Svéd tudósítóként svédországi irásaimmal szeretnék emlékezni a magyar királyfira. Az életének 98. évében németországi otthonában elhunyt Habsburg Ottóra, akinek hamvait a Habsburgok császári sírboltjában, Bécsben helyezték örök nyugalomra. Végrendelete szerint azonban szivét a magyarországi Pannonhalmára, a bencésekhez vitték.

Svéd tudósítóként svédországi irásaimmal szeretnék emlékezni a magyar királyfira. Az életének 98. évében németországi otthonában elhunyt Habsburg Ottóra, akinek hamvait a Habsburgok császári sírboltjában, Bécsben helyezték örök nyugalomra. Végrendelete szerint azonban szivét a magyarországi Pannonhalmára, a bencésekhez vitték.

A bencésekhez, akik a magyar nyelvre is tanitották édesapja, IV. Károly után. Akiknek jelentős szerepe volt abban is, hogy a királyfi elsősorban mindig magyarnak vallotta magát. Magyar nyelvtudását Ottó átadta 5 lányának, 2 fiának is.   A szívtemetés ókori filozófiája szerint: a szív az ember legfontosabb szerve. Ott lakozik a lélek. És Habsburg Ottó élete végéig magyarlelkű, magyarszívű volt.  

Arvid Fredborg Úr, Habsburg Ottó svédországi programszervezője telefonon hivott fel Malmőben lakásunkon, hogy a stockholmi Grand Hotelben Habsburg Ottó szivesen találkozik, beszélget velem. Percnyi pontossággal érkezett. Beszélgetésünk magyar nyelven folyt. Annak ellenére, hogy a királyfi németül, angolul, olaszul, portugálul, spanyolul is kifogástalanul beszélt.  

Hogyan is emlékezem rá? Konzervativan elegáns, kétsoros kék zakójában. Végtelenül udvarias, szerény ember, lefegyverző személyiség. Mikor megkérdeztem hogyan szólithatom, csendes bölcs mosollyal felelte: ahogy akarja kérem. Én professzornak szólitottam mert tudtam hogy tagja a Francia Tudományos Akadémiának, hogy több tucat politikai, történelemtudományi könyv szerzője, hogy rendszeres előadója különböző egyetemeknek. Én magam is sokat tanultam tőle. Pontosságot, fegyelmezettséget. Az idő takarékos kihasználását. Például azt, hogy számos repülőútja alatt sem pihent. Szorgalmasan jegyzetelt, előadásaira készült. De tanulhattunk tőle magyarságtudatot, bölcs reál politikát, optimizmust, aktivitást, a megbocsátás, megbékélés politikáját.  

A stockholmi Grand Hotelben feltett kérdéseimből és a válaszokból néhány:  

-Milyen programmal érkezett Svédországba?

Az Uppsalai Egyetem meghivására jöttem, előadást tartok az európai helyzetről, és biztonságról. Találkozom XVI. Gusztávval, a svéd királlyal is, ami mindig benne van a programomban ha Svédországban tartózkodom.  

És tudjuk: Svédországi útján mindig meglátogatja az Ekensholmban élő lányát is, Dr. Walburga Habsburg Douglas-t, aki a nemzetközi Páneurópai Unió főtitkáraként is együttműködik apjával. "Apám elkötelezettsége és fáradhatatlan munkája meggyőző és inspiráló számomra. Európa viziója reményt ad a jövőt illetően" /Stephan Baier – Eva Demmerle: Habsburg Ottó élete. Európa Könyvkiadó, 2003./  

-Mi a véleménye a magyar politikáról?

Magyarország polgári és paraszti rétegeit, a kisgazdákat, a magyar mezőgazdaságot erősiteni kell. A szabad, független kisemberektől függ az egész ország szabasdága, függetlensége. Vigyázni kell a magyar mezőgazdaság termelési szinvonalára. Magyarország egyik legnagyobb előnye a mezőgazdasági termelés. A magyar politika központi kérdésének tartom, hogy Magyarország minél elöbb bekerüljön az Európai Közösségbe.

-Édesapja, IV. Károly 1921-ben kétszer megkisérelte hogy visszakerüljön a magyar trónra. Önnek nem volt ilyen szándéka?

Az én körülményeim mások voltak, mint édesapámnak. Nekem elsősorban az a fontos, hogy Magyarország szabad legyen, sokat dolgoztam ezért a második világháború alatt. Eckhardt Tiborral Washingtonban szerettük volna átsegiteni Magyarországot a szövetségesek oldalára, a háború alatt végig kapcsolatba voltunk a magyar kormánnyal. Az Európai Parlament magyar delegációja elnökeként legfőbb célom, hogy Magyarországot minél elöbb besegitsem az Európai Közösségbe…

Ez az írásom 1991. május 9-én jelent meg. "Hét nyelven beszél. Interjú Habsburg Ottóval" címmel. /Magyar Fórum, közéleti hetilap/   

Másik írásom a koronázatlan királyról -ezt megelőzően a SMOSZ, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének hiradójában jelent meg: "Habsburg Ottó a magyar királyfi. Budapesten és másutt, mint szupersztár" címmel. A trónörökös több alkalommal járt a '80-as évek végén Magyarországon. Amikor ellátogatott az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Gólyavárába, magam is jelen voltam. Az akkor 76 éves friss mozgású, fiatalos Habsburg Ottót nagy tapsorkán, éljenzés, közbekiabálás fogadta: "Isten éltesse, jöjjön gyakrabban!"

A Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament tagja, szerette hangsúlyozni az európai népek közös kultúrális sajátosságait. Egész életében számtalan fórumon Magyarország érdekeiért harcolt. Nagy szerepe volt a magyar csatlakozás előmozditásában.   Élete végére megadta a sors számára, hogy politikai elgondolásai lényegében megvalósultak. Magyarország, Ausztria és már Horvátország is az egyesült Európa része.

(Fotó:Magyar Kurir)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük