Új jegybanki ajánlás a késedelmes vállalati hitelek rendezésére és jövőbeni felépülésük megelőzésére
4 perc olvasás
Az MNB új ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézmények részére a fizetési nehézségekkel küzdő vállalati hiteladósok helyzetének rendezésére és a nemteljesítő vállalati hitelek jövőbeni felépülésének megelőzésére. Az idén november végétől alkalmazandó jegybanki ajánlás célja, hogy a hitelek megegyezéses átalakításával a késedelmes vállalkozások fizetőképessége – a folyamatos működés fenntartása mellett – mielőbb helyreállítható legyen.
Az MNB új ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézmények részére a fizetési nehézségekkel küzdő vállalati hiteladósok helyzetének rendezésére és a nemteljesítő vállalati hitelek jövőbeni felépülésének megelőzésére. Az idén november végétől alkalmazandó jegybanki ajánlás célja, hogy a hitelek megegyezéses átalakításával a késedelmes vállalkozások fizetőképessége – a folyamatos működés fenntartása mellett – mielőbb helyreállítható legyen.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a lakossági jelzáloghitelesek fizetőképességének helyreállítását célzó korábbi szabályozói lépéseihez hasonlóan, legújabb ajánlásával a továbbra is jelentős, közel hatszáz milliárd forintot kitevő nemteljesítő vállalati követelések rendezését és újbóli felépülésüknek megelőzését kívánja elősegíteni a hitelintézeti szektorban.
A pénzügyi válság rámutatott, hogy a késedelmes vállalati hiteltartozások jellemzően jogi eszközökkel történő behajtása – megoldás helyett – csak tovább nehezíti a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetét, mivel a problémás hitelek így tartósan a banki mérlegben maradnak. Az ajánlás célja tehát kettős: helyreállítani a már késedelmes vállalkozások fizetőképességét, s megelőzni egy újabb magas vállalati nemteljesítő hitelállomány felépülését.
Az ajánlás a problémás hitelek hatékony kezelése érdekében az intézményi hitelezőktől elvárt olyan elveket és gyakorlatokat rögzít, melyek lehetővé teszik, hogy – a tartozás jogi úton történő behajtása előtt – a vállalkozások fizetőképessége a felek együttműködésén alapuló, egyénre szabott pénzügyi megoldásokkal (elsődlegesen a hitelek átstrukturálásával) helyreállítható legyen.
Az új jegybanki szabályozás elsősorban a fizetési nehézséggel érintett vagy várhatóan ilyenné váló vállalati hitelkövetelések rendezése érdekében a hitelező intézményektől minimálisan elvárt – részben az együttműködő adósokkal közös – teendőket határozza meg a felek közötti kommunikáció, a végrehajtási és fizetési haladék megadása, az áthidaló finanszírozás nyújtása, valamint a közös megoldáskeresési folyamat során.
A vállalati hiteladósok fizetési nehézsége esetén alapvető jegybanki elvárás az adósokkal történő mielőbbi hitelezői kapcsolatfelvétel, a megoldáskeresést segítő folyamatos tájékoztatás, illetve az adóst együttesen finanszírozó intézményeknél – a koordináló és vitarendező feladatokat is ellátó – hitelezői kollégium létrehozása. A sikeres megegyezést elősegítheti, ha a felek érdekeik képviseletére – akár közös megbízottként – független szaktanácsadót is igénybe vesznek.
Az ajánlás előremutatónak tartja, ha a hitelezők – az adósokkal történő megegyezésig – tartózkodnak a fedezetérvényesítéstől és a követelések jogi behajtásától, illetve a fizetési kötelezettségek körében is haladékot biztosítanak. A haladék időtartama alatt a hitelezők – a megoldási javaslatok előkészítése érdekében – felmérik az adós pénzügyi helyzetét és egyéb körülményeit, melyhez (együttműködő szándékkal) további információkat is kérhetnek az érintettektől.
Az MNB elvárja, hogy a fizetést helyreállító hitelezői javaslat az adósok által javasolt megoldáskeresési lehetőségeket is figyelembe vegye. Az átstrukturálás akkor tekinthető hatékonynak, ha az adós előreláthatólag teljesíteni tudja majd valamennyi, a megegyezést követően fennmaradó fizetési kötelezettségét.
Az ajánlás alkalmazását a jegybank 2017. november 27-től várja el az intézményi hitelezésben érintett pénzügyi, befektetési és biztosítási piac szereplőitől. A szabályozás elkészítését széles körű érdekképviseleti konzultáció és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közös szakmai munka előzte meg.
