Gyurcsány Ferenc és az új kormánytagokGyurcsány Ferenc és az új kormánytagok 

Ma nem sokkal 12 óra után rendkívüli sajtótájákoztatón ismertette a kormány átalakításának személyi konkrétumait a Parlament Nándorfehérvár termében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Neki van joga a koalíciós szerzõdés értelmében az ilyen lépések akár egyoldalú, indoklás nélküli megtételére a két koalíciós miniszter kivételével.

Gyurcsány Ferenc és az új kormánytagokGyurcsány Ferenc és az új kormánytagok 

Ma nem sokkal 12 óra után rendkívüli sajtótájákoztatón ismertette a kormány átalakításának személyi konkrétumait a Parlament Nándorfehérvár termében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Neki van joga a koalíciós szerzõdés értelmében az ilyen lépések akár egyoldalú, indoklás nélküli megtételére a két koalíciós miniszter kivételével.

 

Gyurcsány Ferenc pénteki 2007-06-15 rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondott beszédének szószerinti leirata:

A kormányzás elsõ évének végére értünk. Az elmúlt hetekben, napokban több alkalommal, több helyen értékeltük, hogyan látjuk ezt az elsõ évet. Én úgy látom, hogy sokévi mozdulatlanság után sikerült a kormányzás politikai tartalmában, szerkezetében, mûködési filozófiájában jelentõs eredményeket hozni. Megmerevedett állapotok indultak el egy jelentõs, helyenként természetesen konfliktusokkal járó átalakulás irányába. Megújítani egy országot minden bizonnyal csak így lehet.

Ennek az idõszaknak vannak elfeledhetetlen eredményei. Olyan intézményi átalakulás indult el az államigazgatásban és a közigazgatásban, amelynek alig-alig ismerjük elõzményét. Nem egyszerûen arra gondolok, hogy körülbelül 20 százalékkal csökkent a központi közigazgatás létszáma. Csökkent. Nem arra gondolok, hogy az állami vezetõi besorolásban tevékenykedõ vezetõ kollégák száma közel felével csökkent. Csökkent. Sokkal fontosabb ennél az, hogy évtizedek után határozott teljesítményelv jelent meg a közigazgatásban, teljesítménykitûzés, teljesítménymérés, teljesítményhez igazodó bérezési rendszerek indultak el. Elindul az egészségügy reformja. Olyan tabuk dõltek le, amelyek évtizedekig érinthetetlenek voltak. Hogy Magyarország a legelsõk között nemcsak benyújtotta Nemzeti Fejlesztési Tervét, de azt elfogadták, elsõként írtunk ki pályázatot. Az Új Magyarország Fejlesztési Program elsõ nagyon fontos, nagyon nehéz szakasza ezzel lényegében lezárult. Közben pedig túl vagyunk egy jelentõs költségvetési kiigazításon is, vagy annak legalábbis a nagyobbik részén.

Sok minden történt. Számomra a kormány átalakítása az elsõ év végén elsõsorban nem személyi kérdés, hanem a kormány mûködésének megváltoztatási lehetõségét adja. Azt, hogy miután a nagy hajó sok év után lendületet vett és elindult, most már más a feladat, most mozgásban kell tartani, pontosabban kell vinni abba a kikötõbe, amelyikbe szánjuk.

Továbbra is azt gondolom, hogy szükségesek voltak azok az átalakítások, amelyeket sokan vitattak. Azok az átalakítások például, hogy a miniszterek közvetlenül irányítsák a minisztériumot. Igen, hiszen éppen ez teremtette meg a lehetõségét annak, hogy megmozduljunk, hogy elinduljunk. Fontosnak és helyesnek gondolom, hogy ebben az idõszakban kínosan ügyeltünk arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv ne egy-egy ágazatnak a programja legyen, ne szektorok versengjenek a pénzért, hanem összkormányzati, nemzeti érdek jelenjen meg. Fontosnak tartottam azt is, hogy sokévi ágazati vetélkedést követõen, amikor elindul a reformok irányába az ország, legyen egy nagyon tekintélyes, nagyon erõs testület, amely nem engedi, hogy az ágazati döntések logikáján induljunk csak el, hanem képviseljünk egy erõs, egységes, horizontális kormányzati kompetenciát. Ez volt az Államreform Bizottság.

Azt gondolom, most az a dolgunk, hogy karakteres, kontúros politikát csináljunk tovább. Ha úgy tetszik, az ország megújításának, a reformpolitikának a folytatását, ennek jobb feltételeit is teremtsük meg, és legyen nagyon precíz, nagyon pontos a végrehajtás. Kontúros, határozott politika az ország megújításáért, fegyelmezett, pontos, az embereket szolgáló igazgatás és jogalkotási folyamat. Ez a két nagy pillér. Az átalakítás tehát elsõsorban nem személyekrõl szól, hanem mûködésrõl szól és felelõsségrõl szól. Megváltozott mûködésrõl és megváltozott felelõsségi viszonyokról.

Az a szándékunk, hogy kiteljesítsük és egyértelmûvé tegyük, hol születnek az átfogó stratégiai, politikai döntések a kormányban. A kormány politikai döntéshozatalának színtere az újonnan létrejövõ kormánykabinet. A kormánykabinetben a három, ma létezõ kormánykabinet vezetõje foglal helyet. Ezek a kormánykabinetek a gazdasági kabinet, a társadalompolitikai kabinet és a nemzetbiztonsági kabinet, továbbá a két koalíciós párt vezetõje. Ez az ötfõs kabinet készíti elõ a kormány számára az átfogó politikai, stratégiai, koncepcionális kérdésekben a javasolt álláspontot. A kormánykabinet konzultál elõzetesen a kormányfrakciókkal, illetve azok vezetésével. A kormány kabinetje minden héten ülésezik. A kabinetet a miniszterelnök vezeti, de a kabinet munkáját a miniszterelnök helyettese készíti elõ. A kabinet munkáját õ szervezi és operatív értelemben õ irányítja. A kancelláriaminiszter szerepe ezzel gyökeresen megváltozik.

Az új kancelláriaminiszter, Kiss Péter azért felelõs, hogy a koalíció frakcióival együttmûködve, a kormány kabinetjeinek vezetõivel együttmûködve, meghallgatva a koalíciós pártok vezetõit is, közös, világos politikai mandátum alakuljon ki a közép- és hosszabb távú politikai, politikai fejlesztési, szakmai kérdésekrõl. Merre kívánunk menni? Mi a célja a kormányzásnak? Mihez adunk mandátumot a minisztereknek? Mihez kérünk támogatást a frakcióktól? Mirõl kívánunk tárgyalni a társadalmi partnerekkel? Mi a feladata az igazgatásnak, hogy azt normába öntse? Ez a miniszterelnök-helyettesként mûködõ kancelláriaminiszter legfontosabb feladata.

Annak érdekében, hogy megõrizzük azt a képességet, hogy megismerjük a szakma, a hazai közélet befolyásos személyiségeinek véleményét, hogy a kormány ne zárjon be saját politikai, igazgatási világába, ezért az Államreform Bizottság bázisán létrejön a kormányfõ politikai, stratégiai tanácsadó testülete, amely tovább viszi azokat a nagyon fontos és nagyon jó hagyományokat, hogy sikerült a kormányzati munkába bevonni rektorok, közigazgatási szakemberek, gazdaságkutatók véleményét. Õk, és még újonnan felkértek lesznek ennek, a kormányfõ mellett mûködõ stratégiai tanácsadó testületnek a tagjai.

Értem és hallom azokat a megjegyzéseket, amelyek pontosabb igazgatást, pontosabb jogalkotást kívánnak. Azt mondják, hogy akkor lehet érvényesíteni ezeket a szándékokat, ha a mainál pontosabb, ütemesebb, gyorsabb a végrehajtás, ha a bürokrácia csökkentése nem jár együtt a hatékonyság csökkenésével. Éppen ezért a közigazgatási végrehajtás irányítására, szervezésére, az azért viselt felelõsséggel tárca nélküli miniszteri megbízással Draskovics Tibort kértem fel.

Jól tudják, hogy az Európai Unió elfogadta Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervét. Lezárult egy fontos szakasz. Világosak a prioritások, világosak a célok, most már csak a végrehajtás van elõttünk és hátra. Ez lehetõséget teremt a számunkra arra, hogy a fejlesztés ügyét közelebb hozzuk az önkormányzatokhoz, a régiókhoz. Hiszen valamennyi fejlesztés az ország egy-egy települését, városát, régióját érinti. Ennek érdekében az önkormányzati tárca vezetõjére bízzuk a fejlesztési ügyek felügyeletét, megtartva a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, mint nagy önállósággal mûködõ hivatalt. Ennek a tárcának a vezetésére Bajnai Gordont kérem fel.

Szeretném hozzátenni: továbbra is biztosítani kell azt, hogy a fejlesztéspolitika ne essen szét ágazati részcélokra. Ezért a Fejlesztéspolitika Irányító Testület, amit FIT-ként szoktak rövidíteni, amelyben öt államtitkár éppen arra ügyel, hogy az ágazati miniszterek mellett egy horizontális kormányzati szándék is megjelenhessen, ez a struktúra megmarad. Az államtitkárok természetesen nem kerülhetnek egy ágazati felelõsségû miniszter alárendeltségébe sem, tehát Bajnai úr alárendeltségébe se. Ezért hivatali értelemben ugyanott maradnak, ahol vannak, a Miniszterelnöki Hivatalban. Nagy függetlenséget élveznek és jelentõs részben ugyanazt valósítják meg, amiért létrejöttek. Képviselik az egységes kormányzati logikát, helyenként kiegészítve vagy éppen ellensúlyozva az ágazati logikát.

A miniszteri rangban mûködõ Bajnai Gordon természetesen innentõl kezdve vezetheti a Fejlesztéspolitikai Irányító Testületet, azt nem nekem kell a továbbiakban és a késõbbiekben vezetnem.

Nagyon örülök, hogy Lamperth Mónika elvállalta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetését. Ez a tárca egy szociálliberális kormányban talán a legegyértelmûbben hordozza azoknak a társadalmi értékeknek a képviseletét, amelyekben mi, szocialisták és szociáldemokraták hiszünk: a szociális felelõsségvállalás, a szociális társadalmi befoglalásnak az intézménye, a szolidaritás, az összekapaszkodás. Sokra értékelem a miniszter asszony elmúlt egyévi munkáját, olyannak, ami arra jogosít bennünket, hogy a számunkra talán egyik legfontosabb tárca vezetésére kérjem most fel. És örülök, hogy a szocialista párt egyik befolyásos politikusaként ezt a megbízást elvállalta és elfogadta.

A polgári titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszteri feladatok ellátására Szilvásy György urat kérem fel. Az elmúlt idõszak történései azt mutatják számomra, hogy van ott feladat, talán több is, mint én azt igazából szeretném. Éppen ezért azt kívánjuk, hogy a szükséges jogszabálymódosításokat követõen egy korábbi, 2002 elõtti gyakorlatot alapul véve munkáját egy államtitkár is segítse. Erre a feladatra a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi államtitkárát, Iváncsik Imrét kértem fel.

A Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a magyar történelemben elõször ilyen posztra egy hölgyet kértem fel: Vadai Ágnest, akinek szakmai területe, az elmúlt években szakmapolitikai területe is a védelempolitikához kötõdik.

A kormányban ugyanannyian ülnek ezentúl is, mint eddig. Két kormánybiztossal kevesebb van, két tárca nélküli miniszterrel több. Szeretném világossá tenni: nem csinálunk új minisztériumot, nem csinálunk új hivatalt, nem költjük jobban az adófizetõk pénzét. Azt tesszük, amit eddig is megígértünk. Mondok egy példát, ami egy kicsit harcias, de csak azért harcias, mert nem jut eszembe jobb. Az, hogy egy hadosztály vezetését ezredesre vagy vezérõrnagyra bízzuk, az nem jelent különbséget a költségekben. Rangbeli különbséget jelent, bizonyos értelemben persze felelõsségbeli különbséget is. Azaz: a tárca nélküli miniszterek nem több költséget, nem több embert, hanem több felelõsséget jelentenek a kormány számára. Fontos ezt tudni, mert gyanítom, hogy lesz, aki mindezt úgy fordítja le, hogy kettõvel több lett a miniszter. Nem, kettõvel több lett a több felelõsséget viselõ ember ebben a kormányban.

Ezekrõl az átalakításokról természetesen tárgyaltam és konzultáltam a szocialista párt elnökségével, a szabad demokraták vezetésével. Most éppen a szocialisták frakcióülésérõl jövök. Az átalakításokat, azok fõ irányát támogatták. A szabad demokratákkal természetesen tárgyalunk személyi, szerkezeti kérdésekrõl, a koalíciós megállapodásnak megfelelõen a személyi kérdések eldöntése a miniszterelnök kompetenciája. Önök is tudják, hogy a koalíciós szerzõdés sok-sok tartalmi kérdés megvitatásával, az elõttünk álló idõszakra vonatkozó kormányzati programok pontosításával, ha úgy teszik a reformtervek kibontásával éppen tárgyalás alatt van. Ezeket a szerkezeti változtatásokat, amelyekrõl a konzultációkat még folytatni fogjuk, bele fogjuk foglalni a koalíciós megállapodásba is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az évértékelést követõen akkor indul egy másik szakasz. A másik szakasznak ez csak egy eleme. A késõbbiek következni fognak még azok is.

Köszönöm szépen.

A Kormányszóvivõi iroda közleménye

 

A miniszterelnök bejelentette a kormány átalakítását

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a mai napon rendkívüli sajtótájékoztató keretében jelentette be a kormány átalakítását.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszteri posztot Kiss Péter fogja betölteni, akinek fontos szerepe lesz a döntések pontos elõkészítésében és a végrehajtás szigorú ellenõrzésében. Az eddigi kormányok mûködéséhez hasonlóan újra tárca nélküli miniszter irányítja majd a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Ezzel a feladattal Szilvásy Györgyöt bízta meg a kormányfõ. A kormányzati közigazgatás hatékony irányításának feladatára tárca nélküli miniszteri rangban Draskovics Tibort kérte fel a miniszterelnök.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetõje Lamperth Mónika lesz, akit Bajnai Gordon vált az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium élén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyeletét önkormányzati és területfejlesztési miniszterként továbbra is Bajnai Gordon fogja ellátni.

A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító Szilvásy György munkáját államtitkárként a honvédelmi tárcától leköszönõ Iváncsik Imre fogja segíteni. A Honvédelmi Minisztérium államtitkári feladatait Vadai Ágnes veszi át Iváncsik Imrétõl.

Kormányszóvivõi Iroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük