ALVÁS – Jon Fosse drámája
4 perc olvasás
Magyarországi ősbemutatót tapasztalhattuk meg 2017. április 8-án a Pesti Magyar Színházban. A norvég szerzővel már találkozhattunk, ugyanis 2002-ben a Katona József Színházban játszották az Őszi álom című darabját, valamint magyarul olvashattuk Trilógia, Melankólia, Reggel és este, Álmatlanság című regényeit.
Magyarországi ősbemutatót tapasztalhattuk meg 2017. április 8-án a Pesti Magyar Színházban. A norvég szerzővel már találkozhattunk, ugyanis 2002-ben a Katona József Színházban játszották az Őszi álom című darabját, valamint magyarul olvashattuk Trilógia, Melankólia, Reggel és este, Álmatlanság című regényeit.
Jon Olav Fosse (1959-) újság-, regény- és drámaíró első könyve, a Vörös, fekete 1983-ban jelent meg, 1994-ben első drámája után több novellát, költeményt, gyerekkönyvet, esszét és színművet írt. Műveit 40 nyelvre fordították! Világhírre tett szert, 2007-ben kitüntették a Francia Becsületrenddel, megkapta az Északi Tanács Irodalmi díját és többek között az Ibsen-díjat is. Gyakran meríti témáit a kortárs skandináv krimik világából. Általában a kisember gondjaival, bajaival, kapcsolataival vagy magányosságával foglalkozik.
Az Alvás című drámáját 2005-ben mutatták be Oslóban. A szerző, Jon Fosse magyar fogadtatásáért és népszerűsítéséért sokat tett az EGT Alapok és a Norvég Alap pályázata, amelyet az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület partnerei nyertek meg: a Pesti Magyar Színház, a Magyar Írószövetség, a Skandináv Ház Alapítvány és a Theater Scholae Alapítvány. A hazai színpadra állítást nemzetközi szakmai workshop, dokumentumfilm és a szakma számára nyilvános olvasópróbák előzték meg. Továbbá három norvég kortárs szerző beszélt írói pályájáról, műveiről. Műfordítók, szerkesztők, dramaturgok közönségtalálkozókon vitatták meg a skandináv irodalom magyarországi helyzetét, amíg sor kerülhetett a norvég „fenegyerek" drámájának bemutatójára.
A történet helyszíne egy lakás. Fiatal pár költözik be, tele szerelemmel, reménnyel, a családalapítás gondolatával, mással nem törődnek. Az idősíkok változásával újabb pár érkezik, de kihűlt kapcsolatuk reménytelenségével, látszólag egymás idegeire mennek. Aztán középkorú férfi telepszik be, vár valakit, talán a párját, az viszont a szeretőjével távozik. A férfi öngyilkosságra készül, amikor egy idős pár, a lakás legrégebbi tulajdonosai feltűnnek. A szemünk előtt öregszenek meg, válik az asszony bénává, majd tehetetlenné. Az idős férfi gondosan ápolja őt, három gyermeke anyját. Előkerül az egyik fiúk is. A rendező, Lengyel Ferenc itt finomít az eredeti darabon: az idős férj nem párnával fojtja meg a beteg feleséget, hanem csak a ravatalul szolgáló létrára helyezi. Ez a létra – a jelen minimalista felfogásban – az egyetlen berendezési tárgy. Csupán a darab végén sokszorozódnak meg a színen az ablakok. Sok jelképével így is hatásos az előadás.
Lengyel Ferenc rendező jól ért a néző befolyásolásához. Azt látjuk, amit ő láttatni akar kiváló partnerével, Kovács Yvette Alida díszlet- és jelmeztervezővel együtt. A többi a színészek játékán múlik. Természetesen nagyszerű alakításokat nyújt a fiatal Gáspár Kata, Móga Piroska, Benkő Nóra, meg a férfiak: Takács Géza, Horváth Illés, Csöre Gábor, Pavletits Béla, Szatmári Attila és az idősebb férfit alakító Dengyel Iván. Az előadás sztárja az idősebb nő szerepében Hámori Ildikó, akit életében és halálában is érzünk, egyszerre múlt és kísértet, nyomot hagy maga után. A fiatalok számára is van mondanivalója, ráadásul tömören és szellemesen.
A szereplők és az alkotók mindegyike kitett magáért, a legjobbat nyújtották, azonban a mai hatalmas színházi választékban nem áll első helyen ez a darab.
A szünet nélküli, másfél órás előadás különös szövegét Deres Péter magyarította, egyben a dramaturgiát is jegyzi. A modern zenét Vecsei László szerezte. A helyszín ugyancsak szokatlan: a vasfüggöny mögötti játéktérben foglalnak helyet a nézők. Az előadást 16 éven felülieknek ajánlják. Áprilisban 18-án és 25-én is látható lesz.
Különös, meglepő előadás. Érdemes ilyen abszurd művel ismerkedni!
DOBI ILDIKÓ
