A WIGNER Adatközpont ünnepélyes Avatása --- CERN Adatok Budapesten

Európában is kiemelkedő színvonalú kutatási célú adatközpontot avatott fel Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013. június 13-án. Közép-Európa legnagyobb, bruttó 8,5 milliárd forint összértékű beruházásával olyan adatközpont létesült, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat és meghatározó jelentőségű lehet Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele szempontjából. A magyar részecskefizikusok sikeres és elismert munkájára alapozva a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Kormány példaértékű összefogásával rekordidő alatt világszínvonalú európai kutatási infrastruktúra jött létre Budapesten.

„Sokáig szerettük volna, hogy Magyarország ne csupán a kutatásokhoz, hanem az infrastruktúrához is hozzájárulhasson a CERN-ben. A mai nap áttörést jelent azáltal, hogy a CERN „agyközpontjának" fele az akadémiai kutatóközpontba került" – méltatta a Wigner Adatközpont jelentőségét Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint a magyarok ismét megmutatták: ha akarnak valamit és együttműködnek, akkor nagyszerű dolgokat tudnak véghezvinni.

Paradigmaváltásként értékelte a Wigner Adatközpont budapesti létrejöttét Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója. Mint fogalmazott: a tudomány áttörte az országhatárokat és Magyarország szerves része lett a CERN életének. A tudós az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tevékenységéről szólva kiemelte: az itt dolgozók szaktudása, innovatív szemlélete és a létesítmény megépítésére vállalt rövid határidő miatt döntöttek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelye mellett.

A Wigner Adatközpont az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK) beruházásában 8,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg a csillebérci kampusz egyik régi épületegyüttesének teljes körű átépítésével. Az adattárolás új korszakát jelentő magyarországi „agyközpont" kialakítása jó példája a felfedező kutatásokon alapuló, gazdaságosan üzemeltethető és az egész ország számára hasznot hozó beruházásnak. Az ünnepélyes keretek közt felavatott adatközpont berendezéseit és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai információ-technológiai (IT) rendszerek élvonalába tartozik.

A Wigner Adatközpont első és legfontosabb partnersége az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatási és informatikai támogatása lesz: a CERN ide telepített IT eszközein a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős, korábban megjósolt és immár szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók. A későbbiekben az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék kereséséhez járulhat hozzá a létesítmény, de más nagy számításigényű, nemzetközi kutatásokhoz szükséges feladatokat is elvégezhetnek majd az ide telepített számítógépeken a kutatók. A beruházás hosszú távra megalapozza a CERN és az MTA Wigner FK közötti kutatástámogatási együttműködést, amellyel Magyarország a következő évtized fejlesztéseit meghatározó, új európai kutatási informatikai trend élére kerül. A csúcstechnológiát képviselő adatközpont várhatóan a hazai akadémiai kutatóintézetek és egyetemek fontos tudásmozgósító rendszerévé fog válni.

A CERN Tier-0 infrastruktúrájának új számítógépeit a Wigner Adatközpontba telepítik, ezeket kétszer 100 Gigabit per másodperc sávszélességű hálózat kapcsolja össze közvetlenül az CERN genfi számítóközpontjával, így a Nagy Hadronütközető (LHC) kísérleti adatai lényegében pillanatok alatt az akadémiai központba jutnak. A CERN számítóközpont és az MTA Wigner Adatközpont közötti optikai kapcsolat hatalmas teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A hálózati sebesség néhány éven belül várhatóan megduplázódik.

2010 nyarán a genfi székhelyű CERN piackutatást kezdeményezett tagországai körében annak felmérésére, hogy milyen felekkel tudná távoli üzemeltetéssel egy külső adatközpontban működtetni kritikus IT infrastruktúráját: ez az úgynevezett Tier-0 központ, ami a Nagy Hadronütköztető (LHC) által rögzített hatalmas adatmennyiség rögzítését, feldolgozását és elosztását végzi. A felmérés eredményei alapján 2011 szeptemberében egy tenderfelhívást tettek közzé a Tier-0 befogadására alkalmas adatközpont, illetve kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont ekkor épp saját, tudományos célú adatközpontja, a Wigner Adatközpont korai tervein dolgozott, és a lehetőséget felismerve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) támogatásával 2011. november 7-én, a beadási határidő napján versenyképes ajánlatot adott be a felhívásra.

2011. december 1-én a CERN jelezte, hogy a Wigner FK pályázata a három legjobbnak ítélt ajánlat között szerepel. 2012 januárjában a CERN meghívására a Wigner FK szakemberei Genfbe utaztak, hogy a CERN kollégáinak részletesen ismertessék az ajánlatukat, és tisztázzák a nyitott kérdéseket. A sürgető határidők ismeretében a Wigner csapata nem várhatott a CERN végleges döntésére, így azonnal megkezdték a műszaki tervek részletes kidolgozását és a beruházás előkészítését.

Amikor a CERN küldöttsége 2012. március 9-én egy végső tárgyalási fordulóra a Wigner FK-ba érkezett, a magyar szakemberek már sejtették, hogy pályázatuk nyertes pozícióban van. A hivatalos döntés azonban csak a CERN Pénzügyi Bizottságának 2012. március 14-i ülésén született meg. A beruházás építési engedélyét 2012. április 5-én adta ki a XII. kerületi önkormányzat. Másnap megindult a Wigner Adatközpont kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás. Az Országgyűlés április 25-én fogadta el a projekt támogatásáról rendelkező kormányhatározatot, amelynek alapján Dr. Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója megköthette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) a projekt finanszírozását biztosító támogatási szerződést. Számos tárgyalási forduló után a beruházás fővállalkozói szerződését 2012. május 17-én írták alá. A közbeszerzés nyertese végül a Wigner Adatközpont kivitelezési munkálatait 2012. május 21-én kezdte meg.

A kiemelt kutatási célú létesítmény megvalósításának lehetőségéért kiélezett verseny folyt. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontja 15 külföldi vetélytársat, közöttük svájci, svéd és norvég pályázókat megelőzve nyerte el a lehetőséget arra, hogy a CERN Tier-0 infrastruktúra új számítógépeinek otthont adhasson a Wigner Adatközpontban. A magyar tudóstársadalom és az egész ország számára jelentős eredményhez nagyban hozzájárult a svájci központú szervezet és a magyar kutatók közötti, több mint húsz éves szakmai együttműködés.

Az avatáson rövid beszédet mondott Agnieszka Zalewska, a CERN Tanács elnöke.

A WIGNER Adatközpont számokban:

§ 4000 m² összterület, 1200 m² hasznos IT-terület

§ 7000 kW beépített teljesítmény

§ 20 000 hálózati végpont

§ 30 000 adatpont

§ 100 km optikai kábel

§ 2800 db akkumulátor

§ 21 000 rack egység, amelyben 10-20 000 IT egység, szerver adattároló helyezhető el

§ 40 km kábel, 3200 m acélcső, 200 tonna vas a tetőszerkezetben, 400 m³ beton, 80 m³hűtővíz, 2800 db akkumulátor

§ 400 000 ember-munkaóra

A 2012. május 8-án kelt, a CERN és az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont közötti szolgáltatási szerződésben vállaltak miatt a kivitelezést rendkívül feszített ütemterv mellett kellett megvalósítani: a normál esetben 18 hónapos kivitelezésre mintegy 13,5 hónap maradt. Mindezt tovább nehezítette, hogy a megállapodás szerint 2013. január közepétől az első gépteremnek a rendszer technikai tesztelése céljából már üzemszerűen működnie kellett. A siker csak a gondos, előrelátó tervezésnek volt köszönhető.

ÉPÍTÉSZET

Az építkezés során az Adatközpont épületének teljes szerkezete megerősítésre került, a kialakított falak és áttörések, valamint beépített nyílászárók 60 perces tűzállóságot biztosítanak. A csarnoképület új tetőszerkezetet kapott, amelyhez mintegy 200 tonna horganyzott acélt használtak fel. Az épület hőszigetelése és homlokzata is teljesen megújult.

TECHNOLÓGIA

Az IT eszközök működését biztosító rendszerek – mind a villamos energia ellátás, mind a gépészet tekintetében magas fokú tartalékoltsággal rendelkeznek. Az Adatközpont villamosenergia-ellátása két független középfeszültségű tápvonalon valósul meg, teljes körű UPS szünetmentesítéssel és dízelaggregátoros tartalékolással. Az elosztórendszer teljesen független kétirányú betáplálást biztosít az IT eszközök számára.

A beépített gépészeti berendezésekre is jellemző a redundancia. A tetőn elhelyezett 14 db nagy teljesítményű hűtőberendezés (chiller) óránként több mint 2000 m3 hűtőfolyadékot képes keringetni, ezzel biztosítva a géptermekben termelődő hatalmas hőmennyiség elvezetését. Ez megfelelő energiahatékonyság mellett csak a hideg és meleg területek szeparációjával lehetséges.

IT HÁLÓZAT

A hatalmas számítási kapacitás kihasználásához szükséges a megfelelő sávszélességű elérés, hálózati kapcsolat biztosítása. A CERN igényeit jelenleg 2×100 Gbps sebességű közvetlen CERN-WIGNER (Genf-Budapest) kapcsolat szolgálja ki. (Összehasonlításul a BIX-Budapest Internet Exchange – teljes forgalma ennél jóval kevesebb.) Az Adatközpont hálózati kapcsolatai ennél nagyságrendekkel nagyobb adatforgalmat képesek kezelni. A közeljövőben elvégzett fejlesztések következtében a kommunikáció rövidesen 400 Gbps sebességűre bővülhet majd.

BIZTONSÁG

Az MTA csillebérci telephelyének teljes területe kiemelt biztonságúnak minősül, ám az Adatközpont védelmi rendszere még ezen belül is kimagaslónak mondható. Az Adatközpontban 24 órában diszpécserszolgálatot teljesítő személyzet munkáját az épületfelügyelettel integrált komplex biztonsági rendszer segíti, amely a tűzjelző, a beléptető, behatolásjelző és a videomegfigyelő rendszerből gyűjti az adatokat. A kétfaktoros autentikáció és a biztonsági zónák kialakítása is növeli a fizikai védelmet. A tűzvédelemről nagyérzékenységű tűzjelző rendszer, környezetbarát és emberi egészségre veszélytelen oltó¬rend¬szer, valamint a megfelelő építészeti kialakítás (60 perces tűz¬állóságú szerkezet) együttesen gondoskodik. Illetéktelen behatolás ellen a passzív biztonsági elemek mellett proaktív riasztó rendszerek védenek.

FELÜGYELET

Az Adatközpont jól képzett szakembereinek munkáját korszerű, átfogó felügyeleti rendszer segíti. A rendszer mintegy 30 000 adatpontból gyűjt információt, hőmérsékleti értékektől kezdve a kameraképeken át a belépési adatokig. Az összegyűjtött információk biztonságosan tárolódnak, lehetővé téve a későbbi elemzéseket, vissza¬kereséseket.

A WIGNER Adatközpont projekt mérföldkövei

2010. június 12.: A CERN piackutatást kezdeményez a tagországok körében egy esetleges adatközponti hoszting lehetőségéről, mivel Genfben nem tudja biztosítani a kritikus Tier-0 IT infrastruktúra távlati energiaigényét

2010. szeptember 14.: Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont saját adatközponti terveivel összhangban elkezdi kidolgozni a hoszting lehetőségek műszaki hátterét

2010. november 30.: a CERN piackutatási adatgyűjtés lezárása

2011. május 20.: A CERN a piackutatásban felmerült lehetséges helyszínek közül a WIGNER FK-ban is látogatást tesz, és megismerkedik az intézet adatközponti terveivel

2011. szeptember 6.: Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára Lévai Péterrel, a WIGNER FK főigazgatójával látogatást tesz a CERN-ben, és megerősíti, hogy a WIGNER Adatközpont projekt az NFM támogatását élvezi

2011. szeptember 12.: a CERN hivatalos tenderfelhívást tesz közzé a Tier-0 infrastruktúra adatközponti hosztolására

2011. november 7.: A WIGNER pályázatának postára adása

2011. december 1.: A CERN telefonon, majd e-mailben értesíti a WIGNER csapatát arról, hogy pályázatuk a top 3-ba került

2012. január 4.: Megkezdődik a WIGNER Adatközpont engedélyezési terveinek készítése

2012. január 9.: A WIGNER delegációja a CERN-ben tárgyal a WIGNER Adatközpont projektről

2012. március 2.: Az engedélyezési tervek beadása a XII. kerületi önkormányzathoz

2012. március 9.: A CERN delegációja végső tárgyalásra érkezik Budapestre (vendéglátók: MTA, WIGNER FK, NFM)

2012. március 14.: A CERN Pénzügyi Bizottsága hivatalos döntésében a 30 meghívott pályázó 16 érvényes ajánlata közül a WIGNER Adatközpontot nevezi meg nyertesnek

2012. április 05.: A WIGNER Adatközpont megkapja az építési engedélyt

2012. április 06.: Feltételes közbeszerzési eljárás megindítása a WIGNER Adatközpont építésére

2012. április 25.: 1125/2012. (IV.25) kormányhatározat biztosítja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) a forrást (bruttó 8,5 milliárd forint) a WIGNER Adatközpont létrehozására

2012. május 4.: NFM-MTA megállapodás a Projekt támogatásáról

2012. május 15.: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a WIGNER FK megköti a projekt finanszírozásáról a támogatási szerződést

2012. május 17.: A feltételes közbeszerzési eljárás eredményesen zárul, kilenc tárgyalási fordulót követően megszületik a szerződés a WIGNER Adatközpont kivitelezéséről

2012. május 21.: Megkezdődnek a kivitelezési munkálatok

2012. október 3.: A Magyarország 20 éves CERN tagságának alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója a WIGNER Adatközpont építési beruházását is megtekinti

2013. január 21.: A WIGNER Adatközpont kettes géptermének sikeres műszaki tesztelését követően megkezdődik a Tier-0 hoszting tesztüzeme, ennek keretében a CERN informatikai eszközei több ütemben érkeznek az adatközpontba