Átadták A Gödöllői Királyi Kastély újonnan Felújított Szárnyát

A Gödöllői Királyi Kastély komplex, környezetbarát üzemeltetését lehetővé tevő újjáépítése és családbarát szolgáltatásokkal történő fejlesztése – KMOP 3.1.1/E – során "betonban és aranyban mérve" – vagyis méretét és az anyagiakat illetően – felújításának legjelentősebb szakaszához érkezett az ódon épületegyüttes. Ebből az alkalomból, a munkálatok befejeztével, átadás előtti sajtóbejárásra invitált bennünket Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Gémesi György polgármester és Mezős Tamás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

Az 1700-as években Grassalkovich Antal által építtetett 8 szárnyból álló Királyi Kastély Magyarország legnagyobb és Versailles után a világ második legnagyobb alapterületű barokk kastélya. 1867-től – mint koronázási ajándék – királyi pihenőrezidenciává alakították. Itt található Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt.

	Ajtódísz	Menyezet
A most átadott újonnan felújított szárny


	Veranda	Egy szép kilincs
Horthy bunker lejárata	A Horthy-bunker	A Mária Valéria Szalon

„Öröm számomra, hogy bemutathatom a királyi pár gyermekeinek lakosztályát, a bunkerral és egyéb helységekkel. Amit most látni fognak az egy biztató folytatása a tizenévvel ezelőtt elkezdett felújítási folyamatnak. A jövő pedig arról szól, hogy remélhetőleg augusztusban, ha a források rendelkezésre állnak folytatódik a munka, a lovarda és az istálló helyreállításával. Szeptember 16-án pedig a herendiek egy kiállításon mutatják be legújabb műtárgyaikat, ami csak itt, Gödöllőn lesz látható. Remélem, hogy a látvánnyal feltöltődve adható hírül, hogy Gödöllőn csoda történt, határidőben elkezdődött és időben többletköltség nélkül befejeződött a felújítás, a minőségről nem is beszélve. Optimista és tettre kész alkalmazotti kör várja az újabb forrásokat a kastély további helyreállításához." – mondta Révész T. Mihály üdvözlő beszédében.

A Mária Valéria SzalonMezős Tamás véleménye szerint „Egy olyan együttműködés eredményét ünnepelhetjük, amely a magyar örökségvédelem történetének egyik új fejezete. A programok megvalósíthatók abban az esetben, ha jó az előkészítésük. Nagyon jó, hogy a város sajátjának érzi a kastélyt, és minden támogatást megad, hogy egy európai szintű kulturális központ szülessen." Gémesi György elmondta, hogy: „Gyerekkorunk óta az volt a vágyunk, hogy a kastély megnyissa kapuit, aminek az esélye hosszú éveken keresztül nagyon kicsi volt. Aztán a kilencvenes évek elején történt egy fordulat, aminek első állomás az lett, mikor a kastély 1996-ban megnyitotta kapuit mindannyiunk örömére, a második állomás volt a Barokk Színház átadása, szintén nagyberuházásos program és most vagyunk a harmadikon, sőt előttünk a negyedik előkészítése. Jól tudtunk együttműködni a kastély menedzsmentjével, valamint nagyon sokakkal, akik jó szemmel, jóindulattal és segítőkészséggel erősítették ezt a folyamatot. A kastély az a helyszín és azzá a helyszínné válhat ebben az országban, ahova mindenki szívesen látogat, és szívesen fogadjuk, és ez legyen Magyarországnak Gödöllővel együtt az egyik olyan szigete, amit ha elnevezünk a béke, az együttműködés szigetének, akkor itt nem beszélünk erről, hanem megtettük és meg is tesszük a jövőben."

Néhány apró epizód, milyen módszerekkel dolgoztak a helyreállítás során.

Egyrészt képi források – fekete, fehér képeslapok – álltak rendelkezésre, másrészt volt egy leírás, hogy a falakat világoskék, némely helyen égszínkék selyemtapéta borította. Az építkezés folyamatával párhuzamosan történt a selyemtapéta tervezése, amelyet az eddigiekhez hasonlóan Remsey Flóra gödöllői kárpitművész végzett, és Dózsa Katalin múzeumi szaktanácsadó vezetésével újraálmodta a Mária Valéria szalont, melyet korábban Rudolf főherceg és Gizella használt. 1868-ban született a királyi pár legkisebb gyermeke, Mária Valéria, akit gödöllői királykisasszonynak is neveztek és ekkor került a szalon a gyermek használatába. A fényképek alapján több berendezési tárgyat is sikerült a szalonba állítani, melyek valóban ott voltak, pl. a 18. századból származó rokokó kályha. Az aranyozott kályha szép kiegészítése lett a teremnek, jól harmonizál az ajtók feletti aranyozott díszítéssel, amely szintén a mostani restaurálás részét képezi. A selyemtapétát aranyszínű kárpittal dúsított bordür szegélyezi, ami egyúttal a királyi gyermek gazdagságára utal. Most még nem volt látható, de a szalonba visszakerül eredeti helyére a múzeumi gyűjteményből egy nagyméretű aranyozott tükör, valamint egy festmény, amely a korabeli hattyús tavat ábrázolja. A kastély főépülete előtt álló tavat a 19. század végén szüntették meg, ismereteink csak metszetekre szorítkoznak. A Mária Valéria szalon mellett található szintén selyemtapétás termekben a kastély 20. századi történetének bemutatását tervezik. Régi, és most megvalósuló terv a vetítőterem létrehozása, melyben korabeli filmeken a magyar történelem és a kastélyhoz kapcsolódó személyek életéről adnak információkat. Mellé kapcsolódó terem a múzeumpedagógiai kabinet, elsősorban gyermekek részére. A termek melletti hosszú folyosón, amely a verandára nyújt kilátást, a Habsburg képgaléria kap helyet. A munkálatok során több dekoratív falfestés megmaradt, melyek restaurálva falrészletként, azaz nem a termek egészében láthatók.

Ahhoz képest, mikor tavaly volt szerencsém a Horthy bunkert megtekinteni, de inkább azt mondanám, hogy sötétben botorkálva és vaktában fényképezve a talajvízben álló és pallókon megközelíthető helyet, most a fényképezőgép fehér egyensúlyából csúfot űző, szinte vakító fehérségben úszó bunkert láthattam. A falakon érdekes ábrázolások kerültek elő, melyeket levédve meghagytak, a funkciójuk ismeretlen, különböző szakvélemények vannak, talán polgárivédelmi jelölések, aki ide látogat, törheti a fejét.

És most nézzük a tényeket:

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló beruházás összköltsége 1.660.000.000 forint, amelyből 52.000 négyzetméter park és 1.600 négyzetméter belső tér nyerte vissza régi pompáját. 2009. július 1-jén kezdődtek meg a munkálatok. Az épület és a tájképi romantikus kert rehabilitációja a tervek szerint haladt. December idusán avatták fel a kastélypark díszkivilágítását, egy gyönyörű kandelábersort. 174 facsemetét, 10.000 cserjét, 5.000 hagymás növényt, 50.000 évelőt ültettek el. Az egynyári virágok tavasszal kerülnek a földbe. A vízellátás érdekében 7,5 km csőhálózatot fektettek le, 5 km csepegtetőt építettek ki, 400 öntöző szórófejet szereltek fel. Május 1-jén adták át a tájképi romantikus stílusban felújított parkot, így ma már ugyanaz a látvány tárul a látogatók elé, mint amiben annak idején Erzsébet királyné gyönyörködhetett. A kiviteli terveket a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke készítette, műemlékvédelmi, kivitelezési és dendrológus szakértők közreműködésével.

A dekoratív hatású növényágyásokról fotók és képeslapok tanúskodnak, sokukról még az alkalmazott növényfajok is leolvashatóak. A mai kert tervezői ilyen díszítő ágyásokat főként az utak mentén és találkozási pontjain alkalmaztak, amelyek folyamatosan pompáznak, színük és magasságuk pedig harmonizál egymással. A legnagyobb virágtenger a kastély és a park főtengelyében, a díszudvar fölött kapott helyet, amelyből az épületről, az udvarról és a kert számos pontjáról rálátni. A kompozíció egész évben virágdíszt mutat majd a változatos fajtáknak köszönhetően. Elkészült a tereprendezés és a homlokzati felújítás. A tavasz folyamán a belső terek – a Rudolf- és a Gizella-szárny – születtek újjá. Az 1-2 szárnyak épület szerkezeteket érintő munkálatai is befejeződtek. Elkészült az említett szárnyak homlokzati felújítása; külön kiemelést érdemel a korhű megjelenésű, de a mai épületfizikai követelményekhez igazodó homlokzati nyílászárók elhelyezése és az eredeti terveket felhasználó faragott kő lábazat visszaállítása. Szintén készen áll az a megújult szárnyakat kiszolgáló belső öt állomással rendelkező lift, amelynek alkalmazása tovább erősíti a kastély által már kiérdemelt „Év akadálymentes műemléke" díj tartalmi megvalósulását. A liftakna szerkezeti kialakítása a több építési periódussal is rendelkező épületsarokban a boltozott terek és fragmentumok megtartásával külön építéstechnológiai bravúrral történt.

Megtörtént a belső terek építészeti helyreállítása. Az eredeti burkolatok a restaurálás és kiegészítés után, a korabeli ajtók, ablakok és radiátorburkolatok a hajdan volt fényt hozzák vissza a sokat látott lakosztályokba. Több száz négyzetméter falfelületen az eddig eltakart falfestéseket, faragott kőelemeket eredeti pompájukban állították vissza.

Jelenleg a kastélyhoz tartozó épületállománynak mindössze a negyede látogatható, a mostani felújításnak köszönhetően – a királyi gyermekek lakosztályainak, az Erzsébet-verandának, a Sörpincének és a Horthy-bunkernek a rehabilitációjával ez a terület 10%-kal lett nagyobb. Már most gondolnak a 2010 folyamán elkészülő új múzeumi és közönségterek miatt várható látogatólétszám-emelkedésre. A januári karbantartási időszakot követően nagyobb, kényelmesebb ruhatár és információs iroda várja a kastély vendégeit. A nők és a családok kastélya, múzeum, programhelyszín, koncertek és színielőadások otthona, rendezvényközpont, amit mindenkinek látnia kell.

Szeptemberben már a felújított szárnyak kiállításai is megnyílnak. A Lovarda és a Barokk istálló jövő télre készül el. Eddig 1 milliárd 666 millió forintot fordítottak a munkálatokra, de a kormány március 24-i döntése nyomán további 1 milliárd forintot költhetnek a rekonstrukcióra.

A nagyközönség számára tehát szeptembertől látogatható a Gödöllői Királyi Kastély felújított szárnya.

Lantai József