2024.április.27. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A tolmács

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/105293"><img class="image image-preview" src="/files/images/s-l225.jpg" border="0" width="225" height="151" /></a></span>Valaha az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál dolgoztam a szerszám- és karbantartó műhely vezetőjeként. Az ezer fős cég nem tudott sikeresen működni csupán ékszerek, ezüst evőeszközök, és tálak készítéséből, órajavításból, ezért mindent elvállaltunk, amit csak lehetett. Vésnöküzem, galvanizáló, célszerszám, fémtömegcikk, öngyújtó gyáregységeink működtek. Még női táskákhoz való rézkereteket is gyártottunk, nézzünk meg figyelmesen egy márkásabb fém táskakeretet. Jobban hasonlít egy ötvösmunkához, mint bármi máshoz. De ha egy komplett légelszívó berendezésre volt szükségünk, azt is legyártotta a szerszámműhely.

s l225Valaha az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál dolgoztam a szerszám- és karbantartó műhely vezetőjeként. Az ezer fős cég nem tudott sikeresen működni csupán ékszerek, ezüst evőeszközök, és tálak készítéséből, órajavításból, ezért mindent elvállaltunk, amit csak lehetett. Vésnöküzem, galvanizáló, célszerszám, fémtömegcikk, öngyújtó gyáregységeink működtek. Még női táskákhoz való rézkereteket is gyártottunk, nézzünk meg figyelmesen egy márkásabb fém táskakeretet. Jobban hasonlít egy ötvösmunkához, mint bármi máshoz. De ha egy komplett légelszívó berendezésre volt szükségünk, azt is legyártotta a szerszámműhely.

s l225Valaha az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál dolgoztam a szerszám- és karbantartó műhely vezetőjeként. Az ezer fős cég nem tudott sikeresen működni csupán ékszerek, ezüst evőeszközök, és tálak készítéséből, órajavításból, ezért mindent elvállaltunk, amit csak lehetett. Vésnöküzem, galvanizáló, célszerszám, fémtömegcikk, öngyújtó gyáregységeink működtek. Még női táskákhoz való rézkereteket is gyártottunk, nézzünk meg figyelmesen egy márkásabb fém táskakeretet. Jobban hasonlít egy ötvösmunkához, mint bármi máshoz. De ha egy komplett légelszívó berendezésre volt szükségünk, azt is legyártotta a szerszámműhely.

   Akkoriban bevett szokás volt, hogy a műszaki beosztásban dolgozók rövid tanulmányutakat tettek más, hasonló profilú gyárakhoz. Egy-két napot töltöttem az Óragyárban, a Csepeli Vas- és Fémműveknél, a Glóbus Konzervgyárnál, az Orvosi Műszergyárban, a Fogaskerékgyárban, a Soroksári Vasöntödében, a Finommechanikai Vállalatnál. Ma már ilyesmi nem divat, a cégek féltik gyártási titkaikat.

   Mi is fogadtunk vendégeket. Elképzelhető, milyen izgatottak lettünk, amikor egy szovjet mérnököt vártunk, egyenesen Moszkvából, a szikraforgácsolás technológiáját akarta tanulmányozni. Engem okítottak oroszul, de semmire sem emlékeztem, néhány Majakovszkij verset kivéve. (Pad palmoj na nozske. sztáját flamingo, cveszet kollario, pov vszéj Vedado.) De belátható, ez nem volt elegendő a témánkhoz. Kértünk egy tolmácsot a Műszaki Fordító Irodától.

   Mérnökünk látogatása kellemesen meglepett, udvarias, kedves, velem egykorú fiatalember volt. Ha egy szerszámról, vagy gépegységről műszaki rajz másolatot kért, természetesen megkapta. Akkoriban a fénymásolás kissé komplikáltabb volt, mint manapság. A gépkönyvből át kellett tenni az ábrát, szöveget egy áttetsző, úgynevezett pauszpapírra, tuskihúzóval. A tusrajz bekerült egy hatalmas gépbe, amely vékony, fényérzékeny papírra másolta. Ezután már csak meg kellett szárítani a fénymásoló papírt és máris készen voltunk. Egyetlen rajznál alig tartott egy óránál tovább a művelet.

   Vendégünket elvittük étterembe magyaros ételt enni, operába a Trubadúrhoz, templomokba, múzeumba. Cégem igazgatója átengedte a Skodáját. Egy napra elvittük mérnökünket Tihanyba, el volt ragadtatva.

   Egyszer a Kilián Laktanyánál jártunk, megláttuk a szétlőtt sarokházat. Még nem telt el másfél év az 1956-os harcok óta. Megjegyeztem a tolmácsnak, na ezt jól szétlőtték az oroszok.

   A két hét gyorsan eltelt, tolmácsunkkal egész jóba lettem. Kikísértük vendégünket a pályaudvarra. Megjegyzem, annak idején a Budapest-Moszkva út vonattal hatvan (nem tévedés, hatvan!) órát tartott. Csapnál kellett átszállni a széles vágányúra, a szerelvény csak hálókocsikból és két étkezőkocsiból állt.

   Integetés után megkérdeztem tolmács barátomat. Hol tanultál meg ilyen jól oroszul? Tágra nyílt a szeme. Én orosz vagyok, én magyarul tanultam meg. Apám, Asot  Gedeonovics Nalcsán, tíz éve a Műegyetem szerszámgépek tanszékén docens, tizennyolc éves koromban jöttünk Magyarországra, akkor hallotta először magyar szót.

Láng Róbert

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.