Támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja az EP Tallint az utóbbi idõben kialakult orosz-észt konfliktus kapcsán elfogadott állásfoglalásában. A parlament elutasítja az orosz hatóságok beavatkozási kísérleteit Észtország belügyeibe.

  Támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja az EP Tallint az utóbbi idõben kialakult orosz-észt konfliktus kapcsán elfogadott állásfoglalásában. A parlament elutasítja az orosz hatóságok beavatkozási kísérleteit Észtország belügyeibe.

A tallini szovjet katonai emlékmû áthelyezése miatt kirobbant észtországi zavargások és az azt követõ események kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP csütörtökön.

A 460 igen, 31 nem, szavazattal, 38 tartózkodás mellett megszavazott szöveg megállapítja: az észt rendõrséget ?csak szélsõséges esetekben látták erõszakkal fellépni, és az észt igazságügy-miniszter semmilyen rendõrségi kihágást nem állapított meg". Az állásfoglalás emlékeztet: az észt kormány elõzetesen ismertette az emlékmû áthelyezésének tervét az orosz hatóságokal és együttmûködést is kért tõlük, ezt azonban azok elutasították.

A képviselõk megjegyzik: ?a kihantolásokat szigorúan a méltóságteljes magatartás nemzetközi elõírásainak és normáinak megfelelõen végezték el, és az emlékmûvet egy hivatalos ünnepség keretében és a Hitler-ellenes koalíció képviselõinek részvételével újra megnyitották a temetõben".

Az állásfoglalás emlékeztet a moszkvai észt nagykövetségen történt atrocitásokra, az Észtország elleni hacker-támadásokra, az orosz importkorlátozásokra és a vasúti forgalom orosz részrõl történt felfüggesztésére is.

Az Európai Parlament úgy véli, ?Észtországnak mint az EU és a NATO független tagjának joga van tragikus közelmúltjának értékelésére, amely függetlenségének az 1939-es Hitler-Sztálin paktum eredményeként való elvesztésével kezdõdött és egészen 1991-ig tartott".

Az EP ?támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja a demokratikusan megválasztott észt kormányt a rend, a stabilitás, valamint a jogállamiság minden észt lakos számára való garantálása érdekében tett erõfeszítéseiben", és ?megengedhetetlennek tartja az orosz hatóságok Észtország belügyeibe való beavatkozásra tett különbözõ kísérleteit".

A parlament ?elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy külpolitikájának eszközeként gazdasági nyomást fejtsen ki Észtországra, és felszólítja az orosz kormányt, hogy normalizálja a két állam közötti gazdasági kapcsolatokat".

Az állásfoglalás ?felszólítja az orosz kormányt, hogy folytasson nyílt, részrehajlásmentes párbeszédet a kelet- és közép-európai demokráciákkal a huszadik század történelmérõl és az emberiség elleni bûntettekrõl, köztük a parancsuralmi kommunista rendszerek által akkor elkövetett bûntettekrõl is".

Több hatáskört az Europolnak a szervezett bûnözés ellen

Szélesebb EU-szintû összefogást sürgetnek a képviselõk a nemzetközi bûnözés elleni küzdelemben. Az EP azt kéri a Tanácstól, hogy hatékonyabb jogosítványokkal segítse az Europol küzdelmét a nemzetközi szervezett bûnözés ellen. A harc része a közvélemény tájékoztatása is.

?Az új közlekedési, kereskedelmi és kommunikációs eszközöket magabiztosan használó szervezett bûnözés földrajzi terjeszkedésének egyértelmûen kedvez az új, nyitottabb Európa, miközben a bûnüldözési szolgálatokat még mindig sok esetben terhelik a mindennapi tevékenységüket akadályozó jogi és adminisztratív kötelezettségek" – állapítja meg a Bill Newton (liberális, brit) által jegyzett, a parlament által csütörtökön elfogadott jelentés.

?A szervezett bûnözõi csoportok egyre összetettebb és strukturáltabb üzleti szervezetekké válnak, amelyek képesek behatolni a gazdasági és pénzügyi piacokra, illetve eltorzítani azokat olyan legális gazdasági közegeket keresve, amelyekbe illegálisan szerzett jövedelmeiket – gyakran kifinomult pénzmosási mûveletek révén – beáramoltathatják" – folytatódik a helyzetértékelés.

A szervezett bûnözõk dolgát könnyíti a passzív és alulinformált közvélemény, a gyakran a közigazgatásba is beszivárgó korrupció, valamint azok a bürokratikus nehézségek, melyek a közösségi szinten mûködõ bûnüldözõ szervek mûködését gátolják – áll a szövegben.

Ajánlások a Tanácsnak

A képviselõk mindenekelõtt azt szeretnék, ha a Tanács megkönnyítené az Europol és az Eurojust mûködését, és több kezdeményezési lehetõséget biztosítana ezek számára. A képviselõk a Tanácsot és a tagállamokat arra kérik, közelítsék egymáshoz jogrendszerüket a nemzetközi szintû bûnüldözés megkönnyítésének érdekében. Egységes védelmet szorgalmaz a jelentés az Európai Unió jogrendje és pénzügyi érdekei számára.

A képviselõk szót emelnek a megelõzés és a hírszerzési információk professzionálisabb használata mellett, és arra ösztönöznék a Tanácsot és a tagállamokat, támaszkodjanak a nemrég létrehozott Alapjogi Ügynökség szakértelmére.

A jelentés felszólítja a Tanácsot, ?fordítson kiemelt figyelmet azon közigazgatási és politikai intézmények tevékenységére, melyek tagjaik közt tudnak korábban szervezett bûnözés miatt elítélteket".

A közvélemény tájékoztatása

A büntetõjog önmagában nem megfelelõ eszköz a szervezett bûnözés leküzdéséhez – olvasható a szövegben. A jelentés arra kéri a Tanácsot, támogassa az olyan helyi kezdeményezéseket, melyek bõvítik a lakosság ismereteit a szexuális, illetve munkavégzés céljából történõ kizsákmányolással összefüggõ, leginkább nõket és gyermekeket érintõ emberkereskedelemmel kapcsolatban. A képviselõk olyan helyi programok beindítását sürgetik, melyek az embereket a törvény keretei közötti életvitelre tanítják azokon a területeken, ahol a szervezett bûnözés már a mindennapi kultúra részévé vált.  

Az EP a tagállamokat a transznacionális szervezett bûnözés elleni ENSZ egyezmény, valamint az ahhoz kapcsolódó emberkereskedelemrõl szóló jegyzõkönyvek ratifikálására kéri.

A nemzetközi bûnözés elleni harcban a hatóságoknak maximálisan tiszteletben kell tartaniuk a személyek polgári szabadságjogait és alapvetõ emberi jogait, ideértve a legmagasabb szintû adatvédelmet is – emlékeztet a jelentés.

Kósáné: tanúvédelmi program európai szinten

A jelentés vitájában a szocialista frakció nevében szólalt fel Kósáné Kovács Magda. A képviselõnõ azt mondta, ?erõsíteni kell az együttmûködést a tagállamok rendõrségei és igazságügyi szervezetei között különösen azért, mert egy határok nélküli Európában a bûnözés, fõleg a szervezett bûnözés ezeknek a szerveknek a hatékonyabb együttmûködése nélkül csak erõsödhet".

Kósáné úgy vélte, ?lépésrõl lépésre erõsíteni kell az EUROPOL és az EUROJUST függetlenségét és hatáskörét is annak érdekében, hogy legyen olyan európai szintû rendõrségi és igazságügyi szerv, amely a tagállamok felett átfogóan foglalkozik a bûnözéssel, ezzel sarkallva a hazai szerveket is a pontos és korrupciómentes munkára".

A politikus szerint ?csak európai szinten lehet továbbfejleszteni a tanúvédelmi programot, hiszen az országok többsége önmagában nem képes saját területén elrejteni a szervezett bûnözés ellen tanúskodó polgárokat, és biztosítani a nekik járó védelmet".

A képviselõnõ azt mondta, meggyõzõdése, hogy ?geopolitikai és gazdasági téren lesznek olyan részpolitikák, amelyek a szervezett bûnözés célpontjaivá válnak, és ha erre nem figyelünk oda és nem lesz nemzetbiztonsági típusú megközelítésünk, akkor veszélybe kerülünk".

Jelentéstevõ: Bill Newton Dunn (ALDE, UK)

Jelentés: A6-0152/2007 – Stratégiai koncepció kidolgozása a szervezett bûnözés elleni küzdelemre vonatkozóan – az Európai Parlament ajánlásaival a Tanács számára

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. május 23., szerda

Jogalkotási figyelõ

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2094

Bill Newton Dunn

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Newton+Dunn&partNumber=1&language=HU&id=1394

A kis és közepes vállalatok az innováció motorjai

Bár Európa megfelelõ tudásközpontokkal rendelkezik, az innovációknak a gyakorlatban történõ alkalmazásán még van mit javítani – áll egy, az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk az innováció ösztönzése érdekében fokozottabban támogatnák a mikro-, kis és középvállalatokat, leépítenék a bürokráciát, és átlátható szabványrendszert alakítanának ki.

Az EU-nak az innováció elõmozdításában játszandó szerepérõl készített véleményadó jelentést Adam Gierek (szocialista, lengyel). Ezt a képviselõk csütörtökön kézfelemeléssel fogadták el.

A szöveg szerint ?az innováció elsõdleges célja az EU versenyképességének megerõsítése és polgárai életminõségének javítása". A jelentéstevõ úgy véli, ?az Európában fennálló helyzet ellentmondásosságát tükrözi, hogy a tudás fejlesztésére magasan fejlett központok állnak rendelkezésre – a kiválósági központok -, ugyanakkor kevés gazdasági ösztönzés szolgálja azt, hogy ezt a tudást az innovatív tevékenységek fejlesztésének alapjául felhasználják".

A jelentés szerint javítani kell a felsõoktatási intézmények és az ott megszületõ innovációkat a gyakorlatban felhasználni képes gazdasági szereplõk közötti együttmûködést, ösztöndíjakkal kell vonzóvá tenni a tudósi pályát, sõt a kontinensnek magához kell vonzania a vezetõ tudósokat.

Az innovációt segítené, a bürokrácia és a vállalatok adminisztratív terheinek leépítése is – vélik a képviselõk. A jelentés hozzáteszi: nagyon fontos az egységes és mindenki számára hozzáférhetõ, EU-szintû szabványok alkalmazása, valamint a szabadalmi jogok ésszerû védelme. A képviselõk szerint a vállalatok innovációs tevékenységét a tagállamoknak adókedvezményekkel is elõ kell segíteniük.

Mivel a képviselõk az innováció motorját a kis és középvállalatokban látják, arra szólítják fel a tagállamokat, anyagilag is támogassák a cégek ilyen irányú tevékenységét.

Harangozó: hálózatosodás és növekedési pólusok

A parlamenti vitában felszólalt Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte ?a kis és középvállalkozások számos problémával néznek szembe. Ezek közül kiemelkedik, hogy méretükbõl adódóan európai szinten nehezen láthatók, illetve nehezen férnek hozzá a nemzetközi versenyképesség eléréséhez szükséges szolgáltatásokhoz. Ezt a méretbõl adódó piaci hátrányt hálózatosodás és klaszteresedés révén lehet leküzdeni."

A klaszteresedés, a növekedési pólusok létrehozása fontos és hatékony gazdaságfejlesztési eszköz – vélte a képviselõ, aki szerint jobb együttmûködésre van szükség a gazdasági szereplõk, az egyetemek, a kutatási központok, a közszféra között. ?Egyszerûsíteni kell az adminisztratív folyamatokat, könnyebbé kell tennünk a finanszírozást, és olyan adórendszert kell kialakítanunk, amellyel ösztönözni lehet a vállalkozások innovációs képességének növelését" – mondta a politikus.

?Egyedülálló lehetõséget jelentene, ha a fejlesztéseket az Európai Fejlesztési Központon keresztül mindenki számára elérhetõvé tennénk, és lehetõséget teremtenénk a folyamatos információcserére. Az innováció mindenkié, a cél az, hogy javítsa az életkörülményeket, az állampolgárok mindennapi életének minõségét az egész Unióban" – zárta felszólalását Harangozó Gábor.

Állásfoglalás a nigériai választásokról

Súlyos visszaélések, merényletek kísérték a nigériai választásokat. Az EU megfigyelõ delegációjának tapasztalatairól fogadott el állásfoglalást az EP csütörtökön.

Az EP szerint ?a 2007-es nigériai állami és szövetségi választások nem feleltek meg a demokratikus választásokra vonatkozó alapvetõ nemzetközi és regionális elõírásoknak, és nem tekinthetõek hitelesnek, szabadnak és tisztességesnek". A parlament sajnálatának ad hangot, amiért ?annak ellenére, hogy a kormány intézkedett a rendõrség, a katonaság és az állambiztonsági szolgálatok jelenlétérõl", a választásokkal összefüggésben legalább kétszázan – köztük jelöltek és rendõrök – haltak meg.

A képviselõk azt követelik a nigériai hatóságoktól, hogy ?haladéktalanul, alaposan és átlátható módon vizsgálják ki a választási szabálytalanságokat, és tegyenek azonnali lépéseket a helyzet helyreállítása érdekében, valamint a szabálytalanságok elkövetõit vonják felelõsségre tetteikért".

Az EP szerint a Nigériának nyújtandó EU-s segélyeket nem szabad szövetségi vagy kormányzati szerveknek folyósítani egészen addig, amíg új, hiteles választásokat nem tartanak.

Gyürk: európai érdek a nigériai demokrácia megszilárdítása

Az állásfoglalás plenáris vitájában felszólalt a néppárti Gyürk András, aki ?az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet delegációjának társelnökeként" maga is megfigyelõ volt a nigériai választásokon.

A képviselõ azt mondta, ?a nigériai választások nem tekinthetõk sem hitelesnek, sem pedig szabadnak. Nem feleltek meg sem a nemzetközi, sem pedig az abujai kormányzat által megszabott helyi normáknak". Gyürk arról számolt be, hogy ?számos esetben az egyébként késve nyitó szavazóhelyiségekben hiányoztak a szavazólapok". A képviselõ szerint ?beszédes tény, hogy az egyes szavazókörök eredményeit nem hozták nyilvánosságra".

?Mi, akik ott voltunk, azt láttuk, hogy a nigériai polgárok elkötelezettek a demokrácia értékei iránt. A gyakran kaotikus körülmények közepette is méltósággal várták a percet, hogy éljenek demokratikus jogukkal. Európának is érdeke, hogy a demokrácia megszilárdulásával Nigéria példaértékû állammá váljon az afrikai kontinensen. Éppen ezért fontos, hogy az Európai Unió aktív megfigyelõként továbbra is elõsegítse ezt a folyamatot" – fogalmazott Gyürk András.

Jelentés a kasmíri helyzetrõl

A kasmíri helyzetet elemzõ jelentést fogadott el az EP csütörtökön 522 igen, 9 nem és 19 tartózkodó szavazattal. A témafelelõs a brit, liberális Emma Nicholson of Winterbourne.

Az EP ?úgy véli, hogy Dzsammu és Kasmír esetében az ellenõrzött határvonalon átnyúló kereskedelem különösen fontos a gazdasági növekedés és fejlõdés elindítása, illetve a gazdasági potenciál felszabadítása szempontjából; javasolja, hogy az útépítési, közlekedési és infrastruktúrára vonatkozó projektek élvezzenek elsõbbséget".

A parlament támogatja az India és Pakisztán által ?minden szinten tett kezdeményezések folytatását és sürgeti a feleket, hogy részesítsék elõnyben a kasmíriak anyagi és intézményi szükségleteit politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hátrányaik behozása érdekében" A képviselõk kérik, hogy az EU ebben álljon mindkét kormány rendelkezésére.

Szent-Iványi: politikai dialógust az erõszak ellen

A plenáris vitában a liberális frakció vezérszónoka Szent-Iványi István volt. A képviselõ elmondta, ?az Európai Unió komoly kötelezettséget vállal a kasmíri földrengés által okozott károk enyhítésében. 100 millió euró értékben vállaltunk támogatást, és a további években Pakisztánnak 200 millió, Indiának 470 millió eurós támogatást nyújtunk a fejlesztési támogatás keretében".

A politikus aggodalommal szólt arról, hogy az ellenõrzött határvonal mindkét oldalán súlyos emberijog-sértésekre került sor. ?De nagyon biztató az, hogy az indiai miniszterelnök, Szingh meghirdette a zéró toleranciát, és láthatóan az elmúlt években nagyon pozitív elõrelépés történt az indiaiak által ellenõrzött területeken. Ugyanezt várjuk el Pakisztántól is" – fogalmazott Szent-Iványi, hozzátéve: ?a konfliktus nem egyszerû határkérdés. (…) A bizalomépítés az elsõ feltétele annak, hogy a konfliktus megoldódjon".

A képviselõ szerint lehetõvé kell tenni a családegyesítéseket, élénkíteni kell a kereskedelmi kapcsolatokat, fejleszteni kell az infrastruktúrát, az oktatást, és munkahelyeket kell teremteni. Szent-Iványi hozzátette: ?Ez szükséges, de nem elégséges. Fontos, hogy meginduljon a politikai dialógus mind az indiai kormány, mind a pakisztáni kormány, mind pedig a kasmíri politikai élet teljes spektrumával, mindazokkal az erõkkel, amelyek hajlandók az erõszakról lemondani."

Egyszerûsítenék a közös agrárpolitika piaci szabályozását

Az Európai Bizottság egy rendeletbe vonná össze a közös agrárpolitika ágazati piaci szabályozásait, és egyebekben is egyszerûsítené a rendszert. Az EP általánosságban támogatja az áramvonalasítást, ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a változtatások csak a valóban technikai részletekre terjedjen ki.

A közös agrárpolitika piaci szabályozásának átalakításáról fogadott el (468 igen, 14 nem, 64 tartózkodás) jelentést az EP csütörtökön.

Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika egyszerûsítése érdekében benyújtott egy rendeletjavaslatot, amely átdolgozná és egy alaprendeletben foglalná össze az ágazatspecifikus közös piaci szabályokról szóló 21 meglévõ jogszabályt.

A javaslat az olyan ?klasszikus" területekre vonatkozó szabályokat foglalja egységes szerkezetbe, mint az intervenció, a magánraktározás, a vámkontingensek, az exportvisszatérítések, a védekezési intézkedések, az állami támogatással és versennyel kapcsolatos szabályok, valamint az adatszolgáltatás és az adatokról való jelentés.

Negyvenegy rendelettel kevesebb lehet-e?

A jelentéstevõ Niels Busk (liberális, dán) által készített indokolás szerint 41 rendeletet lehet hatályon kívül helyezni, ha a piacok közös szervezésérõl szóló rendelet hatályba lép.

Az EP üdvözli a technikai jellegû egyszerûsítési terveket, nem ért egyet viszont az ezen túlmenõ, politikai természetû változtatásokkal. A képviselõk ilyenek tartották a sertéshúsnál az állami intervenció lehetõségének eltörlését célzó bizottsági javaslatot.

Aprómunka a bizottságnak

A parlament egyetért azzal az elképzeléssel is, hogy bizonyos, most a Tanácsot illetõ, technikai jellegû szabályozási hatásköröket (szerzõdéses feltételek technikai részletei, bejelentési kötelezettség elõírása, ágazati megállapodások engedélyezése, magántárolásban elhelyezett termékekre vonatkozó jegyzék elkészítése stb.) ruházzanak át a bizottságra a gyors és hatékony döntéshozatal érdekében.

A jelentéstevõ szerint ?helyénvalónak tûnik az irányítóbizottságok számának (a bizottság által javasolt – a szerk.) csökkentése a jelen szabálycsomag egységes keretbe foglalásának keretében, de ennek a számnak csupán egyetlenre korlátozása kételyeket ébreszt arra vonatkozóan, miként lehet egyidejûleg biztosítani a szükséges ágazati szakértelem rendelkezésre állását". Az EP úgy véli, ?legalább két irányítóbizottságot kell mûködtetni: az egyik az állati, a másik pedig a növényi eredetû termékekkel foglalkozna".

Jelentéstevõ: Niels Busk (ALDE, DK)

Jelentés: A6-171/2007 – A mezõgazdasági piacok közös szervezése

Javaslat a Tanács rendeletére; a mezõgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról és egyes mezõgazdasági termékekre vonatkozó különleges rendelkezésekrõl

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. május 22., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0269

Niels Busk

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=4442&language=hu

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük