Johann Reim: A Nemzeti Casino épületeJohann Reim: A Nemzeti Casino épületeA Reformkorban, 1827-ben gróf Széchenyi István angliai tapasztatai alapján javasolta, hogy a közművelődés elősegítésére, az ország fejlődésének előmozdítására és kellemes társasági összejövetelekre alakítsanak egyesületet. Néhány nap alatt százan csatlakoztak az ötlethez és rövidesen alakuló ülést tartva létrehozták Nemzeti Casino néven.

Johann Reim: A Nemzeti Casino épületeJohann Reim: A Nemzeti Casino épületeA Reformkorban, 1827-ben gróf Széchenyi István angliai tapasztatai alapján javasolta, hogy a közművelődés elősegítésére, az ország fejlődésének előmozdítására és kellemes társasági összejövetelekre alakítsanak egyesületet. Néhány nap alatt százan csatlakoztak az ötlethez és rövidesen alakuló ülést tartva létrehozták Nemzeti Casino néven.

   Itt rögtön egy kitérőt kell tennem. A lexikonok és a Wikipédia „arisztokratikus színezetű" egyesületnek nevezi a Nemzeti Kaszinót, ahol a felvétel kellékei tisztesség, műveltség, feddhetetlen jellem és önállóság voltak. Valójában olyan tagokból állt, mint akik Zilahy Lajos „A Dukay család" c. nagyregényében szerepelnek. Mágnások. Aki nem tartozott közéjük, mint például tótfalusi dr. Egry-Tóth József udvari tanácsos (költött személy), Dukay gróf jószágkormányzója, maga is földbirtokos, de a magyar uralkodó osztály hierarchiájában „a középen foglalt helyet". Annak ellenére, hogy jogosan nevezték „méltóságos úr"-nak, soha nem lehetett volna a Nemzeti Kaszinó tagja. Az a királyhoz közelálló, nagybirtokos grófok, bárók érdekszövetsége volt. Oda az alattuk lévő társadalmi csoportok soha nem juthattak be, még akkor sem, ha Egry-Tóth családfáját a Kürtgyarmat nemzetségig tudta visszavezetni.

   Az alakuló ülés napján már 175-re emelkedett a tagok száma, 1895-ben pedig már 723 tagja volt a kaszinónak, köztük a walesi herceg (a későbbi VII. Edward), Jenő Napóleon svéd királyi herceg, Rudolf trónörökös.

   A Nemzeti Kaszinó, zártkörűsége ellenére a nemzeti érzelmeknek mindig hű őre volt, a nemzet örömében és gyászában egyaránt részt vett és nemes célokra nem fukarkodott vagyonával. Amikor az 1848-49-es Szabadságharc felelős magyar kormánya áldozatra szólította fel a hon lakosait, a Nemzeti Kaszinó sietett összes arany és ezüstneműit, valamint az egyleti ház megvételére félretett 20000 aranyforintnyi vagyonát önkéntes hazafiúi áldozatul a haza oltárára letenni. Hasonlóképp járt el az 1896-os szegedi árvíz alkalmával.

   Magyarország ezeréves állami fönnállásának emlékére a nemzeti nyelv fejlesztése és a nemzeti fejlődés előmozdítása céljaira 10000 aranyforintos alapítványt tett, azt a hazai kultúregyletek között felosztotta.

   A Nemzeti Kaszinó 1859-ben bérbe vette, majd 1871-ben tulajdonként is megszerezte a Cziráky-palotát. (V. Kossuth Lajos utca 5.) Az épületet 1874-84 között Ybl Miklós tervei szerint építették át a Nemzeti Kaszinó számára. Termei a kor legértékesebb tárgyaival, bútoraival voltak berendezve, könyvtára több mint 30 000 kötetet tartalmazott, olvasótermében 190 hazai és külföldi lapot lehetett olvasni.

   Az épület a második világháború során súlyosan megsérült, le kellett bontani. Részlegesen újjáépítve a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat központja lett. Jelenleg irodaház.

   A rendszerváltáskor újjáalakult Nemzeti Kaszinó nemzeti intézményeink közé tartozik.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük