módon és akiknek az élet más területein is problémáik vannak.

A gyermekekre leselkedő online veszélyek összetettek és sok esetben nem különböznek az őket a valódi életben sújtó problémáktól."

Hogyan lehet fellépni alapvető módon az internet káros hatásaival szemben?

Szülői felügyelettel és neveléssel,

Oktatással, felvilágosítással,

Szoftveres védelemmel.

A Nemzetközi Konferencia egyik főszervezője a Safer Internet Plus program.

Célkitűzései összhangban állanak az Európai Unió által közvetített értékrenddel;

az internet és az új online technológiák használatának biztonságosabbá tétele a gyermekek számára,

a jogellenes, vagy az internethasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem.

2009. április elején az Európai Unió „Safer Internet Plus" programja magyarországi megvalósítására konzorcium jött létre (http://www.saferinternet.hu/ ), tagja

a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület (NGYSZ),

a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (Kék Vonal),

a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) és

a Puskás Tivadar Közalapítvány – Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ.

A magyarországi konzorcium úgynevezett Combined Node-ként adott be és nyert el pályázatot, melynek során 2009 áprilisától két éven át lefedi a fenti tevékenységeket, az alábbi felelősségi körökkel:

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat: awareness centre, koordinátor.
Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: helpline, segélyvonal és e-mailes tanácsadás gyerekeknek.

http://www.kek-vonal.hu/ ,

e-mail: www.kek-vonal.hu/emil

ingyenesen hívható telefonszám: 116-111

Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ): hotline szolgáltatás, a bejelentések feldolgozása.

Az illegális internettartalmakat be lehet jelenteni a http://www.internethotline.hu/ oldalon.

Puskás Tivadar Közalapítvány – Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ:

hotline támogatás, a projekt weboldalának üzemeltetése és karbantartása

Az Európai Unió Safer Internet programjának hivatalos honlapja: www.ec.europa.eu/saferinternet

Az OTP Bank, mint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat legrégebbi támogatója, most először segíti a Szolgálat ilyen jellegű eseményét, fontosnak tartván, hogy a fiatalok is tisztában legyenek a biztonságos internethasználat és az internet-bankolás lehetőségeivel.

Az OTP Bank, a Fáy András Alapítvány tanfolyamai mellett, igyekszik minél több fórumon megszólítani és a vonatkozó ismeretekkel ellátni a fiatalokat. A bankkártya limit, az elektronikus és mobil aláírás, a számla és kártyakontroll olyan fejlesztések, melyeket a legnagyobb hazai hitelintézet a jóhiszemű ügyfelek érdekében, a bűnözők ellenében vezetett be.

A Vodafone Magyarország elkötelezett támogatója olyan programoknak és szervezeteknek, melyek, megfelelve a cég saját társadalmi felelősségvállalási arculatának, a közösségek építését, az oktatást vagy a biztonságos életet segítik.

A Vodafon az idei, február 9-én megrendezett Safer Internet Day magyarországi programhoz is csatlakozott, ill. aktívan vett részt a 2010. május 29-30. között megrendezett Városligeti Gyermeknapon, a Biztonságos Internet Sziget sátor programjaiban is.

A konferencia ideje alatt a plenáris ülések előadásai élőben követhetők a http://www.gyermekmento.hu/ és a http://www.saferinternet.hu/ weboldalon.

Harmat Lajos