NEM A PÉNZHIÁNY AZ AKADÁLYA A KÜLPIACI TERJESZKEDÉSNEK

Attól még, hogy hazai környezetben sikeresen működik egy vállalkozás és a terméke, szolgáltatása versenyképes, még nem garantált a külpiacra lépés sikere. Elkötelezett menedzsment és stratégiai gondolkozás nélkül szinte biztos a kudarc – állapították meg a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Joint Venture Szövetség, a Magyar Külgazdasági Szövetség, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az M27 ABSOLVO 2012. október 2-ai közös rendezvényének előadói. Jó hír viszont, hogy a finanszírozást nem kell feltétlenül önerőből megoldani, kockázati tőkebefektetők és pályázati források egyaránt rendelkezésre állnak.

Attól még, hogy hazai környezetben sikeresen működik egy vállalkozás és a terméke, szolgáltatása versenyképes, még nem garantált a külpiacra lépés sikere. Elkötelezett menedzsment és stratégiai gondolkozás nélkül szinte biztos a kudarc – állapították meg a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Joint Venture Szövetség, a Magyar Külgazdasági Szövetség, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az M27 ABSOLVO 2012. október 2-ai közös rendezvényének előadói. Jó hír viszont, hogy a finanszírozást nem kell feltétlenül önerőből megoldani, kockázati tőkebefektetők és pályázati források egyaránt rendelkezésre állnak.

A rendezvény előadói egységesen egyetértettek abban, hogy a hazai vállalkozások számára a külpiacra lépés egyszerre valós és reális lehetőség, de egyben óriási kihívás is, ami kizárólag átgondolt stratégia alapján és megfelelő kvalitásokkal rendelkező menedzsment irányítása mellett lehet sikeres. A vállalatok számára pedig az export jelenleg az egyetlen út a folyamatos növekedéshez. „A magyar piac kicsi, így a külpiacra lépést minden hosszú távú növekedést tervező vállalkozásnak érdemes megfontolnia. A tőke ráadásul nem fektet olyan vállalkozásba, amelyben nincs nemzetközi növekedési potenciál." – mondta dr. Berecz József a HVCA képviseletében.

Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere, az Export Kooperáció tagja is kiemelte előadásában, hogy a külpiacra lépés egy hosszú távú stratégiai folyamat, amely időt, pénzt és pontos tervezést igényel. Lépésről lépésre megfelelő szakemberek bevonásával kell kialakítani helyi együttműködéseket. Mindezt nem lehet csak távolról kezelni, közvetlen kapcsolatra is szükség van. Ezen állítást egyébként a panelbeszélgetés több résztvevője is alátámasztotta: tapasztalatok szerint ugyanis egy disztribútorral sem írnak alá szerződést a személyes találkozó nélkül.

A külpiacra lépésnek fontos része – piacelemzést követően – a fókuszált célpiac megválasztása. A célországok(ok) esetében a kulturális-gazdasági környezetet és a jogrendszert is meg kell ismerni a hatékony jelenléthez. A piacelemzés során fel kell mérni azt is, hogy a jog eszközeivel hogyan tudjuk megőrizni termékünk, szolgáltatásunk értékét. „A szabadalom esetében a territoriális jog van érvényben, amely értelmében a szabadalom nemzeti határokhoz kötött" – emelte ki dr. Lendvai Zsófia, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda ügyvédje. Tévhit, hogy létezik világszabadalom – érdemes erre a tényre kiemelten figyelni, mert ha elmulasztjuk idejében levédeni a termékünket a célpiaci országban, utólag nem fogjuk tudni pótolni, így az ott közkincs lesz.

Tánczos Péter, az Euroventures Zrt. igazgatóságának és befektetési bizottságának elnöke a társaság elmúlt 20 évben eszközölt befektetéseit vizsgálva nézte meg, hogy mely tényezők hatottak egy-egy vállalat nemzetközi sikereire. Az egyediség és a minőség kiemelt sikertényező volt, ugyanakkor tapasztalataik szerint a siker elsődleges kulcsa a szakértelem, az önbizalom, az elkötelezettség, a mobilitás és a megfelelő mentalitás, amelyek mind menedzsmenthez kapcsolódó tulajdonságok. „Magyarországon egyre több ugyan, de még mindig nem elegendő az ilyen kvalitásokkal bíró szakemberek száma" – összegezte Tánczos Péter.

Annak ellenére, hogy több KKV számára cél a külpiacra lépés, az előkészítés folyamata sokkal inkább ad hoc, mintsem delegált szakemberek bevonásával történik, akinek helyi jelenléte, helyi szakértelme, piacismerete van. Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Üzletfejlesztési Főosztály főosztályvezetője kiemelte, hogy bár vannak olyan kis- vagy közepes vállalatok, ahol az export feladatokra 6-8 embert dedikálnak, a valóság sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Egy korábbi, kis-és közepes vállalkozások körében végzett kutatásból ugyanis kiderült, hogy a cégeknél átlagosan 0,25 ember foglalkozik e területtel, ami korántsem elegendő a sikerhez.

Finanszírozási szempontból ma Magyarországon kedvező a helyzet: több külső forrás is elérhető a nemzetközi terjeszkedés támogatására. A kockázati tőkebefektetők például kifejezetten azokat a cégeket keresik, amelyek nemzetközi növekedési potenciállal bírnak. Emellett könnyen elérhető az akár 50 százalékos támogatást is adó pályázati forrás, a GOP-3.3.3., amit a mikro-, kis-, és középvállalkozások külpiaci megjelenésének támogatására hoztak létre. „Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent GOP-2012-3.3.3 pályázat esetében a vissza nem térítendő támogatás összege 3 millió forinttól 20 millió forintig terjed. Ez a konstrukció alkalmas minden olyan külső és belső erőforrás finanszírozására, amely a külpiacra lépéshez szükséges" – hívta fel a figyelmet ezen forráslehetőségre Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere.