Üvegzseb helyett üvegpolgár?
4 perc olvasás
A teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot – fogalmazott Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman álláspontja szerint a hozzájáruláson alapuló pozitív adóslista létrehozása az Országgyűlés fórumát megkerülve korlátozza az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait.
A teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul, elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot – fogalmazott Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman álláspontja szerint a hozzájáruláson alapuló pozitív adóslista létrehozása az Országgyűlés fórumát megkerülve korlátozza az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait.
A Kormány korábban beterjesztette az Országgyűlésnek a teljes körű hitelinformációs rendszer felállításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint valamennyi hitelfelvevő, sokmillió állampolgár hiteladósságának adatai egy központi nyilvántartásba kerülnének.
A központi hitelinformációs rendszer jelenleg is működik Magyarországon, azonban magánszemélyek vonatkozásában csak adósnyilvántartásként: főszabály szerint csak a minimálbér összegét meghaladóan, legalább kilencven napon át tartozók adatait tartalmazza.
A törvényjavaslat szerint ezzel szemben nyilvántartanák azokat is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához; akik kötelezettségeiknek időben, szerződéses vállalásaiknak megfelelően tesznek eleget.
Az adatvédelmi biztos az új nyilvántartással kapcsolatban a nyilvánosság és az Országgyűlés bizottságai előtt is kifejtette azon álláspontját, amely szerint a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok – köztük a megbízható adósok – alkotmányos jogait.
Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága a törvényjavaslatot a biztos érvelése nyomán nem találta általános vitára alkalmasnak.
A pénzügyi szféra az eredeti célt most oly módon próbálja elérni, hogy a teljes hitelinformációs rendszert „önkéntes" módon valósítaná meg. A több piaci szereplő által kezdeményezett modellben a banki ügyfelek által kötendő hitelszerződésekbe olyan hozzájáruló passzus kerülne, amely felhatalmazná a bankokat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe.
Az adatvédelmi biztos aggályosnak tartja, hogy egy gazdasági érdekcsoport az erre rendelt Országgyűlés fórumát megkerülve önkényesen kívánja korlátozni az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait.
A hasonló, formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi biztosok már 1998-tól határozottan felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szervezetek által önkényesen meghatározott szerződési feltételeken, hanem csak törvényen.
Az adatvédelmi biztos felhívja a hitelinformációs rendszerek üzemeltetőit, valamint az ilyen rendszerek számára adatokat szolgáltatni kívánó vállalkozásokat, hogy a rendszer melletti érveikkel az országgyűlési képviselőket győzzék meg.
Ha a szektor egyes szereplői mégis a formális „önkéntes" hozzájáruláson alapuló rendszerek létrehozása mellett döntenek, az adatvédelmi biztos vizsgálni fogja a hozzájárulás valós önkéntességét. Jóri András felhívja továbbá minden adatkezelő figyelmét a kezelt adatok banktitok jellegéből adódó, valamint a Btk. személyes adattal visszaélés közelmúltbeli módosításából adódó fokozott jogi kockázatokra.
