Alulértékeli a kiberbűnözés veszélyeit a magyar vállalatok többsége. A hazai cégek közel kétharmada nem tartja vállalatára nézve kockázatosnak a kiberbűnözést. A magyarországi válaszadók a hackerek és az internetes haktivisták támadásait is kevésbé tartják veszélyesnek a nyugat-európai országokhoz képest – derül ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből.

 

Alulértékeli a kiberbűnözés veszélyeit a magyar vállalatok többsége. A hazai cégek közel kétharmada nem tartja vállalatára nézve kockázatosnak a kiberbűnözést. A magyarországi válaszadók a hackerek és az internetes haktivisták támadásait is kevésbé tartják veszélyesnek a nyugat-európai országokhoz képest – derül ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből.

 

„A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a vállalatvezetők döntő többsége nincs tisztában a kiberbűnözésből származó veszélyekkel, alulértékelik annak mértékét. Mivel ez a területet még kevéssé ismert, megelőző lépések is csak elvétve történnek. Ez azért különösen veszélyes, mert az ilyen fajta visszaélések a vállalkozás legértékesebb, illetve a legkönnyebben értékesíthető eszközeihez (szellemi tulajdon, kutatás & fejlesztés, ügyfél- és banki adatok) keresnek jogosulatlan hozzáférést, és sokszor nyernek is. Ezért az informatikai rendszerekbe való behatolás kifejezetten sebezhetővé teszi a cégeket, mely komoly hatással van versenyelőnyükre és üzleti titkaikra egyaránt" – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

 

 

Ismeretlen fenyegetés

 

A felmérés válaszai alapján az derül ki, hogy Magyarországon a kiberbűnözés, és annak veszélyei még kevésbé ismert terület a vállalatvezetők számára. A megkérdezettek csupán 35 százaléka tartja kockázatosnak ezt a fajta fenyegetést vállalatára nézve. Közép-Kelet-Európában ez az arány 45 százalék, míg a nyugat-európai országokban már a válaszadók fele vélekedik ugyanígy.

 

A megkérdezettek szerint a támadások elsősorban a munkatársaktól, szerződéses partnerektől, és a versenytársaktól érkezhetnek. A hackerek és internetes aktivisták vállalati rendszerekbe való behatolásától a magyar válaszadók csupán 33 százaléka tart. Ez az arány Közép-Kelet-Európában 40 százalék, a nyugat-európai piacokon már 50 százalék. Amíg nemzetközi szinten a szervezett bűnözést a válaszadók negyede jelölte meg valódi veszélyforrásként, addig Magyarországon a cégek alig ötöde nyilatkozott így.

 

 

Továbbra is sok a tennivaló

 

A korrupció mértéke nemzetközi és hazai szinten sem változott az elmúlt két évben. A magyar válaszadók 60 százaléka gondolja úgy, hogy az ország üzleti életében gyakoriak a visszaélések és megvesztegetések. Közép-Kelet-Európában ez az arány 47 százalék, míg a nyugat-európai piacokon csupán 19 százalék. Ugyanakkor a megkérdezettek saját iparáguk vonatkozásában már sokkal optimistább képet festenek. Hazánkban és a régiónkban mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy ágazatukban elterjedt gyakorlat a megvesztegetés egy-egy megbízás elnyerése érdekében.

 

Habár a belső előírások iránt a felsővezetés elkötelezettsége továbbra is kiemelten magas, a hazai vállalatok csupán kétharmada rendelkezik etikai kódex-szel, vagy korrupcióellenes szabályzattal. Ezen a téren sem érezhető javulás az elmúlt két év válaszait tekintve.

 

Az előírások gyakorlati alkalmazása továbbra is nagyobb erőfeszítést kívánna itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Magyarországon a válaszadók csupán fele vett részt korrupcióellenes képzésben, emellett a felelősségre vonás is igen alacsony arányú, a szankcionálás mértéke elenyésző. A megkérdezett vállalatok csupán 28 százaléka jelezte, hogy a korrupcióellenes szabályzat megszegői büntetésben részesültek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük