A jegybanki alapkamat a várakozásoknak megfelelően csökkent, de a devizapiaci befektetési környezetet más tényezők is alakítják

A várakozásoknak megfelelően, a Magyar Nemzeti Bank 15 bázisponttal, 2,85 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2012 nyara óta ez már a tizennyolcadik kamatvágás, ami jól jelzi, hogy az MNB a viszonylag stabil forint és alacsony infláció mellett folytathatja az enyhítést, ahogyan azt a jegybankok világszerte teszik.

A várakozásoknak megfelelően, a Magyar Nemzeti Bank 15 bázisponttal, 2,85 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2012 nyara óta ez már a tizennyolcadik kamatvágás, ami jól jelzi, hogy az MNB a viszonylag stabil forint és alacsony infláció mellett folytathatja az enyhítést, ahogyan azt a jegybankok világszerte teszik.

Bár a forint az utóbbi időben kis mértékben gyengült, még mindig stabilabbnak számít, mint a világ más feltörekvő piacainak nemzeti valutái. Ez utóbbiakra határozott gyengélkedés volt jellemző az utóbbi nyolc hónapban, amióta az Egyesült Államok eszközvásárlási programjának fokozatos kivezetéséről szóló hírek, majd ennek hivatalos bejelentése is napvilágot látott.

Az, hogy Magyarország az utóbbi időszakban nem kapott túl sok negatív kritikát, több tényezőre is visszavezethető. Ilyen, többek között, az egészséges többlettel rendelkező folyó fizetési mérleg, illetve a kelet-közép-európai régió gazdaságainak elfogadható teljesítménye az elmúlt néhány negyedév során. Amint John J. Hardy, a Saxo Bank devizapiaci stratégiai vezetője megállapította, majd prognözisában megjegyzi:

Magyarország szempontjából azonban vannak más tényezők, amelyek jóval komolyabb súllyal esnek latba a befektetések szempontjából, mint az ország hagyományos, feltörekvő piaci besorolása – ezek pedig a gazdaságpolitikai szabályozási környezethez kapcsolódnak. Jó példa erre az országban működő bankok hazai tulajdoni aránya kapcsán kitűzött kormányzati cél, vagy a kiútkeresés a milliárdos lakossági devizahitel-állomány csapdájából. Ezek az erőfeszítések gátolhatják a befektetések beáramlását, amely az egyre kevésbé vonzó magyar árfolyamelőnnyel együtt a forint néhány százalékos idei gyengüléséhez vezethet az euróval szemben (315-höz közeli árfolyammal) az év végére. Ennél azonban jóval jelentősebben gyengülhet a forint az erősnek ígérkező USA dollárral szemben: a dollár-forint árfolyamot év végéig a 240-250 közötti szintre várjuk. Ez a jelenlegi környezetben meghatározott becslésünk, amelyet természetesen a globális piacon az év során bekövetkező esetleges gyökeres változások – amelyek hajlamosak gyengíteni a forinthoz hasonló, kevésbé likvid valutákat – jelentős mértékben felülírhatnak.