Az Iskolaszövetkezetek Segítik A Fiatalok Elhelyezkedését

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ), az iskolaszövetkezeti szektor két érdekképviseleti szervezete együttműködve úgy döntött, hogy egy átfogó tanulmány kertében vizsgálja meg az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás jelentőségét a diákok öngondoskodása, gyakorlati tapasztalatszerzése és a fiatalok elhelyezkedésére gyakorolt hatása szempontjából.

A felmérésben igyekeztünk választ kapni azokra a kérdésekre, amelyek alapján megvizsgálhatjuk, hogy milyen hatást gyakorol a diákok életére az önálló pénzkereseti lehetőség, a munka világának megismerése, az önálló (vagy közös munkavégzés), bizonyos munkakörök és foglalkozások jellegzetességeinek elsajátítása, a munkahelyi légkör megtapasztalása és a vállalkozások belső életébe történő betekintés, a felelősség és kötelességtudat.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy érzik fontosnak a fiatalok az iskolaszövetkezetek elméleti oktatást kiegészítő hatását, mint a szakmai gyakorlat megszerzéséhez vezető egyik lehetőséget, és milyen előnyöket várnak a fiatalok, amikor az első munkahelyüket keresik tanulmányaik befejezését követően.

A felmérés eredményeit az alábbiakban mutatjuk be az Önök számára:

A minta, felmérésben résztvevők száma:

Sikeres megkérdezések száma:

Aktív ISZ tagok: n=5920
Végzett ISZ tagok: n=1239
Nem ISZ tag diákok: n=200
ISZ partnerek, munkáltatók: n=103

∑=7462

Életkori megoszlás (aktívak):

A minta életkori megoszlásából jól látható, hogy az iskolaszövetkezetek az első lépést jelenik a fiatalkorúak munkavállalása irányában, mint utolsó lehetőség, segítség számukra:

16 év alatt 0,3%

16-18 év 16%

19-23 év 66%

23 év felett 17%

A fentiek alapján megállapítható, hogy a fiatalkorúak közül az iskolapadból kikerülve a munkanélküliség által LEGVESZÉLYEZTETETTEBB korosztály a bázisa, az OKTATÁS ALATT, az iskolaszövetkezeteknek.

Nem szerinti megoszlás:

Férfi: 38%

Nő: 62%

Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a hölgyek aktívabbak az öngondoskodásban.

Az iskolaszövetkezetek tagságának összetétele iskolatípus alapján:

Általános iskola: 0,1%

Szakmunkásképző: 2,3%

Szakközépiskola: 13%

Technikum: 2,7%

Gimnázium: 8,2%

Főiskola: 15,2 %

Egyetem: 42,0%

OKJ képzés: 16,5%

A középfokú oktatási intézmények hallgatói a tagság alig 27%-át adják a tagságunknak (ők főleg nyáron vállalnak munkát), míg a fennmaradó közel 63% a középiskolát már befejezett tanulók bázisa, akik számára nagyon fontos pénzügyi hátteret biztosít az oktatás finanszírozásához a saját maguk által megkeresett bér. Számukra nagyon fontos az itt megszerezhető gyakorlati tapasztalat is.

Az iskolaszövetkezeti munka hatása az első munkahely megtalálására:

Még nem elhelyezkedett fiatalok aránya: 15,5%

Ez az arány jóval kedvezőbb, mint a 25 év alattiak aktuális munkanélküliségi országos mutatója 30%, s ez még kedvezőbb, ha azt vizsgáljuk, hogy a tanulmányok befejezésnek időpontjától függően hogyan változik a fenti érték, amivel a frissen végzettek torzítják a fenti adatot:

2012- ben végzettek közül a munkanélküliek aránya: 28%

2011- ben végzettek közül a munkanélküliek aránya: 9%

2010- ben végzettek közül a munkanélküliek aránya: 3%

2009- ben végzettek közül a munkanélküliek aránya: 5%

2009 előtt végzettek közül a munkanélküliek aránya: 4%

Ezek a kedvező adatok egyrészt a tagság képzettségnek és végzettségének, másrészt a diákévek alatt megszerzett tapasztalatnak, munkahelyi kapcsolatoknak köszönhető.

A fiatalok munkatapasztalata:

Diákként korábban még soha nem vállalt munkát:

NEM ISKOLASZÖVETKEZETI TAGOK: 53%!

Iskolaszövetkezetek szervezésében vállalt munkát: 73%

(végzettek körében 85%!)

Két fontos adat: – a fiataloknak nincs munkatapasztalata

– akiknek van, azok iskolaszövetkezetben szerzik azt

Egyéb munkatapasztalatként a fiatalok az alábbi „munkahelyeket" jelölték meg:

(az iskolaszövetkezetek mellett)

Alkalmi munka: 41%

Oktatási intézmény szakmai gyakorlata: 34%

Szünidei munka (saját szervezés): 31%

Családi vállalkozás: 14%

Főállás: 9%

Munkaerő kölcsönzés: 2%

A fenti adatsorból a kijelölt 3 foglalkoztatási típust érdemes külön kiemelni, hiszen itt valósulhat meg a diákok illegális foglalkoztatása, nem jogszabály szerinti alkalmazása.

Érdekes jelzés számunkra, hogy bár sokkal olcsóbb a cégek számára az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, mégsem használják ki a benne rejlő gazdasági előnyöket, és főállásban alkalmazzák a diákokat. Ez valószínűleg a nem megfelelő ismertségünkből adódik, amit igyekszünk mi is erősíteni, de a kormányzat is ösztönözhetné a foglalkoztatási forma népszerűsítését.

Milyen munkalehetőséget keresnek a fiatalok:

Tanulmányokkal kapcsolatos munka: 65%

Szakmai tapasztalatot biztosító munka: 62%

Szellemi munka: 60%

Bármilyen rugalmas munka: 58%

A válaszokból jól látszik, hogy 2 fő célja van a diákok munkavállalásának:

– szakmai gyakorlat megszerzése

o tanulmányokhoz kötődő

o munkatapasztalatot biztosító

– pénzkereseti lehetőség

Miért lépnek be a fiatalok az iskolaszövetkezetbe?

Pénzkereseti lehetőség: 97%

Tapasztalatszerzés: 25%

Szakmai gyakorlatszerzés: 10%

Leendő munkahely keresése: 6%

Társaság: 6%

A fenti válaszokból kitűnik, hogy a diákok számára a legfontosabb ok az iskolaszövetkezetekben történő munkavállalásra a pénzkereset, de fontos szerep jut a gyakorlati tapasztalat megszerzésének és közösségnek is, amit a szervezetek tagjaként tapasztalnak meg a fiatalok.

Miért váltak az iskolaszövetkezetek e diákok körében a legnépszerűbb munkaerő-piaci szereplővé?

Nem találok máshol a diákok számára munkalehetőséget: 61%

Az iskolaszövetkezetek az 1983 óta eltelt időszak alatt több ezer hazai vállalkozással kerültek üzletei kapcsolatba. Szolgáltatásaik komplex rendszerként kezelnek különböző területeket, amik sikeres működésükhöz elengedhetetlenek. Munkájuk a munkalehetőségek felkutatásán, szolgáltatásaik népszerűsítésén, együttműködési feltételek pontos kidolgozásán, a szükséges munkatársak felkutatásán, koordinálásán, ellenőrzésén túl kiterjed az ügyfelekkel történő folyamatos kapcsolattartáson át a diákok határidőre történő pontos kifizetéséig.

Ez a rendszer napi szinten képes követni országosan (a piaci verseny előnyeit kihasználva) több ezer vállalkozás igényeit, s mivel az iskolaszövetkezetek semmilyen más támogatásban nem részesülnek, alapvető üzleti érdekük, hogy minden igényt legyenek képesek kielégíteni. Más szervezet ilyen speciális szolgáltatással nem áll a munkát kereső fiatalok számára.

Időbeosztásomnak megfelelő munkák közül választhatok: 51%

Ma már a legtöbb vállalkozás ismeri az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnyeit. A diákok támogatása és az anyagi előnyök miatt lehetővé teszik, hogy a diákok időbeosztásuknak megfelelő munkakört töltsenek be. Ez az iskolaszövetkezet által kivívott bizalomnak a jele.

A sajátos foglalkoztatási forma egyik legfőbb megkülönböztető jegye, hogy az iskolaszövetkezetek gyakran egy munkakört több diákkal töltenek fel, ami rendkívül precíz munkaerő szervezést és hatalmas taglétszámot igényel. Ez teszi lehetővé, hogy az iskolaszövetkezetekben több ezer tag együttműködésével szinte minden munkaerő igény kielégíthető és munkarend megvalósítható.

Ezt a vállalkozói típusú szolgáltatásszemléletet semmilyen munkaerő koordinációval foglalkozó szervezet sem képes megoldani.

Biztonságos volt: 38%

Ez a válasz a 3. legfontosabb válasz volt a tagok számára. Ez számunkra igen jelentős pozitív visszajelzés, hiszen évek óta küzdünk a fiatalok fekete foglalkoztatása ellen, és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a vállalkozások figyelmét felhívjuk arra, hogy NINCS olcsóbb komplex megoldás az alkalmi vagy akár állandó munkaerő igények kielégítésére, mint az ISKOLASZÖVETKEZETI FOGLALKOZTATÁS. Ezt egyre többen értik meg és támogatják megrendeléseikkel a diákok iskola melletti foglalkoztatását, s szavaznak bizalmat számunkra.

Az Iskolaszövetkezetek jogi szabályozása garanciát ad a fiatalok számára arra, hogy foglalkoztatásuk jogszerűen zajlik, fizetésüket pontosan megkapják. Ha néha előfordulhatnak is hibák, az Érdekvédelmi szervezetek jogorvoslati lehetőséget biztosítanak számukra. A tagok fizetésüket az iskolaszövetkezettől kapják, így függetlenül attól, hogy a megrendelők kifizették-e számlájukat, az iskolaszövetkezetek kötelesek eleget tenni bérfizetési kötelezettségnek. A törvények védik az iskolaszövetkezeteket, hiszen a csődtörvény értelmében az iskolaszövetkezetek bevételük 85%-át (a bér jellegű költségüket) garantáltan megkapják Partnerük felszámolása esetén.

Több munkalehetőség közül választhatok: 37%

Az iskolaszövetkezetek tagjai mentesülnek a munka utáni kilincselés és keresgélés kilátástalanságától. Az iskolaszövetkezet nélkül kis esélyük lenne a diákok munkát találni, hiszen saját keresgélés esetén a munkaerőpiac egyik álláskeresőjeként tekintenek rájuk, míg az iskolaszövetkezetek tagjaiként kiváltságos helyzetben vannak, hiszen intenzív piackutató és értékesítési tevékenységük hatására az iskolaszövetkezetek figyelemmel kísérik a piac változásait és a kínálkozó munkalehetőséget, és mindent megtesznek a feltárt munkaerő igények gyors kielégítése érdekében. Ez biztosítja tagjaink számára, hogy folyamatosan több munkalehetőség közül választhatnak tanulmányaiknak, időbeosztásuknak és egyéni képességeiknek megfelelően.

Rugalmas : 35%

Az iskolaszövetkezetek mind a diákok, mind a partnerek számára rendkívül rugalmas megoldást kínálnak, hiszen ez a piaci rés teszi azt lehetővé, hogy a munkánkkal is igazoljuk, hogy nem csak a szociális hozzájárulási adó kedvezményünk, hanem az a szolgáltatási színvonal és szervezési háttér is egyedülálló, amit szervezeteink

partnereink és tagjaink igényeinek kielégítésére fenntartanak, működtetni. Így tudják elnyerni/ fenntartani partnereik bizalmát és tagjaik elkötelezettségét.

Ők keresnek: 29%

Az iskolaszövetkezet kommunikációja a tagsággal folyamatos. A projektek vezetői szinte személy szerint ismerik a munkájával már bizonyított tagjaikat. Mivel az iskolaszövetkezetek felelősek azért, hogy vállalásaikat teljesítsék ezért nagyon komoly szervezőmunkát igényel az egyes megrendelések rövid átfutási idővel történő megszervezése. Az igények gyors tejesítése miatt nem elég megvárni a munkát kereső fiatalok jelentkezést, a kommunikáció minden eszközével személyesen szólítják meg, keresik fel azokat a tagokat, akik képzettségük és időbeosztásuk alapján alkalmasak a megrendelt feladatok végrehajtására.

Nem tudtam, hol kereshetnék magamnak munkát: 21%

(Nem tagok esetén ez az arány 39% !!!)

Ha az iskolaszövetkezetek nem szerveznék tagjaik munkáját és nem keresnék fel folyamatosan a piac szereplőit, a diákoknak esélye sem lenne arra, hogy ilyen létszámban munkalehetőséghez jussnak. Az egyenként munkát kereső fiatalokkal a cégek nem foglalkoznak, mert nincs erre kapacitásuk, és nemhogy egyszerűbbé tennék az életüket, hanem gondot okoznak a diákok. Nagy veszélye lenne a diákok szervezetlen álláskeresésének, hogy magukra hagyva kiszolgáltatottá, védtelenné válnának a munkaerő piacon.

A tagok véleménye az iskolaszövetkezetek hozzájárulnak:

A különböző munkakörök megismeréséhez: 87%

A tagok meghatározó többségének véleménye szerint, az iskolaszövetkezetek legfontosabb előnye, hogy a diákévek alatt megismerhetnek különböző munkaköröket. Ez vélemény felhívja arra a figyelmet, hogy az iskolaszövetkezetekben munkát vállaló fiatalok felelősnek érzik magukat saját sorsukért, és tisztában vannak azzal, hogy munkatapasztalat nélkül romlanak a munkavállalási esélyeik tanulmányaik befejezését követően. Ezek a válaszok alátámasztják azt, hogy iskolaszövetkezeteknek meghatározó szerepe van a fiatalok munkára való felkészítésében és a rájuk váró elvárások, szabályok megismertetésére, legálisan, szervezetten.

A munkahelyi közegbe történő beilleszkedéshez: 85%

Az iskolaszövetkezetek tagjai nem elszigetelt munkavállalóként végzik feladataikat. Egy munkahelyi kollektívák tagjaként a fiatalok megismerik saját magukat, a felelősséget, az önállóságot vagy éppen egy csapat hasznos tagjaként a teamek működését. Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak a leendő munkahelyen a gyors beilleszkedéshez. Az iskola ezt a tapasztalatot nem képes biztosítani a tanulók számára.

A saját képességek, felkészültség megismeréséhez: 79%

A munkavégzés során tagjaink olyan kihívásokkal találhatják magukat szemben, ami által erősödik az énképük, jobban megismerik saját magukat, ösztönös reakcióikat a vezetők, munkatársak és feladatok okozta stresszre. Megtanulják az alkalmazkodást, és az önállóságot, a monoton munkák hatását, és az alkotás és a kreativitás szabadságát. Konfliktusokat kell kezelniük, és meg kell néha védeni saját érdekeiket. A munkavégzés során kialakul a fiatalokban az a kép, hogy mivel szeretnének és mivel nem szeretnének foglalkozni. Ha alkalmasak rá (és a környezet is alkalmas rá) értékes emberi és szakmai kapcsolatokat alakíthatnak ki.

Különböző vállalati kultúrák megismeréséhez: 67%

Az iskolaszövetkezetek széles spektrumát kínálják a munkalehetőségeknek. Évente több mint 10,000 munkaadó ajtaja nyílik meg rövidebb- hosszabb időre a tagjaink előtt. Ezek között olyan cégek ajtaja is, ahová a diákok csak álmukban juthatnak el. A munkavállalásuk során a fiatalok közvetlenül vagy külső szemlélőként résztvevői, vagy szemtanúi a cégek életének. Megismerik a cégek hierarchiáját, a vezetői módszereket, a munkavállalók közötti viszonyokat, konfliktusokat. Tanúi vagy résztvevői lesznek feladatok delegálásának, a főnök- beosztott viszonyból származó nézőpont különbségeknek, a rivalizálásnak, a helyezkedésnek, az együttműködésnek, egymás támogatásának. Megtanulhatják a személyiségüknek leginkább megfelelő stratégiát, hogy elismert tagjai legyenek a befogadó munkahelyi kollektívájának.

Szakmai tapasztalatok megszerzéséhez: 59%

Bár nem mindenkinek tudunk folyamatosan tanulmányaihoz kapcsolódó munkalehetőséget biztosítani, de minden tagunk találhat olyan munkalehetőséget, ami legalább részben kapcsolatba hozható a leendő foglalkozással. A cégek egy része a szakképzés és a fejvadászat helyett a leendő munkatársak megtalálásának eszközeként az iskolaszövetkezeti munkavégzést, ahol rövidebb- hosszabb idő alatt felmérheti a nála dolgozó diák képességeit, munkához való hozzáállását és beilleszkedését a cég kollektívájába. Nem egyedi, hogy a diákok ott találnak munkalehetőséget, ahol diákként dolgoztak.

Tanulmányaid finanszírozásához: 55%

Nagyon fontos mutató, amiből kiderül, hogy a diákok jelentős része az iskolaszövetkezetekre az öngondoskodás lehetőségeként számítanak. Ha ezt az arányt összehasonlítjuk a diákhitelt felvevő fiatalok arányával (26% Diákhitel I., 3% Diákhitel II.) megállapíthatjuk, hogy ha lehetőségük van rá, a fiatalok inkább dolgoznak tanulmányaik mellett, mint egy hitelt terheit vállalják magukra, amit hosszútávon nem tudnak kiszámítani. A felsőoktatás rendszerének átalakítása várhatóan még több hallgatót ösztönözne arra, hogy munkát vállaljon, ha ehhez a cégek támogatásával új lehetőségeket tudnak biztosítani az iskolaszövetkezetek.

A megszerzett tapasztalatok értéke:

A végzettek válaszai alapján hasznát vette az iskolaszövetkezetekben szerzett tapasztalatoknak: 55%

Ez az arány alátámasztja, hogy a diákok tanulmányok melletti munkavégzése hasznos ismeretek elsajátítását garantálja a diákok számára.

Az életrajzában fel fogja tüntetni az iskolaszövetkezetben szerzett tapasztalatot:

83% (végzettek 63 % -a feltűntette)

A tanulmányaikat befejező fiatalok általában nem tudnak az iskolaszövetkezeteken kívül más munkahelyi tapasztalatot feltűntetni.

Előnyt jelentett-e számodra az állásinterjún, hogy nem tapasztalat nélkül fejezted be az iskolát?

igen 58% (végzettek)

A végzettek válasza alátámasztja, hogy saját tapasztalatuk szerint előnyben részesültek az állásinterjún, amiért rendelkeztek munkahelyi tapasztalattal.

Az iskolaszövetkezetben végzett munka és a főállású munkahely közötti kapcsolat a végzett tagok válaszai alapján:

14% ott dolgozik, ahol diákként is dolgozott

Ez az arány jól rávilágít arra, hogy az iskolaszövetkezetnek küldetése van a fiatalok elhelyezkedésének támogatásában, a munkahelyteremtésben. A munkaerőpiac katalizátoraként az iskolaszövetkezetek biztosítják a fiatalok számára szükséges munkatapasztalat megszerzését, felkutatják azokat a partnereket, akik nyitottak a diákok foglalkoztatására és munkájával bizalmat és elismerést kivívó végzett diákok az iskolaszövetkezetek és a megrendelők együttműködésének eredményeképp

minden nehézség nélkül egyszerűen folytathatják munkájukat, immár főállású alkalmazottként. Ez a megoldás minden érintett fél számára optimális, hiszen a diák munkahelyre talál, a munkaadó kockázat nélkül juthat kipróbált alkalmazotthoz, az iskolaszövetkezet kapcsolata pedig erősödik partnerével. Az iskolaszövetkezetek fontos bázisai lehetnek a frissen végzett fiatalok bevezetésének a munkaerő piacra.

Ha lehetősége lenne rá az iskolaszövetkezetek aktív tagjai közül főállású munkavállalóként milyen arányban támogatnák a diákok iskolaszövetkezeti alkalmazását?

igen 93% ( végzettek 87%)

Ez a kimagaslóan magas szám kifejezi, hogy miként vélekednek a tagjaink az iskolaszövetkezetek jelentőségéről és egyben kifejezték ezzel a válasszal saját elégedettségüket e speciális atipikus foglalkoztatással kapcsolatban. Ez a kérdés rávilágít az iskolaszövetkezetek sikeres működésének egyik nagyon fontos garanciájára. Azok a fiatalok, akik maguk is dolgoztak diákként, vezető pozícióba kerülve sem tagadják le a múltjukat, felejtik el munkahelyi sztorijaikat. Nyitottak arra, hogy saját maguk is támogassák a most tanuló fiatalokat, legalább munkalehetőséggel. Több egykori tagunk ma már megbízóként támogatja az diákokat, az iskolaszövetkezetekkel együttműködve munkalehetőségek biztosításával.

Miként a már végzett tagok válasza alátámasztja, az diákkorban átélt munkahelyi emlékek lassan halványulnak.

Ajánlanád -e az iskolaszövetkezeteket azoknak a fiataloknak, akik dolgozni szeretnének? / A választ a már a hatásokkal is tisztában lévő volt tagok válaszai alapján vizsgáljuk./

ajánlaná 96% !!!!

Az iskolaszövetkezetek szerepe és jelentősége talán ebből a kérdésből vonható le igazán. Mindazokat az előnyöket, amiket az előző kérdésekben megvizsgáltunk összefoglalhatjuk egy tapasztalatból származó véleménnyel, ami tükrözi azt az együttes hatást, amivel a diákok jelenéhez és jövőjéhez az iskolaszövetkezetek hozzájárulnak. Ahhoz, hogy azok a fiatalok, akik számára már csak emlék a diákévek alatt végzett munka ilyen arányban kiállnak e speciális foglalkoztatás mellett, az azt jelenti, hogy ők élvezik és élvezték annak az előnyeit, hogy vállalva a plusz terheket, munkát vállaltak a tanulás mellett. Ami akkor sem és most sem szégyen senki

számára. Sőt kijelenthetjük, hogy napjainkban egy semmi mással nem pótolható előny az iskolaszövetkezetek tagjai számára.

A Partner kutatás eredményei:

Az iskolaszövetkezetek partnerei közül hány vesz részt a szakképzésben?

23%

A hazai szakképzés állapotát jól érzékelteti ez az arány. Azok a cégek, akik saját költségükön lehetőséget teremtenek arra, hogy diákokkal oldják meg átmeneti munkaerő igényüket, nem használják ki a szakképzésben rejlő lehetőségeket. Személyes megbeszélések során választ kaptunk ennek okaira, melyek közül a szakképzés rendszerének bonyolultsága és adminisztrációja marad alul az iskolaszövetkezetek komplex szolgáltatásával és egyszerű adminisztrációjával.

Milyen munkakörben foglakoztatják Önök az Iskolaszövetkezetek diák tagjait? Adminisztratív munka 34%

Irodai munka 33%

Árufeltöltés, pakolás 23%

Csomagolás 19%

…..

A kiragadott példák érzékeltetik, hogy nem lehet beskatulyázni a munkaköröket, amit a megrendelők kínálnak az iskolaszövetkezetek tagjai számára. Az iskola melletti munkavégzés kiválóan összehangolható a cégek igényeivel, ha munkatársaikat szeretnék pótolni, vagy szezonális, alkalmi jellegű munkaerő igények merülnek fel. Mivel minden oktatott szakma hallgatóit el tudjuk érni, ezért szinte minden igény kielégítésére garanciát vállalhatunk, hiszen a diákok és a felnőtt munkavállalók között általában nem a diploma megléte a megkülönböztető jelző. A képességek, a nyitottság és az akarat szerintünk azok a tulajdonságok, amik megkülönböztetik a munkavállalókat.

Milyen érvek miatt választották az iskolaszövetkezetet partnerükké?

Rugalmasság: 76%

Anyagi előnyök: 63%

Egyszerű adminisztráció: 56%

Költségként elszámolható: 45%

Nincs kieső munkaerő 30%

Új kollégák megtalálása: 30%

Valós teljesítmény alapján történő elszámolás: 28%

Állományi létszám változatlansága: 28%

Szervezési feladatok átvállalása: 26%

Lelkes és fiatalos munkatársak: 24%

Társadalmi felelősségvállalás: 15%

Diákkori személyes tapasztalatok: 8%

Üzleti partnerek ajánlása: 8%

Hirdetések megtakarítása: 5%

Egyéb 2%

Az iskolaszövetkezetek megrendelői döntésüket főleg racionális alapon hozzák. Érdemes azonban felfigyelni azokra a válaszokra, amelyek NEM az anyagi előnyöket emelik ki. Az iskolaszövetkezeteket nem csak azért választják, mert anyagi előnyöket nyújt. A fenti adatok jól érzékeltetik, hogy az iskolaszövetkezetek könnyebbé teszik partnereik életet. A rendszer maximálisan kihasználja a diákok időszakos elfoglaltságában rejlő előnyöket. Az iskolaszövetkezet magára vállal minden kapcsolódó feladatot. Az ügyfél csak jelzi igényét és a mi szállítjuk a megoldást, amiért addig kell fizetni, amíg szükség van ránk. Kölcsönösen előnyös, bizalmi kapcsolat.

Az adatokból azért az is kitűnik, hogy ez az együttműködés több mint üzlet.

A cégek döntéshozói szeretnek fiatalokkal dolgozni, részben a saját diákkori élmények hatására. A felsőoktatás átalakításával együtt jár a diákok terheinek növekedésével, amihez a cégek úgy is hozzájárulhatnak, hogy munkalehetőséget, referenciát biztosítanak a fiatalok számára. Ugyanakkor felismerték azt is, hogy csökkentik a saját stresszüket, ha kipróbált munkatársakkal bővítik csapatukat.

A diákok korlátozott munkavállalási képességeit az iskolaszövetkezetek magas fokú szervezettséggel fordítják partnereik hasznára.