Bölcskei GusztávBölcskei GusztávA közelmúltban a Zsinati Tanács többször is foglalkozott a Károli Gáspár Református Egyetemmel, és a médiában is különféle hírek jelentek meg az intézményről. Az egyetem helyzetéről Bölcskei Gusztáv püspökkel, az egyetem fenntartójának, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökével beszélgettünk.

Bölcskei GusztávBölcskei GusztávA közelmúltban a Zsinati Tanács többször is foglalkozott a Károli Gáspár Református Egyetemmel, és a médiában is különféle hírek jelentek meg az intézményről. Az egyetem helyzetéről Bölcskei Gusztáv püspökkel, az egyetem fenntartójának, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnökével beszélgettünk.

– Püspök úr, hogyan tudja összefoglalni a Károli Gáspár Református Egyetem körül kialakult helyzetet?

– A Károli Gáspár Egyetem ügyében a nehezén, a fájdalmas részen, remélem, túl vagyunk. A Zsinati Tanács, mint a fenntartó Magyarországi Református Egyház illetékes testülete, 2008 májusában átvilágította az intézmény működését. Szeptemberben meghallgatta a kirendelt zsinati biztos beszámolóját, valamint az egyetem 2007. évi költségvetésének teljesítéséről készített könyvvizsgálói jelentést. Az egyetem 2007. évi költségvetési beszámolóját a könyvvizsgálati jelentés által feltárt szabálytalanságok miatt a Zsinati Tanács nem tartotta megalapozottnak, így nem fogadta el. A vizsgálatok súlyos, szakmai vétségeket tártak fel a gazdálkodás területén. Hűtlen kezelés vagy az intézmény működését veszélyeztető kár nem történt, de az egyetem gazdálkodását és számvitelét gyökeresen át kell alakítani. Szűcs Ferenc rektor úr bejelentette, hogy október 31-i hatállyal lemond tisztségéről. Mivel időközben a volt gazdasági igazgató is távozott, továbbá október végén lejár a rektor-helyettesek megbízatása is, a jelenlegi feladat a fenntartó és az egyetem számára az, hogy megtalálja az új vezetőket, illetve biztosítsuk az intézmény szabályos és sikeres működéséhez szükséges feltételeket. Ennek megfelelően a Szenátus javaslatára a fenntartó kiírta a nyilvános rektori pályázatot.

– Ismerve a megosztott magyar közéleti gondolkodást, illetve az eddig megszólaltatott kritikákat, Ön is tisztában lehet azzal, hogy sokan politikai, az egyetem szuverenitását sértő beavatkozást látnak ebben a folyamatban. A fenntartó által lefolytatott vizsgálat gazdasági visszásságokat tárt fel, miközben az elmúlt években az egyetem átesett APEH ellenőrzésen, ÁSZ vizsgálaton is, és semmi kivetni való nem találtak. Nem fél püspök úr attól, hogy a jelenlegi helyzet jó táptalaj lesz az összeesküvés-elméletek számára?

– Hadd válaszoljak először a gazdasági vizsgálat eredményét firtató kérdésére egy technikai megjegyzéssel. Az APEH és az ÁSZ, mint külső szervek, más nézőpontból, más módszerrel, egy-egy részterületet nézve vizsgálták az intézmény működését. Egyébként pontosan a fenti ellenőrzések, illetve a zsinati számvizsgálatok miatt az egyetem és a fenntartó is nyugodt lelkiismerettel aludhatott 2008 tavaszáig. Hasonló a helyzet, mint egy híres londoni banknál volt, ahol számos külső és belső ellenőrzés után egy osztályvezető a több milliárdos forgalom mellett pár font hiányt talált. Az angol tulajdonos sem legyintett erre, megismételték a vizsgálatot, ami során komoly problémákat találtak. Ez történt velünk is. Az idei ellenőrzés súlyos könyvelési szabálytalanságokat tárt fel, hogy az angolszász világban maradjak, nálunk is kiesett a csontváz a szekrényből. Ez ténykérdés. A feltárt hiányosságok tényszerűségét senki, soha nem vonta kétségbe. Sokszor panaszkodunk arról, hogy Magyarország következmények nélküli ország. Én azt gondolom, a református egyház számára az lehet egyedül hiteles és felelős magatartás a kialakult helyzetben, hogy a keskeny utat választja, szembe néz a tényekkel, a gondokkal, és nem akarja a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Éppen azért kell ezt megtenni, mert szeretjük és büszkék vagyunk az egyetemünkre. De ez a szeretet és büszkeség nem jelenthet vakságot. Nem tehetünk úgy kényelemből, érdekből vagy büszkeségből, mintha nem történt volna semmi. A Károli Gáspár Református Egyetemnek nehéz anyagi és szellemi helyzetben kell megállnia a helyét, ugyanakkor az egyetem a magyar felsőoktatási hierarchiában betöltött jelenlegi szerény helyezését sem tekinthetjük véglegesnek. Ha javítani akarjuk az intézmény presztízsét, minőségét, akkor megoldani és nem eltussolni kell a problémákat. Az összeesküvés-elméletektől pedig nem félek, azok mindig vannak és legtöbbször éppen a lényegről, a tényekről kívánják elterelni a figyelmet. Aki politikai összeesküvésről beszél, az jöjjön be hozzánk a zsinatra és tekintse meg a könyvvizsgálat eredményét, mert mi erről beszélünk.

– Püspök úr az elején azt mondta, a nehezén már túl vannak. Az elmondottak, illetve az egyetemen tapasztalható – mondjuk úgy – átmeneti hangulat alapján ezt nehéz lehet bizton állítani. A bemutatott ügy számos felelősséget vetett fel. Lemondott a népszerű rektor, felmentések történtek, szinte az összes szenátusi tisztség lejáróban van. Ön szerint van eszköz arra, hogy a halmozottan jelentkező feszültségeket másképp kezeljék egy egyházi fenntartású intézményben, mint máshol? Nem fél attól, püspök úr, hogy a jelenlegi szituáció elmérgesedik?

– A jelenlegi helyzetnek valóban van egy érzékeny érzelmi olvasata. Ez is ténykérdés. A jogi, gazdasági megközelítés mellett tényleg számon kérhető, emberileg hogyan kezeljük a feszültségeket. Az idáig lezajlott történések rengeteg stresszt szültek az egyetemen és a fenntartónál egyaránt. Ezt sem seperhetjük a szőnyeg alá, hiszen a szenvedés és megaláztatás mellett nem mehetünk el szó nélkül. Hadd szóljak ezért a kérdésben említetett rektori lemondásról, mert meggyőződésem, hogy a rektor úr sorsában mutatkozik meg legjobban az ügy emberi arca. Szűcs Ferenc rektor úr a Magyarországi Református Egyház kiemelkedő rendszeres teológiai professzora, a teológiai élet központi személyisége, számos hazai és nemzetközi ösztöndíj és kitüntetés birtokosa. A mostani helyzet tulajdonképpen az ő vállait terheli. Ellentmondás és igazságtalanság van ebben a sorsban, ami láttán – mint szolgatársában – bennem is hátrább kerülnek a következetes jogi szempontok. Szűcs Ferenc megmutatta nekünk, hogyan viselkedik egy felelős intézményvezető, egy hiteles, keresztyén ember ilyen szituációban. A rektor úr szóban és írásban is nyilvánvalóvá tett törekvése mindvégig az volt, hogy a helyzetet úgy kezeljük, az ne ártson sem egyházunk, sem egyetemünk jó hírének és békességének. Biztos vagyok abban, hogy az ő békességben meghozott döntése segíti a helyzet megoldását. Most már talán érti, miért kezdtem azzal, hogy a legnehezebb, a legfájdalmasabb rész már megtörtént. Kívánom, hogy Szűcs Ferenc életében ezek a napok ne valaminek a végét, hanem valami újnak a kezdetét mutassák meg.

– Befejezésül, mint a fenntartó,a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke, milyennek látja most az egyetem jövőjét?

– Az egyetem életét, mint minden életképes intézményét, a folyamatosság és a változás egysége jellemzi. Felelőtlen, ellenséges és bomlasztó az a hozzáállás, amely az egyetem autonómiáját szembeállítja a fenntartó törvényi, gazdasági kötelezettségeivel. A feltárt szabálytalanságokat orvosolni kell, ami azt jelenti, hogy az egyetem gazdálkodását szakmai szempontok alapján új alapokra kell helyezni. Ugyanakkor az első és legfontosabb feladat, hogy megtaláljuk az új rektort, aki rendelkezik elődje erkölcsi tekintélyével, aki átérzi a református egyetem vezetésének felelősségét és jelentőségét, és megfelel a 21. századi kihívásoknak. Általánosságban úgy látom, csak a felnőtt, felelős, konstruktív együttműködés a járható út, nem ellenségeket, hanem szolgatársakat látunk egymásban. Együttműködés nélkül káosz vár ránk, de tiszteletben együtt munkálkodva tovább mehetünk azon az úton, amelyen járva a Károli Gáspár Református Egyetem méltó és elismert intézménye marad és lesz egyházunknak és a magyar felsőoktatásnak.

P. Á.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük