A kémek fejedelme

(c) www.spymuseum.comAz elmúlt század mesterkémei között színesebb és rendkívülibb egyéniség aligha akad, mint Sidney Georg Reilly, akit a szakirodalom a kémek fejedelmének nevez. Emlékirataiból tudhatjuk meg az 1917-es Októberi Forradalom és az azt követő néhány év eddig nem ismert eseményeit. De menjünk sorjában.

(c) www.spymuseum.comAz elmúlt század mesterkémei között színesebb és rendkívülibb egyéniség aligha akad, mint Sidney Georg Reilly, akit a szakirodalom a kémek fejedelmének nevez. Emlékirataiból tudhatjuk meg az 1917-es Októberi Forradalom és az azt követő néhány év eddig nem ismert eseményeit. De menjünk sorjában.

   Reilly a cári Oroszországban született 1873-ban. Apja ír hajóskapitány, anyja orosz nő. Odessza kikötőjénél laktak, a Fekete-tenger partján. Hajómérnöki diplomát szerzett és gróf Csuberszkíj hatalmas hajóépítő vállalatnál helyezkedett el Szent-Péterváron. Rövidesen bizalmas jellegű munkával bízták meg. Összekötő lett az orosz cég, és a frankfurti Deutsche Bank, valamint a hajóépítő Blohm und Voss cég között. (A cég ma is gyártja az óceánjáró luxushajókat.)

   Hogy lett „I-Esti" fedőnéven az Intelligence Service ügynöke, nem tudni. Mindenesetre 1913-ban már jelentett a német tengeralattjáró és hajóépítő programokról. Azt sem tudni, hogy került egy évvel később Japánba, mint az Orosz-Ázsiai Bank bizalmi embere. Majd az Egyesült Államokba utazott, ahol amerikai bankárokkal és hadianyag gyárosokkal tanácskozott. Rövidesen századossá léptették elő, úgy jellemezték, mint egy nagyon vakmerő és leleményes titkos ügynököt.

   Nagyszerű nyelvérzéke volt, hat nyelven beszélt tökéletesen, akcentus nélkül. 1916-ban a svájci határon keresztül a háborúban álló Németországba ment. Német tengerésztisztnek álcázva behatolt a Tengernagyi Hivatalba, megszerezte és Londonba szállította a hivatalos német haditengerészet megfejtett titkos kódját. Valószínűleg ez volt az első világháború titkos szolgálatainak legnagyobb bravúrja.

   1918-ban illegálisan Oroszországba utazott. Szent-Pétervárra érve elővette hamis okmányait, Cseka-igazolványát, a szabad mozgást biztosító engedéllyel, Georgievics Relinszkíj néven. Megismerkedett Borisz Szavinkovval, a „szociálforradalmárok" vezetőjével, akinek felfedte kilétét. Szavinkov információi alapján jelentette főnökeinek, hogy a szovjet rendszer megdönthető egy nemzetközi támadással és Szavinkov katonai diktatúrájának elismerésével. Ehhez viszont pénzbeli segítséget kért.

   Reilly megszervezte, hogy dúsgazdag oroszok elrejtett pénzét átvegye és ellenértékét fontban, angol banknál vegyék fel a hozzátartozók. (Ismerős?) Ezzel a módszerrel elképesztően sok pénzt szedett össze, amellyel Szavinkovot és más szovjetellenes csoportokat támogatott. Beszervezte Berzin ezredest, a hagyományosan lett katonákból álló Kreml-gárda parancsnokát. Kiválasztottak egy időpontot, amikor a moszkvai Nagyszínházban a Központi Bizottság ülést tart Lenin elnökletével

   Tervük szerint a Berzin-gárdisták bezárják az ajtókat, kapukat és halomra lövik az orosz vezetőket, mire a rendszer magától összeomlik. Nem így történt. A Cseka (államvédelmi szervezet) emberei körülvették az épületet, semlegesítették a gárdistákat. Berzint elfogták, országos körözést adtak ki Relinszkíj ellen. Akinek hamis német útlevéllel sikerült a norvégiai Bergenbe, onnan Londonba érkeznie.

   Később, állítólag Churchill személyes kérésére  Reillyt visszaküldték Oroszországba információkat szerezni a Vörös Hadseregről, az intervenciós háború állásáról, az orosz katonák hadi felszereléséről, a Bolsevik Párton belüli hatalmi harcokról, a közhangulatról. A jelentéseket könyvek fedelébe ragasztva csempészték ki bizalmi emberei. Egy idő után a jelentések hirtelen elmaradtak.

  Néhány hónap elteltével a londoni Times-ban kétsoros gyászjelentés jelent meg. „Sidney George Reillyt 1925. szeptember 28-án az oroszországi Allekul falu mellett a GPU (az átnevezett államvédelmi szervezet) katonái lelőtték."

Láng Róbert