Az Európai Parlament szerdán és csütörtökön tart két napos plenáris ülést Brüsszelben. Az ülés szerda déli megnyitásán részt vesznek a Líbiában korábban halálra ítélt bolgár ápolónők. Hans-Gert Pöttering házelnök nyilatkozatot tesz az európai halálbüntetés elleni nap alkalmából.

 Az Európai Parlament szerdán és csütörtökön tart két napos plenáris ülést Brüsszelben. Az ülés szerda déli megnyitásán részt vesznek a Líbiában korábban halálra ítélt bolgár ápolónők. Hans-Gert Pöttering házelnök nyilatkozatot tesz az európai halálbüntetés elleni nap alkalmából.

A képviselők vitáznak az uniós reformszerződésről, és szavaznak az EP 2009 utáni összetételével foglalkozó jelentésről (Lamassoure-Severin-jelentés), amelynek értelmében a 750 fős parlamentben Magyarországnak 22 helye lenne.

Az EP állásfoglalást fogad el a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetről, illetve jelentésekben foglalkozik az EU-USA légi közlekedési megállapodással (El Khadraoui) és az európai repülőterek kapacitásával (Jensen).

Jelentést fogadnak el a közös agrárpolitika finanszírozásáról (Chatzimarkakis) és a Philip Morris-szal a cigarettacsempészet leküzdéséről kötött egyezmény hatásairól (Staes).

Szavazás az EP 2009 utáni összetételéről: 750 képviselő

Magyarországnak 22 helye lehet a 2009-től 750 fős Európai Parlamentben. A szakbizottsági képviselők támogatták az állam- és kormányfők elképzeléseit az EP jövőbeli összetételéről. Eszerint minél nagyobb az adott ország, annál több lakost képviselne egy-egy ottani EP-képviselő.

Az uniós állam- és kormányfők a 2007. június 21-22-én, Brüsszelben tartott európai tanácsi ülésen felkérték az Európai Parlamentet, 2007 októberéig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatával. Az EU új alapszerződése, az ún. reformszerződés tervezete szerint a képviselői helyek számát a mostani 785 helyett 750-ben maximálnák, egy-egy tagállamnak pedig legfeljebb 96, de legalább 6 hely jutna. (A két szám a jelen helyzetben Németországra, illetve Máltára vonatkozik. Az előbbi jelenleg 99, az utóbbi 5 EP-képviselői hellyel rendelkezik – a szerk.).

Az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága október 2-án 17 igen, 5 nem, 3 tartózkodó szavazattal fogadta el saját álláspontját, amelyben támogatja az Európai Tanácson született egyezséget. A két parlamenti jelentéstevő a francia Alain Lamassoure (néppárti) és a román Adrian Severin (szocialista).

Magyarország: 22 vagy 22

Magyarországot a javasolt rendszer szerint 22 hely illetné meg a 750 tagú Európai Parlamentben. A jelenlegi, 785 fős EP-ben 24-en képviselik Magyarországot.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben nem fogadnának el új szabályozást, az unió jelenleg érvényes alapszerződéseiben, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kellene eljárni. Ezek szerint az EP-nek 2009-től kezdve 736 tagja lenne, Magyarország pedig – így is – úgy is – 22 helyet kapna.

Hogy is volt?

(Hogy kicsit tovább bonyolítsuk… A 2001-ben elfogadott nizzai szerződésben már a majdan 27 tagúra bővülő uniót szem előtt tartva osztották ki az egyes országoknak járó képviselői helyeket. A 732 tagúra tervezett EP-ben eszerint a tízmilliós körüli lakossággal rendelkező Csehország és Magyarország 20-20 helyet kapott volna. Ezzel viszont volt egy kis gond: a hasonló népességű Görögországnak, Belgiumnak és Portugáliának 22-22 helyet szántak. Ezt végül úgy orvosolták, hogy a 2004-ben belépett új tagállamokkal kötött csatlakozási szerződésekbe bekerült: a csehek és a magyarok két-két pluszhelyet kapnak. Így jött ki a 736. Ez a megoldás lépne tehát életbe a reformszerződés hiányában. Hogy akkor hogy jött ki a mostani 785-ös létszám? Úgy, hogy – ideiglenes megoldásként – a 2004-es EP-választásokon az akkori tagországok között szétosztották az akkor még nem EU-tag Romániára és Bulgáriára jutó helyeket is. Közben, 2007-ben viszont belépett az EU-ba ez a két ország is, így az ő képviselői helyeik növelték az összlétszámot – szintén csak ideiglenesen – 785-re.)

Egy kis módszertan

Az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság" elvének alkalmazásával határoznák meg. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb lakosságú egy adott állam, annál több lakosra jut egy-egy képviselő.

A 2006. novemberi adatokkal számolva eszerint egy máltai EP-képviselő (legalábbis matematikailag) 67 ezer máltait képviselne, a legnagyobb Németország esetében viszont 859 ezer lakosonként járna egy mandátum. A 2 milliós Szlovénia például minden 250 ezer, a közel 22 milliós Románia pedig minden 655 ezer fő után jutna egy-egy EP-s helyhez. A statisztikában 10 millió 77 ezres lakossággal szereplő Magyarországon 22 képviselővel számolva 458 ezerre jön ki az egy EP-mandátumhoz szükséges lakosságszám.

Bővítésekről később

A jelentés szerint „a jelenlegi szakaszban nincs szükség további, megjósolhatatlan bővítések hatásának figyelembe vételére". Az unió későbbi megnagyobbodása esetén így a képviselők a jövendő csatlakozási szerződésekben, „a 750 helyben megszabott maximum ideiglenes felfüggesztésével" kezelnék a problémát – ahogy ez a román és bolgár csatlakozás idején is történt.

A képviselők mindenesetre még a 2014-es választások előtt – a demográfiai változások figyelembe vételével – felülvizsgálnák a szabályozást. A szakbizottság megvizsgálná annak a politikai és technikai lehetőségét is, hogyan lehetne a lakosok helyett az adott országban élő európai polgárok számát szerepeltetni a képviselői helyek meghatározására szolgáló képletben.

Az Európai Parlament összetételéről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell döntenie – egyhangúlag.

Jelentéstevő: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR), Adrian Severin (PES, RO)

Jelentés: (A6- /2007) – A Szerződések rendelkezéseinek módosítása az Európai Parlament összetételével kapcsolatban

Javaslat a Szerződések rendelkezéseinek módosítására az Európai Parlament összetételével kapcsolatban

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. október 10. szerda

Jogalkotási figyelő:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2169

Alain Lamassoure

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Lamassoure&partNumber=1&language=HU&id=1204

Adrian Severin

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Severin&partNumber=1&language=HU&id=33990

A kiszabadult bolgár ápolónők az Európai Parlamentben

Hans-Gert Pöttering házelnök meghívására Brüsszelbe látogatnak a líbiai fogságukból a nyáron kiszabadult bolgár ápolónők és a korábban velük együtt halálra ítélt palesztin orvos.

Az EP következő plenáris ülésének idején, október 10-én és 11-én az Európai Parlamentbe látogatnak a nyolcévi líbiai raboskodás után idén július 24-án kiszabadult bolgár ápolónők. A Hans-Gert Pöttering EP-elnök által meghívott vendégek részt vesznek a plenáris ülés megnyitásán is.

Az Európai Parlament korábban több állásfoglalásban követelte az ápolónők szabadon bocsátását.

A reformszerződést előkészítő lisszaboni csúcs előtt vitázik az EP

Az EP szerdán délután vitázik az unió jövendő új alapszerződéséről. Az uniós állam- és kormányfők október 18-19-én, Lisszabonban tartanak informális csúcstalálkozót a reformszerződésről.

Jelenleg szakértők dolgoznak az unió jövőjét meghatározó reformszerződés tervezetén. Az uniós külügyminiszterek október 15-én, Luxembourgban egyeztetnek, 18-19-én pedig már az uniós állam- és kormányfők vitatják meg a szövegtervezetet.

A reformszerződés-tervezet elkészítésével megbízott kormányközi konferenciának legkésőbb az év végéig kell előállnia elképzeléseivel, hogy elegendő idő maradjon a tagállamok számára az új alapdokumentum ratifikálására – még a 2009. júniusi EP-választás előtt.

Bővebb információ a lisszaboni csúcsról

http://www.eu2007.pt/UE/vEN/Noticias_Documentos/20071002CimeiraLx.htm

A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai – Az állam- és kormányfők informális ülésének előkészítése (Lisszabon, 2007. október 18-19.) 

A gázai helyzetről vitázik az EP

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzetet vitatják meg az EP-képviselők, majd állásfoglalásról is szavaznak.

Az EP 2006. novemberi állásfoglalásában az izraeli kormányt és a palesztin milíciákat is a fegyveres támadások beszüntetésére szólította fel. Az akkor elfogadott szöveg szerint „a polgári infrastruktúra és a civil lakóépületek tömeges elpusztítása, a kórházak, klinikák és iskolák lerombolása, a vízhez, élelemhez és elektromos áramhoz való hozzájutás megtagadása, a mezőgazdasági területek elpusztítása, valamint a Gázai övezet teljes blokádja következtében a humanitárius válság katasztrofális szintet ért el".

Az EP 2006. novemberi állásfoglalása a gázai helyzetről

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2006-0492+0+DOC+XML+V0//HU

Az interneten tennék közzé, ki mennyit kap az agrártámogatásból

A közös agrárpolitika (kap) átláthatóságának növelése és a költségvetési ellenőrzés javítása a fő célja az Európai Bizottság rendelettervezetének, amelyet most az EP véleményez. A képviselők az interneten tennék közzé a támogatásból részesülők listáját.

Az Európai Bizottság 2006 márciusában a kap finanszírozását szabályozó rendelet módosítását javasolta annak érdekében, hogy növeljék a folyamat átláthatóságát.

A Jorgo Chatzimarkakis (liberális, görög) által jegyzett, konzultációs eljárásban tárgyalt jelentéstervezet szerint az EP támogatja a javasolt intézkedéseket.

Az EP szakbizottsága az interneten is nyilvánosságra hozná az uniós közvetlen támogatásban részesülők listáit. Így közölni kellene „a kedvezményezett nevét (családi és utónevek) és – a kötelező adatvédelmi előírások függvényében – a helységet, ahol a lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, valamint az éves kifizetés összegét". A parlament úgy gondolja, „a többi vállalkozási formánál, beleértve a jogi személyeket is, a befektetők, valamint a vezetőség – például egy részvénytársaság igazgatósága, illetve egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői – családi és utónevét is meg kell adni".

„Az információkat évente, a tagállam által megállapított időpontban kell közzétenni, amelyről a Bizottságot és a kedvezményezetteket vagy előzetesen írásban, vagy a kifizető ügynökségek által a kifizetett összegről szóló értesítés keretében tájékoztatni kell" – áll a javaslatban.

Az EP-s tervek szerint A Bizottság létrehoz egy internetes platformot, amely kapcsolódik a tagállamok internetes platformjaihoz. Amennyiben a tagállamok általi közzétételre kifizető ügynökségek szintjén kerül sor, ezeket is össze kell kapcsolni egymással.

Jelentéstevő: Jorgo Chatzimarkakis (ALDE, DE)

Jelentés: (A6-0321/2007) – A közös agrárpolitika finanszírozása

Javaslat a Tanács rendeletére a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. október 10. szerda

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0321&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0045

Jorgo Chatzimarkakis

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Chatzimarkakis&partNumber=1&language=HU&id=28243

„Nyitott égbolt": az EP támogatja az EU-USA légi közlekedési megállapodást

Az EP közlekedési szakbizottsága is megszavazta a 2007. április 30-án, az EU-USA csúcson már aláírt légi közlekedési megállapodást. Most a plenáris ülés szavaz. A megállapodást – ideiglenesen – 2008 márciusától alkalmazzák.

Az EU-USA légi közlekedési megállapodás legfontosabb elemei a következők:

  • Lehetőség nyílik arra, hogy a légitársaságok olyan járatokat indíthassanak, amelyek az EU-n és USA-n kívül más országokban is leszállnak. (Példa: a gép Frankfurtból Miamin át megy Mexikóvárosba). Bármiféle áruszállítás is lehetséges lesz az Egyesült Államok határain kívülről, anélkül, hogy a járatnak kötelezően az EU-ból kellene indulnia.
  • Washington egyoldalúan biztosítja, hogy egy uniós légitársaság az USA bármely városa és egy nem uniós európai ország között járatokat üzemeltessen.
  • Ahogy a megállapodás életbe lép, bármilyen uniós járat szabadon, ár- és kapacitáskorlátozás nélkül közlekedhet az USA és az EU bármely pontja között. Ez a „szabadság" jelenleg nem létezik.
  • Európai befektetők is tulajdonosi, befektetői és ellenőrzési jogokat gyakorolhatnak az amerikai légitársaságokban
  • Az EU korlátozhatja az európai légitársaságokba történő amerikai befektetéseket.
  • Közösségi légitársaságok is részt vehetnek az USA „Fly America" elnevezésű kormányprogramjában. Hasonló jogokat az USA eddig soha nem biztosított harmadik országoknak.

Az EP egy 2007. március 14-én elfogadott állásfoglalással támogatását fejezte ki a „Nyitott égbolt" elnevezésű megállapodás-tervezetről. A parlament ebben kiemelte, hogy a megállapodás az első fázisban számos tisztázandó részletre nem tért ki (pl. a belföldi repülés, tulajdonjogok és cégalapítás joga). Az állásfoglalás szerint az EU-nak és az USA-nak is hatékony intézkedéseket kell meghoznia a légi közlekedés környezetre és klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére. Az EP ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság részletesen informálja a tárgyalások második fázisáról, és fontosnak tartotta, hogy az EP és az amerikai kongresszus rendszeresen tárgyaljon a megállapodás részleteiről.

A szakbizottsági képviselők a megállapodást 37 igennel, ellenszavazatok és tartózkodás nélkül fogadták el.

Háttér

A légi szolgáltatások jelenleg kétoldalú megállapodások alapján működnek az USA és az EU tagállamai között. Ezek a kétoldalú megállapodások olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyeket az Európai Bíróság összeférhetetlennek ítélt a közösségi joggal. Ezért határoztak úgy, hogy új közösségi keretszabályra van szükség. Így az Európai Bizottság a Tanácstól 2003 júniusában kapott felhatalmazás alapján tárgyalásokat folytatott az EU és tagállamai, valamint az USA közötti új megállapodásról. Ez a felhatalmazás nyitott légi közlekedési terület (OAA) létrehozását tűzte ki célul az EU és az USA között. Ezzel egységes légi közlekedési piac jönne létre, amelyben a befektetések szabadon áramolhatnak, és amelyben az európai és amerikai vállalatok korlátozás nélkül működtethetnek légi járatokat, akár a másik fél belső piacán is.

Jelentéstevő: Saïd El Khadraoui (PES, BE)

Jelentés: (A6-0320/2007)- Az EK és az Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás

Javaslat a Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadandó határozatra egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. október 11. csütörtök

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0320&L=HU

Jogalkotási figyelő:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0058

Saïd El Khadraoui

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Staes&partNumber=1&language=HU&id=4751

Növelné a repülőterek kapacitását az EP

A légi közlekedés forgalma mintegy 5,2 százalékkal nő évente, és 2025-re a mai két és félszeresét is elérheti – áll Anne E. Jensen (liberális, dán) által készített jelentésben. Megfelelő intézkedések nélkül több mint 60 európai repülőtér válna képtelenné a forgalom zökkenőmentes kiszolgálására. Az EP koordinálná az akár határokon átnyúló reptérépítéseket, illetve -bővítéseket.

A képviselők úgy vélik, hogy a megfelelő repülőtéri kapacitás kiépítése, a hatékony földi kiszolgálás és a kapacitások jó kihasználása életbevágó az európai gazdaság szempontjából. Az Eurocontrol tanulmánya szerint a kapacitáshiány és a repülőutak iránti növekvő kereslet akár 10 új nagy és 15 közepes méretű repülőtér megépítését is szükségessé teheti.

Bár új infrastruktúra tervezése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EP felkéri a Bizottságot, hogy 2009 előtt készítsen tervezetet az európai repülőtér-kapacitás növeléséről.  A szakbizottság szerint „a nemzetközi forgalmat bonyolító új repülőtéri kapacitások kiépítésére vonatkozó nemzeti és határokon átnyúló kezdeményezések ösztönzése és koordinálása, valamint a meglévő kapacitás jobb kihasználása érdekében a tervnek koherens megközelítést kell meghatároznia a tagállamok számára". A képviselők azt is fontosnak tarják, hogy ne sérüljön az unió hatásköre a reptéri kapacitások szétosztása területén. A jelentés szerint a nemzeti sajátosságoknak megfelelő különböző repülőtér-modelleknek (csomópontok és regionális repülőterek) hatékonyan kell együttműködniük.

Környezetbarát reptérbővítést

A légi közlekedés javuló környezetvédelmi tendenciái ellenére a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a gyors fejlődés következtében erősen emelkedik (1990-hez képest mára a duplájára) a szektor által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyisége, amihez a repterek zsúfoltsága is nagyban hozzájárul. A repterek kapacitásának jobb kihasználása ezért elengedhetetlen. A jelentéstevő azt is kiemeli, hogy a légi közlekedés növekedéséhez technikai és szabályozási rendszereknek kell társulniuk, amelyek korlátozzák e közlekedési mód káros hatásaiból eredő költségeket. A jelentés üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely bevonná a légi közlekedést az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe.

A képviselők újabb hatástanulmányok elvégzése nélkül nem támogatják a légi közlekedési földi szolgáltatások liberalizációját. „Minden, a 96/67/EK irányelv módosítására irányuló kísérletnek először a földi kiszolgálás minőségére és a földi kiszolgáláson belüli foglalkoztatás minőségére kell összpontosítania" – áll a szövegben.

Jelentéstevő: Anne E. Jensen (ALDE, DK)

Jelentés: (A6-349/2007) – Az európai repülőterek kapacitása és földi járatkiszolgálása: egy hatékonyabb politika felé

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. október 11. csütörtök

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0349&L=HU

Jogalkotási figyelő:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2092

Anne E. Jensen http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Jensen&partNumber=1&language=HU&id=4440

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük