375 esztendeje, 1637. március 19-én halt meg Pozsonyban, Magyarország akkori fővárosában, egyetemünk alapítója, Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a katolikus reformáció nagy műveltségű, vezető személyisége, a magyar próza atyja. A 67. életévében már betegeskedő főpapot halála után két héttel temették el a pozsonyi Szent Márton-székesegyház szentélye alatt. Sírját mostanság sikerült újólag azonosítani.

375 esztendeje, 1637. március 19-én halt meg Pozsonyban, Magyarország akkori fővárosában, egyetemünk alapítója, Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a katolikus reformáció nagy műveltségű, vezető személyisége, a magyar próza atyja. A 67. életévében már betegeskedő főpapot halála után két héttel temették el a pozsonyi Szent Márton-székesegyház szentélye alatt. Sírját mostanság sikerült újólag azonosítani.

Panaszi Pázmány Miklós bihari alispán és Massay Margit fia protestánsnak született Nagyváradon, 1570. október 4-én, ám 13 esztendős korában katolikus hitre tért a kolozsvári jezsuita kollégiumban. Pázmány Péter 1588-ban lépett be a jezsuita rendbe, s novíciusként Krakkóban, Jarosławban, Bécsben és Rómában tanult tovább. 1596-ban szentelték pappá. Hét nyelv tudásának, valamint alapos teológiai és világi ismeretek birtokában a grazi jezsuita főiskolán tanított csaknem egy évtizeden át. Eközben rövid ideig Vágsellyén és Kassán udvari papként szolgált. A hosszúra nyúló külföldi tartózkodás után, élete hátralevő 30 esztendejét, 1607-től haláláig, Pozsonyban és az esztergomi érsekség akkori székhelyén, Nagyszombatban töltötte el.

Irodalmi munkáinak sorát a lutheránus Magyari István sárvári prédikátornak írott Felelet (Nagyszombat, 1603) nyitotta meg. Ezt követte később a református Alvinczi Péternek írott Öt szép levél (Graz, 1609). Vitairataiban retorikailag és nyelvileg magas szintű formában, óriási szellemi tárházból merítve, sokszor a humort sem nélkülöző érveléssel igyekezett a protestánsok „új tudományát" birálni és ízekre szedni, az ingadozókat meggyőzni, a katolikusokat pedig hitükben megerősíteni. Többször is kiadott Imádságoskönyvében a protestánsok sem találhattak kivetnivalót.

Fő műve a több kiadást megért Kalauz (Pozsony, 1613, 1623 és 1637), amelybe javított és bővített formában korábbi vitairatait is beledolgozta. Nagyon népszerű olvasmánnyá vált a XV. századi németalföldi szerzetes, Kempis Tamás könyvéből készült fordítása (Kristus követésérűl, Bécs, 1624). Halála előtt jelent meg utolsó nagy műve, a harminc esztendei igehirdetői munkásságát egybefogó, mintegy száz postillát tartalmazó prédikációs könyve (Pozsony, 1636).

A jezsuita rendből kiválva, 1616-ban lett esztergomi érsek, majd 1629-ben bíboros. Az ország első zászlósuraként, nagy politikai éleslátással, a vallási ellentéteket is félretéve, igyekezett megvédelmezni a magyar nemzet érdekében az Erdélyi Fejedelemség függetlenségét. A grazi jezsuita universitas mintájára hozta létre 1635-ben a nagyszombati jezsuita egyetemet.

375 esztendő történelmi távlatából hálásan és tisztelettel emlékezik a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori alapítójára, Pázmány Péterre, akinek tudományos és kulturális hagyatéka ma már felekezetektől függetlenül az egyetemes magyarság hatalmas szellemi vagyona, írásművészete pedig a magyar irodalom és magyar nyelv egyik legfénylőbb ékessége.
http://www.elte.hu/tortenet

Szentmártoni Szabó Géza

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük