Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. 

 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. 

 

A költségvetés véleményezése során az Állami Számvevőszék arra a kérdésre keresi a választ, hogy a törvényjavaslat megalapozott-e, az abban szereplő előirányzatok alátámasztottak, a bevételek esetében teljesíthetők-e; a Kormány elvégezte-e a szükséges háttérszámításokat és rendelkezésre állnak-e a megfelelő jogszabályok, illetve előkészítették-e azok módosításait.

 

Az ÁSZ vizsgálja, hogy a hiánycél és az államadósság-mutató tervezett mértéke – a prognózisban felvázolt makropálya teljesülését feltételezve – megfelel-e a törvényi követelményeknek. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ véleménye kitér arra, hogy a Kormány felmérte-e a makrogazdasági bizonytalanságból és az egyéb tényezőkből adódó kockázatokat, és ezek kezelésére megfelelő tartalékokat, esetleg más intézkedéseket épített-e be a költségvetésbe.

 

Az ÁSZ a törvényjavaslat részét képező makrogazdasági prognózis megbízhatóságát nem minősíti. A makrogazdasági mutatók alakulásától függő bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságát annak alapján értékeli, hogy azok összhangban vannak-e a makrogazdasági prognózisban foglaltakkal. Az ÁSZ-nak nem feladata továbbá, hogy a költségvetési törvényjavaslatban tükröződő gazdaság- és társadalompolitikai prioritásokról véleményt mondjon.

 

Fontos leszögezni, hogy az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik, hiszen a költségvetés jóváhagyási folyamata decemberben zárul. Az ellenőrzés célja éppen az, hogy az ÁSZ véleményben rögzítettek hozzájáruljanak ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával megalapozott, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó költségvetést fogadjon el.

 

A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat 16 883,1 Mrd Ft kiadási és 15 958,4 Mrd Ft bevételi főösszeggel számol, melynek 88,6%-át, illetve 93,6%-át ellenőrizte az Állami Számvevőszék.

 

Főbb megállapítások

 

A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben és a Stabilitási törvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, továbbá rendelkezik a tartalékokról. Az államadósság-mutató a 2013. évi 77,4%-ról jövőre 76,9%-ra csökken.

 

A központi költségvetés tervezett hiányával összefüggésben a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditásának biztosítására a 2014. évi finanszírozási elképzelések számszakilag kimunkáltak, alátámasztottak.

 

A korábbi évekhez hasonlóan a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában ezúttal sem álltak rendelkezésre teljes körűen a költségvetést megalapozó jogszabályok.

 

A korábbi évekhez képest jelentős előrelépés, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint „nem megalapozottnak" minősülő előirányzatot. A költségvetési törvényjavaslat adóbefizetéseit megalapozó jogszabályi háttér azonban hiányos, az adótörvények jövő évet érintő módosításai nem készültek el, azokat az Országgyűléshez még nem nyújtották be. Minderre és a fennálló kockázatokra tekintettel – az Állami Számvevőszék véleménye szerint a költségvetés adóbevételeinek 52,6%-a megalapozott, 47,4%-a részben megalapozott (általános forgalmi adó, pénzügyi tranzakciós illeték, távközlési adó, kisvállalati adó, kisadózók tételes adója). A központi költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak 98,3%-a megalapozott és 1,7%-a részben megalapozott. 

 

Szükséges megjegyezni, hogy a 2014. évi központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének 56,4%-a (9528,2 Mrd Ft) felülről nyitott kiadási előirányzat, amely a tervezett hiánycél betartása szempontjából kockázatot jelent. A kockázatot csökkenti, hogy az előző évi tapasztalatok alapján ezeknek az előirányzatoknak a teljesítése jelentősen nem haladta meg az előirányzatot, egyes esetekben az alatt maradt.

 

A 2007-2013. közti uniós költségvetési periódus Nemzeti Stratégiai Referenciakeretéhez (NSRK) kapcsolódó uniós támogatásaiból 97%-ot kötelezettségvállalással lekötöttek. Az NSRK programjaira a törvényjavaslat a 2014. évre 1787,9 Mrd Ft kiadást tartalmaz, amely az előző évi 1354,5 Mrd Ft-ot 32%-kal haladja meg, a tervszámok megalapozottak. A végrehajtás szempontjából ugyanakkor kockázatot hordoz az NSRK keretében szerződéssel lekötött uniós forrásoknak a 2013. évinél számottevően magasabb összegű 2014. évi tervezett felhasználása, mivel a korábbi években a felhasználás akadozott. Az alacsonyabb felhasználás kockázatának minimalizálása érdekében az NGM számos intézkedést (egyeztetések, szabályozás módosításai, intézkedési tervek) tett. Megjegyzendő, hogy a tervezettnél kisebb mértékű felhasználás – az alacsonyabb összegű önerő szükséglet miatt – a 2014. évi költségvetés szempontjából megtakarítást jelentene. 

 

A 2014-2020 közötti programozási periódusban a Partnerségi Megállapodás keretében részesül hazánk több uniós alap forrásaiból. A tervezhető teljes hétéves keret 6477,6 Mrd Ft. A Megállapodás aláírására előreláthatólag 2014. elején kerül sor. Az új programok kiadási előirányzatának tervezése a korábbi periódus első évének mintájára történt (főként technikai jellegű kiadások megtervezésével), mivel az uniós szabályozási normák hiányában a kapcsolódó hazai jogszabályok megalkotása még nem történt meg. 

 

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az elkülönített állami pénzalapok bevételei és kiadásai megalapozottak. 

 

A 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a társadalombiztosítási alapok költségvetését érintően a 2014. évben is „nullszaldós" egyenleget tartalmaz. Az Alapok 2014. évi tervezett 4848,8 Mrd Ft kiadási és bevételi főösszege 4,2%-kal magasabb, mint a 2013. évi törvényi előirányzat. A bevételi oldalon folytatódik az adók és hozzájárulások arányának növelése és a költségvetési támogatások mérséklése. A kiadások a tervezett inflációnak és az állományváltozás által indokolt mértéknek megfelelően emelkednek. A nyugdíjaknak a tervezett inflációnak megfelelő emeléséhez szükséges fedezetet a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése tartalmazza. A társadalombiztosítási alapok bevételei és kiadásai szintén megalapozottak.

 

A helyi önkormányzatok 2014. évi finanszírozása – a megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodóan – a 2013. évben bevezetésre került feladat alapú támogatási rendszerben történik, azonban erre vonatkozó teljes körű tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. Az átalakult finanszírozási struktúra további „finomhangolására" kerül sor. Az önkormányzatok támogatására a központi költségvetés a 2014. évre 703,6 Mrd Ft-ot, a 2013. évinél 9,4%-kal nagyobb összeget biztosít. A tervezett előirányzatok változtatása jogszabályokkal megalapozott. Nem áll rendelkezésre azonban arra vonatkozó információ, hogy az előirányzatok elégséges támogatást biztosítanak-e a bázisévben és a 2014. évben az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátására. Az ellenőrzött 578,7 Mrd Ft összegű előirányzat 93,1%-a megalapozott és 6,9%-a részben megalapozott.

 

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetési tartalékok összege 220 milliárd forint. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 120 Mrd Ft-os előirányzata megalapozott, az Országvédelmi Alap 100 Mrd Ft összegű előirányzata pedig részben megalapozott. Ez utóbbi minősítést az indokolja, hogy bár az egyes előirányzatok megalapozottsága lényegesen javult, de a törvényjavaslat indokolása nem mutatja be, hogy az Országvédelmi Alap mértékének meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számoltak. Az Alap előirányzatát a törvényjavaslatban foglaltak alapján szeptember 30-ig nem lehet felhasználni. Azt követően akkor használható fel, ha a 2014. évre tervezett hiány – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembe vételével – nem haladja meg a GDP 2,9%-át.

 

Kockázatot jelent, hogy a tervezett EDP szerinti hiány a 2014. évben mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 3,0%-os európai uniós – és a Stabilitási törvényben is megfogalmazott – követelménytől. Ugyancsak kockázatot hordoz, hogy a Stabilitási törvény szerinti 2014. évi GDP arányos államadósság tervezett csökkenése a 2013. évihez képest 0,5 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy a vártnál alacsonyabb infláció, vagy az önkormányzati hiány és adósság, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának a becsültnél kismértékben nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését.

 

Az elkészített jelentés teljes terjedelmében az interneten, a www.asz.hu  címen érhető el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük