A nyugat-balkáni országoknak kivétel nélkül még mindig a korrupció felszámolása jelenti az egyik legnagyobb kihívást – derül ki az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentéseiből. Horvátország éllovas-pozícióját ugyanakkor semmi nem veszélyezteti, déli szomszédunk ugyanis messze a legjobban teljesít a régió államai közül. 

A nyugat-balkáni országoknak kivétel nélkül még mindig a korrupció felszámolása jelenti az egyik legnagyobb kihívást – derül ki az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentéseiből. Horvátország éllovas-pozícióját ugyanakkor semmi nem veszélyezteti, déli szomszédunk ugyanis messze a legjobban teljesít a régió államai közül. 

Már-már patikamérleggel osztotta dicséreteit és bírálatait az Európai Bizottság azokban a kedden nyilvánosságra hozott jelentéseiben, melyekben az európai uniós tagságra ácsingózó nyugat-balkáni országok eddigi eredményeit veszi górcső alá. Jóllehet a testület több területen is előrelépést könyvelt el (ezek közé tartozott például az igazságszolgáltatás és a közigazgatás átalakítása), ám szinte kivétel nélkül a reformok végrehajtásának gyorsítására ösztökélte az érintett államokat. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy az EU végrehajtó testületének a többi között még mindig a korrupció elburjánzása jelenti talán a legnagyobb fejfájást, hiszen kivétel nélkül minden érintett országot ennek felszámolására intett.

Olli Rehn bővítési biztos sajtóértekezletén három fő kihívást jelölt meg a Nyugat-Balkánon: Koszovó jogállásának rendezését, az államépítést Bosznia-Hercegovinában és végül, de nem utolsó sorban a demokrácia megerősítését Szerbiában. 

Horvátország

A csatlakozási tárgyalások 2005. október 3-án kezdődtek meg Horvátországgal. A 33 tárgyalási fejezet közül eddig tizennégyet nyitottak meg, melyek közül kettőt már lezártak (tudomány és kutatás, oktatás és kultúra). Tíz további dosszié esetében pedig az EU úgynevezett fejezetnyitási kritériumokat határozott meg. A Bizottság egyébként abban bízik, hogy Horvátország hamarosan kipipálhatja az eddig még nem teljesített kritériumokat is. A most nyilvánosságra hozott jelentés leszögezi, hogy Horvátország továbbra is teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat.

Habár a Bizottság értékelése alapvetően pozitív, ám a testület egyebek között a közigazgatási és az igazságszolgáltatási reform hiányait emeli ki. Eszerint úgy véli, hogy az előbbiek esetében Zágráb korlátozott eredményt tud felmutatni: jóllehet a közigazgatási törvényt már tavaly januárban elfogadták, ám végrehajtása még mindig akadozik. A törvényhozás széles mérlegelési jogköre a hatékonyság hiányához, valamint jogi bizonytalansághoz vezetett, emellett lehetővé tette a korrupciót is. A Bizottság értékelése szerint több állami intézményben a mai napig akadályba ütközik az úgynevezett érdemi alapú személyi politika és karriertervezés érvényesítése. A közigazgatás továbbra is átpolitizált. A jelentés megemlíti, hogy az igazságszolgáltatás működésének javításáért Zágráb jogszabályi és szervezeti lépéseket is tett. Bár a bíróságok előtti ügyek számát sikerült lefaragni, ám még mindig tetemes a lemaradás. Emellett – a Bizottság megítélése szerint – van még mit javítani a bírói kar elszámoltathatósága és pártatlansága terén is.

Ami a háborús bűnök ügyében indított hazai eljárásokat illeti, a jelentés kiemeli, hogy Horvátország továbbra is aktív ezen a téren, jelenleg is húsz per van folyamatban. A dokumentum azonban rámutat arra is, hogy – bár mindinkább egy kiegyensúlyozottabb szemlélet válik általánossá, ám – az egyes etnikai csoportok tagjai még mindig nem esnek ugyanazon elbírálás alá. A jelentés példaként hozza fel, hogy az etnikai szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekmények elkövetői széleskörű büntetlenséget élveznek. Sok bűntettet a mai napig nem derítettek fel, s ez nagyban a bizonyítékok hiányának, a tanúk háttérbe húzódásának és a rendőrség, valamint az ügyészség hozzáállásának köszönhető. Zágrábnak a továbbiakban fel kell számolnia azokat az akadályokat is, melyek gyakran megakadályozzák a menekültek hazatérését. A lakhatási problémák mellett a visszatérést, illetve a beilleszkedést nehezíti a munkanélküliség, egyes jogok (idetartozik például a nyugdíjhoz való jog) nehézkes érvényesítése, illetve az, hogy a hazatérőket gyakran ellenséges légkör fogadja.

A jelentés rámutat, hogy meglehetősen kevés korrupciós ügyben indult bűnvádi eljárás, és ezen ügyek többsége is jelentéktelennek tekinthető. A Bizottság általánosságban úgy véli, hogy a korrupció politikai, gazdasági és intézményi síkon (ideértve az igazságszolgáltatást is) tetten érhető, amit elősegít az átláthatóság és a közigazgatás elszámoltathatóságának hiánya, valamint az, hogy a köz- és magánszférában még mindig „hiánycikknek" számítanak az etikai, illetve a magatartáskódexek.

Szerbia

A bizottsági dokumentum megállapítása szerint Szerbia jelentős eredményt ért el a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról szóló tárgyalásokon. Idén júniusban Belgrád teljesítette a feltételeket, és folytatta az egyeztetéseket, melyeket 2006 májusában függesztettek fel. Jóllehet technikai értelemben a tárgyalások már véget értek, ám a megállapodás aláírása attól függ, hogy Belgrád teljes mértékben együttműködik-e a hágai nemzetközi törvényszékkel. Az EU és Szerbia képviselői egyébként szerdán parafálták az egyezményt, Olli Rehn bővítési biztos ugyanakkor már ezt megelőzően világossá tette: a megállapodás aláírásának továbbra is a Hágával való teljes körű együttműködés az előfeltétele, amelynek „el kell vezetnie a még szabad lábon lévő háborús bűnösök, mindenekelőtt Ratko Mladics tábornok letartóztatásához és Hágának történő kiadatásához".

A szerb felkészülést elemző jelentés kiemeli, hogy az ügyvivő kormány regnálása idején meglehetősen kevés kormányzati kezdeményezés történt, a reformok üteme lelassult. Az új kabinet megalakulása óta azonban már némi eredmény figyelhető meg, ugyanakkor a politikai koordináción még van mit javítani. A Bizottság bírálta az igazságszolgáltatási reformok lassúságát is, és szükségesnek nevezte az emberi jogok, köztük a nők, a gyermekek és a romák jogainak érvényesítését. Habár tavaly decemberben Szerbia nemzeti stratégiát fogadott el a korrupció leküzdésére, a Bizottság megítélése szerint a korrupció továbbra is komoly problémát jelent az országban. A szerb akcióterv – így a jelentés – nem tartalmaz egyértelmű határidőket, konkrét fellépéseket, és a végrehajtásához szükséges anyagi erőforrásokról sem rendelkezik. A legutóbbi választások rámutattak arra is, hogy hiányosságok fedezhetők fel a politikai pártok finanszírozásáról szóló szabályozásban.

A bizottsági dokumentum elismeri, hogy az etnikai feszültség még mindig fennáll, ugyanakkor például úgy vélekedik, hogy javult a helyzet a Vajdaságban, ahol is csökkent az atrocitások száma. A jelentés kiemeli: Szerbia déli részén a helyzet stabil, de feszült. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az új szerb kormány egyértelműen elkötelezte magát a hágai bírósággal való teljes együttműködés mellett, valamint, hogy teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A teljes együttműködés ugyanakkor egyenértékű lenne a még szökésben lévő háborús bűnösök letartóztatásával és kiadatásával, ez pedig lehetővé tenné a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról szóló tárgyalások hivatalos lezárását is.

Albánia

Albánia tavaly júniusban írta alá az EU-val a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, ennek – a Huszonhetek általi – ratifikálása jelenleg is tart.

A jelentés megállapításai szerint Albánia némi eredményt tud felmutatni a demokrácia és a jogállamiság megerősítése terén. A Bizottság pozitívan nyilatkozott az emberi jogok biztosítása, a tulajdonjog megerősítése, valamint a kisebbségvédelem kapcsán elért eredmények láttán is. Az ország szerinte továbbra is pozitív szerepet játszik a regionális stabilitás fenntartásában, és hozzájárult a regionális szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséhez. A testület azonban úgy véli, hogy a politikai rendszer hatékony és átlátható működése érdekében van még mit javítani a demokratikus kultúrán, különösen ami a konstruktív párbeszéd kialakítását illeti. A jelentés fontosnak tartja, hogy Albánia végre tető alá hozza a – régóta esedékes – választójogi és igazságszolgáltatási reformokat. A korrupció komoly problémát jelent az országban.

Bosznia-Hercegovina

A Stabilizációs és Társulási Megállapodásról folyó tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg Bosznia-Hercegovinával. Habár a technikai tartalomról szóló tárgyalások tavaly decemberben lezárultak, az egyezmény véglegesítése alapvetően Bosznia-Hercegovinán múlik, pontosabban azon, képes-e az ország végrehajtani a rendőrség, a közmédiumok és a közigazgatás reformját, illetve teljes mértékben együttműködik-e a hágai törvényszékkel.

Ami a politikai kritériumokat illeti, a Bizottság megállapításai szerint az ország fejlődése lelassult. Némi előrelépés könyvelhető el a közigazgatás terén, de további erőfeszítésekre van szükség. A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi időszakban javult az együttműködés a hágai törvényszékkel, ám szükségesnek nevezi a teljes kooperációt. Emellett leszögezi, hogy az ország aktívan kiveszi részét a regionális együttműködésből. A dokumentum komoly hiányosságként említi, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig adós a rendőrségi reformmal. A Bizottság szerint az ország nem sokat tett a működő piacgazdaság megteremtéséért, és komoly aggodalmát fejezi ki a rendkívül magas munkanélküliség miatt.

Macedónia

Macedónia 2005 decemberében nyerte el a tagjelölti státuszt.

Az ohridi megállapodás végrehajtása továbbra is hozzájárul a demokrácia és a jogállamiság megszilárdulásához. A Bizottság szerint az igazságszolgáltatás reformját illetően némi előrelépés figyelhető meg, és „biztató eredmények" születtek a korrupció elleni küzdelemben is. Mindent összevetve az emberi jogok és a kisebbségek védelme javult. Ugyanakkor az állandó politikai feszültség elodázza a reformokat. A parlamenti pártok közötti párbeszédet békés és konstruktív módon kell folytatni. A jelentés rámutat, hogy így további eredményeket lehet elérni olyan fontos területeken, mint a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás, a jogállamiság megszilárdítása, valamint a kisebbségek jogainak védelme. A korrupció Macedóniában is súlyos problémát jelent. A jelentés kiemeli, hogy a Stabilizációs és Társulási Megállapodás teljes körű végrehajtásához hiányoznak a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások.

Montenegró

Az EU Montenegróval október 15-én írta alá a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.

A mostani jelentés megállapításai szerint Montenegró – a függetlenség elnyerése után – jó eredményeket ért el a szükséges jogszabályi keretek és intézmények kialakítása terén. Októberben a parlament egy olyan alkotmányt fogadott el, mely nagymértékben megfelel az európai elvárásoknak. Podgorica az EU-nál jó pontokat szerzett a közigazgatási és jogi reformokkal is. A Bizottság ugyanakkor kiemeli azt is, hogy az igazságszolgáltatás átalakítása még csak most vette kezdetét, a korrupció elburjánzása pedig Montenegróban is nagy problémát jelent. Európa legfiatalabb államában emellett jelentősen meg kell erősíteni a közigazgatást, és javítani kell a menekültek helyzetén is.

Koszovó

A Bizottság leszögezi, hogy a Koszovó státuszáról folyó tárgyalások alapvetően meghatározzák a tartomány politikai életét. A koszovói albánok és szerbek közötti viszony még mindig feszült. A legnagyobb kihívást a jogállamiság, valamint a korrupcióellenes politika megerősítése, az emberi jogok hatékonyabb érvényesítése, illetve az egyes közösségek közti párbeszéd fokozása jelenti. A korrupció itt is nagy problémát jelent. Koszovó ugyanakkor további eredményeket ért el abban, hogy jogalkotásában és politikájában az európai normák legyenek irányadóak. Az ENSZ-igazgatású tartománynak azonban nagyobb erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy közigazgatása képes legyen az európai szabványok további átvételére és alkalmazására, különösen a szervezett bűnözés elleni harc, a külső határok védelme, az adózás és az energia területén.

Rehn 2008-at célozta meg

A nehézségek dacára az EU bővítési biztosa, Olli Rehn azon reményének adott hangot, hogy jövő év végére a nyugat-balkáni országok mindegyike a tarsolyában tudhatja a Stabilizációs és Társulási Megállapodást. „Arra számítok, hogy 2008-ban a feltételek teljesülnek, és így a régió összes országával meg tudjuk kötni a Stabilizációs és Társulási Megállapodást" – mondta sajtótájékoztatóján a biztos. A térségből Szerbia és Bosznia-Hercegovina kivételével már mindegyik állam aláírta az egyezményt az EU-val. Olli Rehn a régiós kockázatok és a még megoldandó feladatok közé sorolta Koszovó majdani státuszának a kérdését, Bosznia-Hercegovina politikai stabilitásának megteremtését és a demokrácia megerősítését Szerbiában.

BRUXINFO

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük