A tervek szerint május 18-án, Szamarában tartják a következõ EU-Oroszország csúcsot. Számos EP-képviselõ ugyanakkor az Észtországgal kapcsolatos fejlemények miatt azt követelte, ne rendezzenek addig ilyen találkozót, amíg Moszkva nyomást gyakorol az EU egyik tagországára. Az EP egységes uniós fellépést akar az energiapolitikában és magyarázatot vár az USA-tól a rakétatelepítési tervek kapcsán.

  A tervek szerint május 18-án, Szamarában tartják a következõ EU-Oroszország csúcsot. Számos EP-képviselõ ugyanakkor az Észtországgal kapcsolatos fejlemények miatt azt követelte, ne rendezzenek addig ilyen találkozót, amíg Moszkva nyomást gyakorol az EU egyik tagországára. Az EP egységes uniós fellépést akar az energiapolitikában és magyarázatot vár az USA-tól a rakétatelepítési tervek kapcsán.

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában az áll, hogy ?komoly aggodalmak merültek fel a demokrácia és az emberi jogok oroszországi helyzetével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a média feletti egyre erõsödõ ellenõrzéssel, az ellenzékkel szemben hozott elnyomó intézkedésekkel, valamint azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az orosz rendõrség és igazságszolgáltatás nem képes megtalálni az újságírók elleni gyilkosságok felelõseit".

EU-támogatás Észtországnak

A parlament ?felszólítja az Európai Uniót, hogy támogassa Észtországot és egységesen lépjen fel a nemrégiben Tallinban bekövetkezett eseményt illetõen; felhívja Oroszországot, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a diplomáciai kiváltságokra vonatkozó bécsi egyezményben vállalt kötelezettségeit, biztosítva a külföldi nagykövetségek védelmét és rendes mûködését".

Az EP ?üdvözli a Lettország és Oroszország közötti határmegállapodás kapcsán tapasztalt haladást, de hangsúlyozza, hogy további elõrelépésre van szükség az Észtország és Oroszország közötti határmegállapodás mielõbbi ratifikálása és végrehajtása érdekében".

Rakétatelepítési terv és orosz reakció

A parlament ?aggodalmát fejezi ki Putyin elnök azon kijelentései miatt, amelyeket az Egyesült Államok antiballisztikus rakétarendszere egyes elemeinek Lengyelországba és Csehországba történõ telepítésére irányuló terveire reagálva tett".

A képviselõk felszólítják az Egyesült Államokat, ?tervezett rakétaelhárító-rendszerével kapcsolatban konzultáljon és adjon magyarázatokat annak érdekében, hogy a NATO és az EU egységes maradhasson".

A parlament ?felszólítja Oroszországot, hogy ne késleltesse tovább a Koszovónak a felügyelt függetlenség elvén alapuló Ahtisaari-terv szerinti végleges státuszáról szóló döntést".

WTO, energia

A parlament ?ismételten támogatásáról biztosítja Oroszország WTO-tagságát, amelynek segítségével Oroszország csatlakozhat a globális piac szabályozásához", és ?üdvözli az Európai Unió és Oroszország közötti vízummentesség elérésére irányuló kezdeményezéseket".

Az EP szerint az energia területén való együttmûködésnek ?a kölcsönös függõségen és az átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházáshoz való egyenlõ hozzáférésen kell alapulnia". A parlament ?felhívja az Európai Uniót, hogy ezen érzékeny energetikai kérdésekben képviseljen egységes álláspontot Oroszországgal szemben".

Az EP egyébként korábban, a decemberi, Helsinkiben tartott EU-Oroszország csúcs elõtt tartott vitát és fogadott el állásfoglalást az unió és Moszkva kapcsolatáról. Idén, 2007. április 26-án az oroszországi tüntetések szétverése kapcsán fogadtak el állásfoglalást a képviselõk.

Emberi jogok, demokratikus értékek

A képviselõk úgy vélik, ?az EU és Oroszország közötti bármilyen kapcsolat alapelvének az emberi jogok és a demokratikus értékek erõteljes védelmének kell lennie".

Az EP ?mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz hatóságok az elmúlt hetekben erõt alkalmaztak a Moszkvában és Szentpéterváron lezajlott békés tüntetésekkel szemben" A képviselõk kiemelik: ?a szólásszabadság és a gyülekezési jog alapvetõ emberi jogok, ezért e tendencia folytatódása nemzetközi kötelezettségeikkel szemben áll".

A szöveg említést tesz ?a börtönökben, rendõrõrsökön és a csecsenföldi titkos büntetõintézetekben alkalmazott kínzásokról, valamint embertelen és megalázó bánásmódokról".

Szájer: világos üzenetet Oroszországnak: eddig és ne tovább!

A vitában az Európai Néppárt nevében felszólalt Szájer József azt mondta, az EU-orosz ?partnerségnek fõ feltétele a demokrácia és a jogállamiság, az egyenjogúság elveinek maradéktalan tiszteletben tartása kell legyen". ?Ebbe nem fér bele az, amit ma Oroszország észt testvéreinkkel mûvel" – fogalmazott a képviselõ, hozzátéve: ?Ez nem pusztán egy ország ügye, hanem az egész unióé".

?Nem abszurd-e, hogy az unió most egy olyan ország vezetõivel készül magas szintû csúcstalálkozóra, egy olyan országgal való kiegyensúlyozott, partneri kapcsolatokról beszél, egy olyan országgal kívánja a vízumkötelezettséget enyhíteni, egy olyan ország tagságát támogatja a Világkereskedelmi Szervezetben, amely az unió egyik tagjával úgy viselkedik, mintha következmények nélkül avatkozhatna be a belügyeibe" – tette fel a kérdést Szájer. A képviselõ szerint olyan elvi kérdésrõl van szó, ?amelyben nem engedhetünk".

A politikus felszólította az Európai Bizottságot és a Tanácsot, ?állítsa le az orosz-uniós csúcstalálkozó elõkészületeit mindaddig, amíg Oroszország abba nem hagyja az Észtországgal szembeni nyomásgyakorlást". ?Az uniónak világos üzenetet kell küldenie: eddig és ne tovább" – fogalmazott Szájer József.

Az Észtországgal kapcsolatos szerdai felszólalásokról bõvebben (angolul)

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/008-6502-129-05-19-901-20070509IPR06501-09-05-2007-2007-false/default_en.htm

Az EP 2007. áprilisi állásfoglalása

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2007-0169+0+DOC+XML+V0//EN&language=HU

Az EP 2006. decemberi állásfoglalása

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/1353-345-12-50-20061207BRI01143-11-12-2006-2006/default_p001c013_hu.htm

KÖRNYEZETVÉDELEM

Három magyar a klímaváltozással foglalkozó EP-bizottságban

Barsiné Pataky Etelka (néppárti) és Tabajdi Csaba (szocialista) fõ-, Olajos Péter (néppárti) pedig póttagja lesz a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságnak.

Az Európai Parlament csütörtökön jóváhagyta a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottsága névsorát.

Az új testület

  • javaslatokat tesz az EU jövendõ, éghajlatváltozással foglalkozó integrált politikájával kapcsolatban, és kialakítja az EP álláspontját arról, milyen álláspontot képviseljen az unió a 2012 utáni éghajlat-politikával foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon
  • elemzi és értékeli az éghajlatváltozás helyzetét, cselekvést javasol, a javaslatokhoz pedig csatolja a cselekvés pénzügyi vonzatáról szóló kimutatást és a ?tétlenség árát"
  • elkészíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem legújabb vívmányainak és kilátásainak lehetõ legteljesebb listáját
  • tanulmányozza e legújabb fejlemények és kilátások környezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, geopolitikai, regionális és közegészségügyi hatását
  • elemzi és értékeli a vonatkozó közösségi jogszabályok eddigi alkalmazását;
  • kapcsolatba lép és meghallgatásokat szervez a tagállamok és harmadik országok parlamentjeivel és kormányaival, az európai intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel, továbbá a tudományos közösség, vállalatok és a civil társadalom képviselõivel

Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságnak 60 rendes és 60 póttagja van, mandátuma tizenkét hónapra szól, melynek végén jelentést nyújt be a parlamentnek.

A bizottság teljes névsora

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/064-6482-129-05-19-911-20070507IPR06422-09-05-2007-2007-false/default_hu.htm

KÖZLEKEDÉS

Ezernél több emberéletet menthetnek a teherautókra szerelt, holttérlátó visszapillantó tükrök

A 2000 óta forgalomba helyezett nehézgépjármûveket legkésõbb 2009. március 31-ig jobb kilátást biztosító visszapillantó tükrökkel kell ellátni. A teherautónként 100-150 eurós költséggel 2020-ig 1200 ember életét lehetne megmenteni.

Évente mintegy négyszáz európai – köztük sok biciklizõ gyerek – veszti életét olyan balesetekben, amikor egy irányt változtató teherautó vezetõje a gépjármû holtterei miatt egyszerûen nem látja a veszélyes helyzetet.

Az EP által tárgyalt, Paolo Costa (liberális, olasz) által jegyzett jogszabálytervezet szerint ?a közvetett látást biztosító eszközök, mint például a széles szögû és a szoros közelségû visszapillantó tükrök, kamerák, monitorok vagy egyéb rendszerek javítják a vezetõ látóterét és fokozzák a jármû biztonsági jellemzõit".

Egy 2003-as EU-irányelv értelmében 2007-tõl az új teherautókra fel kell szerelni holttérlátó tükröket. Az EP támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot abban, hogy a szabály vonatkozzék a 2000. január 1-je óta forgalomba helyezett teherautókra is.

A szakbizottsági szinten elfogadott jelentésben még az volt, hogy az irányelvnek 2008. június 30-án kell életbe lépnie. A plenáris ülésen viszont a képviselõk a 2009. március 31-ei határidõ mellett döntöttek.

?A Bizottság költség-haszon elemzésre alapozott becslései szerint 1200 életet lehet megmenteni 2020-ig, amennyiben a végrehajtás 2008-ban elkezdõdne. Ez 2,4 milliárd euró társadalmi költségnek felel meg" – áll a jelentés indokolásában.

A forgalomban lévõ nehéz tehergépjármûvekre száma a (2007 elõtt még) 25 uniós tagállamban jelenleg közel 5 millió. Amennyiben a javasolt irányelv 2008-ig hatályba lép, az utólagos felszerelés csak az 1998 után forgalomba hozott nehéz tehergépjármûvekre vonatkozik, amelyek becsült száma (Bulgáriával és Romániával együtt) közel 4 millió.

Az irányelv hatálya nem terjed ki például a könnyû tehergépjármûvekre, a buszokra és a ?történeti érdekességük" miatt üzemeltetett jármûvekre sem. Mivel azonban ezek is gyakran okoznak holttér miatt bekövetkezõ baleseteket, a képviselõk szerint felül kéne vizsgálni az ezekre vonatkozó uniós szabályozást is.

A képviselõk a jármûveken megfelelõ jelzésekkel figyelmeztetnék a ?veszélyeztetett úthasználókat", a holttér jelentette veszélyre.

Gurmai: reális idõkeretet a jogszabály bevezetésére

A vitában felszólaló Gurmai Zita (szocialista) azt mondta, a száz százalékos láthatóságot biztosító, modern visszapillantó tükrök felszerelése évente több száz polgár életét menthetnék meg. A képviselõnõ szerint ?két alapvetõ probléma vár megoldásra. Az egyik a száz százalékos látás elérése. A másik, hogy az idõs és nem korszerû nehézgépjármûvek megfelelõ tükrökkel legyenek felszerelve, vagy új jármûveket szerezzenek be helyettük". Ez viszont aránytalanul nagy terheket róna az új tagállami fuvarozókra, mondta a politikus, aki ezért ezeknek az országoknak türelmi idõt adna a jogszabály bevezetésére. ?A siker és hatékonyság érdekében a megvalósítást reális idõkeretek közé, a technikai lehetõségekhez és a körülményekhez igazodva, korlátozott rugalmassággal kell megvalósítani" – mondta Gurmai.

A képviselõ fontosnak tartja, hogy ?a nehéz tehergépjármûveknél kialakuló utasoldali holttérbõl eredõ balesetek kiküszöbölésére irányuló intézkedés hatálya a lehetõ legtöbb nehézgépjármûre terjedjen ki". 

Jelentéstevõ: Paolo Costa (ALDE, IT)

Jelentés: A6-0124/2007

Téma: Visszapillantó tükrök utólagos felszerelése nehéz-tehergépjármûvekre

Javaslat az európai Parlament és a Tanács irányelve a Közösségben bejegyzett nehéz tehergépjármûvek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszerelésérõl

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0183

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

A vasúti és közúti közszolgáltatások szabályozásáról döntött az EP

A 2000 óta folyó tárgyalásokat követõen az EP – a tagállamok által is támogatott módosításokkal együtt – elfogadta a vasúti és közszolgáltatásokról szóló rendeletet. A jogszabály szabályozza és átláthatóvá teszi a szolgáltatások nyújtásának magánkézbe adását, rendelkezik a vállalkozóknak fizetendõ kompenzációról és az alvállalkozók bevonásának lehetõségérõl is. 

Az Erik Meijer (GUE/NGL, holland) által jegyzett jelentéssel csütörtökön, második olvasatban jóváhagyott jogszabály háttere, hogy a közúti és vasúti tömegközlekedést számos helyen magánkézbe adták, azonban a vállalkozók az egyre növekvõ veszteségek miatt a járatok számát folyamatosan csökkenteni kényszerültek.

A jelentés indokolása szerint ?tisztán piaci szempontból a járatszám további csökkentése, illetve a viteldíjak jelentõs növekedése elkerülhetetlennek tûnt. Különösen a városi régiók vezetõségei törekednek ezzel az irányzattal szemben intézkedéseket hozni a tömegközlekedés javítására. (…) Ahol a magánvállalkozások továbbra is fennmaradtak, kikerülhetetlen költséghiányuk fedezése miatt az állami finanszírozástól váltak függõvé. Ez oda vezetett, hogy mind az önkormányzati, mind pedig a szerzõdéses partnercégek monopolhelyzetbe kerültek a járatok üzemeltetése, illetve azok állami pénzekbõl történõ finanszírozása tekintetében."

Az Európai Bizottság 2000. július 20-án terjesztette elõ rendeletjavaslatát, amellyel átláthatóságot és egyenlõ elbánást kívánt biztosítani a vállalkozások számára, valamint meg akarta akadályozni, ?hogy az illetékes kormányzatok a hosszú távú koncessziókat hagyományos, illetve baráti alapon ítéljék oda, és ez más érintett vállalkozásokkal folytatandó bírósági eljárásokhoz vezessen". A tervek szerint ez az elképzelés a vállalkozások közötti verseny által – közbeszerzési eljárással odaítélt ötéves közszolgálati szerzõdések bevezetésével – valósulna meg. A vállalkozások egyéb módon történõ kiválasztására csak kivételes esetekben lenne lehetõség.

A tagállamokat képviselõ Tanácsnak csak hat év elteltével, 2006-ban sikerült megegyeznie a javaslatról. Az Európai Parlament most számos kompromisszumos, a Tanáccsal egyeztetett módosító indítvánnyal együtt fogadta el második olvasatban a jogszabályt, az együttdöntési eljárás így ezzel lezárulhat. 

A leglényegesebb elfogadott módosítások értelmében ?a szubszidiaritás elvével összhangban az illetékes hatóságok szabadon eldönthetik a szociális és minõségi kritériumok megállapításának módját a közszolgáltatási kötelezettségek minõségi elõírásainak fenntartására és növelésére vonatkozóan (minimális munkafeltételek, utasok jogai, csökkent mozgásképességû személyek szükségletei, környezetvédelem, az utasok és az alkalmazottak biztonsága, kollektív szerzõdésbeli kötelezettségek és egyéb szabályok). A szolgáltatók közötti átlátható és összehasonlítható versenyfeltételek biztosítása, valamint a szociális dömping kockázatának elkerülése érdekében, az illetékes hatóságok különleges szociális és szolgáltatásminõségi követelményeket írhatnak elõ.

Alvállalkozói szerzõdés létrejötte esetén a személyszállítási közszolgáltatás kezelésével és ellátásával e rendeletnek megfelelõen megbízott szolgáltató köteles a személyszállítási közszolgáltatás nagyobb részét saját maga teljesíteni. Egy közszolgáltatási szerzõdés, amely egyidejûleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezésérõl, felépítésérõl és mûködtetésérõl, teljes alvállalkozói bevonást tehet lehetõvé azon szolgáltatások mûködtetésére. A közszolgáltatási szerzõdés a nemzeti és közösségi joggal összhangban megállapítja az alvállalkozásra alkalmazott feltételeket.

Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy közvetlenül ítélnek oda olyan közszolgáltatási szerzõdéseket, amelyek becsült átlagos éves értéke 1 millió eurónál kevesebb, vagy amelyek évente 300 ezer kilométernél kevesebb személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkoznak.

A legfeljebb 23 jármûvet üzemeltetõ kis- és középvállalkozásoknak közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerzõdések esetében ezen küszöbértékek megemelhetõk vagy a 2 millió euró  alatti, vagy a személyszállítási közszolgáltatás keretében megtett 600 ezer kilométer alatti becsült éves átlagértékre.

A vasúti és közúti közszolgáltatási szerzõdések odaítélésénel a rendelet hatályba lépését követõ tíz éven belül kell megfelelni az elõírásoknak (a Tanács 12 évet javasolt.) A rendelet az EU Hivatalos Lapjában történõ kihirdetés után két évvel lép hatályba (a Tanács által javasolt 3 év helyett).

Ajánlás második olvasatra: Erik Meijer (GUE/NGL, NL)

Jelentés: A6-0131/2007

Téma: Vasúti és közúti személyszállítás: közszolgáltatási kötelezettségek

A Tanács által elfogadott közös álláspont a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2000/0212

Erik Meijer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Meijer&partNumber=1&language=HU&id=4508

Gépjármûvek típusjóváhagyása második olvasatban

Második olvasatban fogadta el az EP a gépjármûvek és pótkocsik típusjóváhagyásáról szóló jogszabályt. Az átdolgozott irányelv fokozza a környezetvédelmi és biztonsági minõségi követelményeket, ugyanakkor javítja a kisebb gyártók piacra jutási esélyeit is. A jövõben csak a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes buszokat lesz szabad gyártani.

A személyautókra eddig is vonatkozott az egységes európai típusjóváhagyási rendszer, amelyet most kiterjesztenének a buszokra, vontatókra és kamionokra is. Ezekre eddig csak nemzeti jogszabályok vonatkoztak. 

A jelentéstevõ Malcolm Harbour (néppárti, brit) szerint az irányelv hozzájárul a belsõ piac kiteljesítéséhez, növeli a biztonságot és a versenyképességet, ezen kívül a környezet védelmét is erõsíti.

A gépjármûgyártóknak a jövõben szigorúbb technikai követelményeket kell teljesíteniük, bizonyos felszerelések – például az ABS, a hatékonyabb visszapillantó tükrök, fényjelzések – pedig kötelezõvé válnak.

A korábbi 500 helyett az évi 1000 jármûvet elõállító, kisebb gyártóknak is elegendõ lesz az egyszerûsített és kevésbé drága tesztelések elvégzése. Ez megkönnyíti a kisebb cégek piacra lépését.

Az irányelv értelmében az új buszokat akadálymentessé kell majd tenni a mozgáskorlátozottak számára. 

Jelentéstevõ: Malcolm Harbour (EPP-ED,UK)

Jelentés: A6-0145/2007

Téma: Gépjármûipar: gépjármûvek és pótkocsijaik, valamint ilyen jármûvek rendszereinek jóváhagyása (átdolgozott irányelv); A Tanács elfogadott közös álláspontja a gépjármûvek és pótkocsijaik, valamint ilyen jármûvek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló mûszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (?keretirányelv")

Szakbizottság: Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2003/0153

Malcolm Harbour

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Harbour&partNumber=1&language=HU&id=4538

FOGYASZTÓVÉDELEM

Csomagolási irányelv: kevesebb szabályozás, nagyobb választék

Az elõrecsomagolt termékek névleges mennyiségét meghatározó irányelvet fogadta el második olvasatban az EP csütörtökön. A javaslat szerint a mostanihoz képest többféle csomagolásban lehetne forgalomba hozni különféle élelmiszereket.

Az 1960-as években az Európai Közösségek tagállamai közötti kereskedelem egyik fõ akadályozója volt, hogy az elõrecsomagolt termékek csomagolására, palackozására egymástól eltérõ nemzeti jogszabályok vonatkoztak. Az ekkortájt beinduló harmonizáció mellett számos nemzeti szabályozás is fennmaradt. (Kivétel a bor és bizonyos egyéb szeszes italok. Ezekre kötelezõ elõírásokat vezettek be, és eltörölték a nemzeti szabályokat.)

Az uniós szabályozás felülvizsgálatával a cél az iparban a verseny ?optimizálása", egyúttal a fogyasztók választási lehetõségeinek kiszélesítése. Az EU bizonyos területeken fenntartaná a kötelezõ csomagolásokat, általánosságban viszont jelentõsen lazítaná a termékek névleges mennyiségét meghatározó szabályokat.

Az Európai Parlament az elsõ olvasatban, 2006 februárjában általánosságban üdvözölte az Európai Bizottság deregulációs szándékát, hat termékcsoportban (emberi fogyasztásra szánt tej, szeszesitalok, vaj, õrölt vagy õröletlen pörkölt kávé, emberi fogyasztásra szánt szárított tészták, rizs, barna cukor) azonban kötelezõ uniós csomagolási méreteket írt volna elõ.

A tagállamokat képviselõ Tanács azonban ezzel nem értett egyet, ehelyett ezekre a termékekre öt, illetve hat éves átmeneti idõszakot szabna meg. Ez alatt kellene megszüntetni a nemzeti szabályozásokat.

Az EP lényegében elfogadta ezt, a képviselõk továbbra is fenntartanák viszont a nemzeti szabályozást az elõrecsomagolt kenyérnél és a fehér cukornál. Az EU-s intézmények egyetértettek abban, hogy a borokra és a szeszes italokra továbbra is kötelezõ elõírások vonatkozzanak.

Az egyik elfogadott módosítás szerint ?amikor a Bizottság piaci zavart és/vagy a fogyasztói magatartás bizonytalanná válását állapítja meg, különösen a legkiszolgáltatottabb fogyasztók esetében, engedélyezheti a tagállamok számára átmeneti idõszakok, és különösen a leginkább fogyasztott termékek kötelezõ kiszereléseinek fenntartását".

Fõleg brit EP-képviselõk nyomására belekerült a szövegbe az is, hogy ?ez az irányelv az egyéb elõrecsomagolt termékekhez hasonlóan az elõrecsomagolt kenyérhez hagyományosan használt csomagok méretét sem érinti, azok továbbra is használhatók".

Sajtóközlemény az elsõ olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/063-4916-033-02-05-911-20060201IPR04905-02-02-2006-2006-false/default_hu.htm

Jelentéstevõ: Jacques Toubon (EPP-ED, FR)

Jelentés: A6-0144/2007 – Az elõrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok; A Tanács által elfogadott közös álláspont az elõrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Szakbizottság: Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. május 9., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0248

Jacques Toubon

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Toubon&partNumber=1&language=HU&id=28198

REGIONÁLIS POLITIKA

Regionális politika: jobb lakáskörülmények, innováció

A képviselõk a megfelelõ és jó minõségû lakáshoz jutást alapjogként kezelnék, és ennek érvényesítésében jelentõs szerepet szánnának az uniós strukturális alapoknak. Ezeket az innováció támogatásába is jobban bevonnák.

Az EP csütörtökön két saját kezdeményezésû (véleményadó) jelentést fogadott el az az EU regionális politikájáról.

A lakáshoz való jog alapjog

Jóllehet az EU-t létrehozó szerzõdés nem ruház kötelezettségeket a közösségre a lakhatással kapcsolatban, a megfelelõ és méltányos árú lakáshoz való jog jelentõs alapjog, amelyet elismer számos nemzetközi charta és a tagállamok alkotmányai is – olvasható Alfonso Andria (liberális, olasz) jelentésben. Márpedig ?a megfelelõ és megfizethetõ árú lakások hiánya közvetlenül befolyásolja a polgárok életét, nehezítve társadalmi beilleszkedésüket és mobilitásukat mind a városi, mind a vidéki területeken" – így a szöveg.

A parlament ?azt kívánja, hogy a tagállamok fogadjanak el ahhoz szükséges törvényi rendelkezéseket, hogy a megfelelõ, jó minõségû és elfogadható árú lakáshoz való jog érvényesüljön".

A jelentés kitér arra is, hogy a háztartásokban felhasznált energia mintegy 27 százaléka megspórolható lenne. Ezért a képviselõk azt szeretnék, ha az Európai Bizottság a lakásszektorban megkönnyítené azoknak az új, hatékonyabb technológiáknak és építõipari termékeknek a terjesztését, amelyek lehetõvé teszik az energiafogyasztás csökkentését. A képviselõk azt várják, hogy az EB indítson tájékoztatási kampányt a lakosság számára az energiahatékonyság fontosságáról.

Az EU jövõje az innovációban, az innováció jövõje az oktatásban

Ahhoz, hogy az EU a világ legversenyképesebb térsége lehessen, arra van szükség, hogy mindenki hozzáférhessen a magas szintû oktatáshoz, ami fel fogja szabadítani az emberek innovatív és kreatív gondolkodását – áll a Mieczys³aw Edmund Janowski (UEN, lengyel) által jegyzett jelentésben.

?Az innováció nem csak a tudósok, kutatók, feltalálók, nagyiparosok, üzletemberek és politikusok dolga. Elengedhetetlen, hogy a helyi és regionális közösségekben az egyének érezzék, hogy az innováció mindenki számára nyitva áll, és képes életfeltételeik és életminõségük javítására" – írja a képviselõ a jelentéshez fûzött véleményében.

Európában a GDP még mindig nagyon csekély részét fordítják a kutatás-fejlesztés finanszírozására – derül ki a jelentésbõl. A cél, hogy ez az arány 2010-re érje el a 3 százalékot. A kutatás-fejlesztés letéteményesei a kis és középvállalatok, ezért az õ ilyen irányú tevékenységeiket fokozottan kell támogatni – vélik a képviselõk.

Az innováció támogatására a képviselõk szerint a legjobb eszközök az EU strukturális alapjai. A kutatás-fejlesztés támogatása eszköze lehet a régiók közötti fejlettségi különbségek tompításának is – olvasható a jelentésben.

Harangozó: ne csak a városokban támogassák a lakhatást

A jelentés vitájához hozzászólt Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte az egységes európai jólét megteremtését célul tûzõ kohéziós politikának támogatnia kell a gazdasági növekedést, a versenyképességet, ebben pedig kulcsszerepet játszik az innováció ösztönzése. Másrészt viszont – tette hozzá Harangozó – a kohéziós politika a lakhatás segítségével érdemben lehet segíteni a megoldásra váró infrastrukturális és szociális problémákon.

?Mivel a kelet-európai tagállamokban a mélyszegénység, a gettósodás sok esetben a falvakra jellemzõ, fontos, hogy a lakhatás támogathatósága ne csak a városokra korlátozódjon. (…) Biztosítanunk kell, hogy a vidékiek is hozzáférhessenek a magas szintû oktatáshoz, és meg kell találnunk annak a lehetõségét, hogy az innovációs fejlesztéseket is eljuttassuk a hátrányos helyzetû térségekbe" – fogalmazott a képviselõ.

Jelentéstevõ: Alfonso Andria (ALDE, IT)

Jelentés: A6-0090/2007

Téma: Lakás- és regionális politika

Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 10., csütörtök

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2108

Alfonso Andria

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Andria&partNumber=1&language=HU&id=28363

Jelentéstevõ: Mieczys³aw Edmund Janowski (UEN, PL)

Jelentés: A6-0096/2007

Téma: A jövõbeli regionális politika hozzájárulása az EU innovációs képességéhez

A jövõbeli regionális politika hozzájárulása az EU innovációs képességéhez

Szakbizottság: Regionális Fejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 10., csütörtök

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2104

Mieczys³aw Edmund Janowski

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Janowski&partNumber=1&language=HU&id=28355

FOGLALKOZTATÁS

A munkavállalókat megilleti a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog

Az EP csütörtökön állásfoglalást fogadott el ?Az európai jogalkotás megerõsítésérõl a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció területén" címmel.

A néppárti, a szocialista, a liberális és a zöldpárti frakcó támogatásával elfogadott állásfoglalás szerint ?felerõsödtek az összes tevékenységi területre kiható, a vállalatok, a termelés és a foglalkoztatás szerkezetébe változásokat hozó szerkezetátalakítási, egyesülési, áttelepítési stb. folyamatok", és ?a szerkezetváltás és a csoportos létszámcsökkentés különbözõ esetei rámutattak a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogáról szóló európai jogszabályok lehetséges hiányosságaira".

Az EP felszólítja a bizottságot, ?vizsgálja felül és modernizálja az európai jogalkotás konzultációval és tájékoztatással kapcsolatos vonatkozásait a következetes és hatékony jogi keret biztosítása, a jogbiztonság garantálása, valamint a nemzeti és európai szintek közötti társadalmi párbeszéd fejlesztése érdekében".

A képviselõk azt is kérik az Európai Bizottságtól, ?terjesszen ütemtervet a parlament elé a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos vonatkozások, a csoportos létszámcsökkentés, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történõ védelme terén hatályos európai jogszabályok áttekintésérõl és korszerûsítésérõl".

A szöveg figyelmeztet, ?az európai üzemi tanácsok létrehozásáról szóló 1994. szeptember 22-i 94/45/EK irányelvet sem ültették még át minden tagállamban, illetve az egyes tagállamokban végrehajtott átültetés módjai között nagy és indokolatlan eltérések vannak".

ENERGIA

Euratom: minden állam maga dönt az atomenergiáról

A szubszidiaritás elvének megfelelõen minden tagállam maga dönti el, hogy az atomenergiára hagyatkozik-e vagy sem – véli az EP. Az unió energiafogyasztásának 32 százalékát a nukleáris ipar biztosítja. Ennek keretszabályozását az ötven éve aláírt Euratom-szerzõdés adja. A jelentés szerint az atomerõmûveknek köszönhetõen sokkal kevesebb széndioxid kerül a levegõbe.

A római szerzõdéssel ötven évvel ezelõtt létrejött Euratomot, a tagállamok atomenergetikai tevékenységének szabályrendszerét értékelõ jelentést készített Eugenijus Maldeikis (UEN, litván). A szöveget csütörtökön, 406-175-44 arányban szavazta meg az EP.

?Az Euratom-szerzõdés a nukleáris fûtõ- és szennyezõ anyagok kezelésével kapcsolatosan az Európai Unióban szigorú biztonsági követelményeket vezetett be, a lakosság és a dolgozók egészségvédelmére egységes biztonsági elõírásokat, illetve az ezek végrehajtására irányuló eljárásokat határozott meg (…), és valamennyi tagállam érdekében átfogó és egységes jogi keretet biztosít az atomenergia biztonságos feltételek melletti európai felhasználásához" – kezdõdik a jelentés.

A szöveg emlékeztet, 1957, ?az Euratom-szerzõdés aláírása óta az Európai Unió az atomiparban világszinten vezetõ helyet szerzett, és az ellenõrzött termonukleáris maghasadás és fúzió területén folytatott atomkutatásokban is az elsõk között van". A nukleáris ipar jelenleg az Európai Unió villamos energiájának 32 százalékát szolgáltatja – áll a jelentésben.

?Az Európai Unió atomiparának az üzemanyagciklus felett gyakorolt csaknem teljes irányítása garantálja – az energiafüggõségrõl folyó vita idején – az unió ipari és technológiai függetlenséget, különösen a fûtõanyag-dúsítás vonatkozásában" – így a képviselõk.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemrõl szólva a jelentés idézi az Európai Bizottság 2000-ben kiadott ?Az energiaellátás biztonságát célzó európai stratégia felé" címû zöld könyvét, amely szerint ?az atomenergia 2010-ig több mint 300 millió tonna CO2-kibocsátást takarít meg", ez pedig körülbelül 100 millió autó széndioxid-kibocsátásának felel meg.

A parlament ?ismételten kéri az Euratom-szerzõdés teljes körû felülvizsgálatát célzó kormányközi konferencia összehívását annak érdekében, hogy e szerzõdés túlhaladott rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék, hogy fenntartsák a nukleáris ipar uniós szintû szabályozórendszerét, hogy a megõrizendõ részeket egy modern és fenntartható energiapolitika fényében felülvizsgálják és azokat egy önálló, energiáról szóló fejezetbe foglalják össze".

A szöveg kitér arra, hogy ?a szubszidiaritás elvének megfelelõen minden tagállam maga dönti el, hogy az atomenergiára hagyatkozik-e vagy sem", így az Euratom-szerzõdés ?az atomenergia elõmozdításával kapcsolatban nem ró kötelezettséget senkire, hanem egy mindenki által alkalmazható jogi keretet hoz létre".

A képviselõk szerint ?demokráciadeficitet" jelent, hogy az Európai Parlamentet ?csaknem teljes egészében kizárták az Euratommal kapcsolatos jogalkotásból".

Jelentéstevõ: Eugenijus Maldeikis (UEN, LT)

Jelentés: A6-0129/2007

Téma: Az Euratom értékelése – Az európai atomenergia-politika 50 éve

Szakbizottság: Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 9., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2230

Eugenijus Maldeikis

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Maldeikis&partNumber=1&language=HU&id=23745

KÜLKAPCSOLATOK

Támogatná az arab reformmozgalmakat az EP

Az arab kultúra nem összeegyeztethetetlen a modernséggel – olvasható az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk a demokratikus reformokat párbeszéddel, pénzügyi támogatással, a diákcserék ösztönzésével és arab televíziós adásokkal is elõsegítenék.

?Az arab identitás nem összeegyeztethetetlen a modernség fogalmával" – kezdõdik a Michel Rocard (szocialista, francia) által jegyzett jelentés. ?Arra van szükség, hogy Európa jobban és mélyebben megértse az arab világ sokarcú társadalmát és kulturális sokszínûségét annak érdekében, hogy áthidaljuk a Földközi-tenger két partja közötti szakadékot, fejlesszük az EU-tagállamokban az integrációs politikákat, illetve túllépjünk a sztereotípiákon és elõítéleteken" – fogalmaz a jelentés indokolásában a képviselõ.

A képviselõk szeretnék, ha az EU-arab párbeszéd új lendületet kapna, ám ezt – vélik -nem célszerû összekötni a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelemmel. A párbeszédbe a jelentés szerint be kell vonni az arab országokban létezõ civil szervezeteket is.

A jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, ?biztosítson látható politikai támogatást a civil, társadalmi és vallási szereplõknek, és különösen a demokráciát nem erõszakos módszerekkel támogató politikai szervezeteknek".

A parlament ?hangsúlyozza a média szerepét a demokratikus értékek arab világban való elterjesztésében", ezért javasolja a Euronews arab és fárszi nyelvû adásainak beindítását.

A képviselõk arra kérik az EU intézményeit és tagállamait, ösztönözzék a diákok, a tanárok, a tudósok és a kutatók cseréjét az EU-tagállamok és az arab országok között.

A képviselõk szerint olyan országokkal nincs helye párbeszédnek, melyek támogatják a terrorizmust és kétségbe vonják Izrael állam létjogosultságát.

?Az Európai Unió által az arab világnak nyújtott, reformfeltételekhez kötött stratégiai támogatások révén juttatott pénzügyi segítségnyújtás a legeredményesebb és legmegbízhatóbb eszköz az unió és tagállamai látható jelenlétének biztosítására" – zárul a jelentés.

Jelentéstevõ: Michel Rocard (PES, FR)

jelentés: A6-0127/2007

Téma: Reformok az arab világban: milyen stratégiát kövessen az Európai Unió?

Reformok az arab világban: milyen stratégiát kövessen az Európai Unió?

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 9., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2172

Michel Rocard

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Rocard&partNumber=1&language=HU&id=1977

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük