Drónok

Elnézést kérek az Olvasótól, a cím félrevezető. Persze a drónok, a pilóta nélküli mini repülőgépek is érdekesek és többfajta célra használják őket. Az eredetileg fotózás céljára készített kis szerkezet ma már a harci robotok egyig fajtája. Kézi irányítással, vagy irányítás nélkül is működik. Nagy előnye a robotrepülőgéppel szemben, hogy a cél elérésekor és a művelet végrehajtása után nem semmisül meg, visszairányítható a bázisra. A nem harci drón felhasználása sok irányú. Ma már a hegyi mentők, régészek, ingatlan értékesítők, csomagküldő szolgálatok, tűzoltók, sportriporterek, építészek is használják, a kör napról napra bővül. Az óvatosság nem árt, egy rosszul irányított drón akár repülőgép katasztrófát is okozhat, különösen sportrepülőgépnél.

Elnézést kérek az Olvasótól, a cím félrevezető. Persze a drónok, a pilóta nélküli mini repülőgépek is érdekesek és többfajta célra használják őket. Az eredetileg fotózás céljára készített kis szerkezet ma már a harci robotok egyig fajtája. Kézi irányítással, vagy irányítás nélkül is működik. Nagy előnye a robotrepülőgéppel szemben, hogy a cél elérésekor és a művelet végrehajtása után nem semmisül meg, visszairányítható a bázisra. A nem harci drón felhasználása sok irányú. Ma már a hegyi mentők, régészek, ingatlan értékesítők, csomagküldő szolgálatok, tűzoltók, sportriporterek, építészek is használják, a kör napról napra bővül. Az óvatosság nem árt, egy rosszul irányított drón akár repülőgép katasztrófát is okozhat, különösen sportrepülőgépnél.

   Írásom inkább a drónok előéletével foglalkozik, amely az ókorba nyúlik vissza. Hírközlés céljára használták a postagalambokat, jól működő ösztöneik a cél elérése után mindig visszataláltak a fészkükbe. Repülési teljesítményük óránként a 60 kilométeres sebességet is elérték. A középkorban igen elterjedt volt a postagalamb tenyésztés, a versenyek, az üzenetek továbbítása. Kiképzésük úgy történt, hogy otthonukból postakocsin elvitték a távolabbi helyekre. Táplálékot mindkét helyre raktak, az állatok akár naponta kétszer is megtették az oda-vissza utat, 160-200 kilométert

   A XX. század elején Angliában elhatározták, hogy olyan légi torpedót fejlesztenek ki, amit robbanószerrel megtöltve a bombákkal megrakott német Zeppelinekbe vezetnek, amennyiben kitörne a háború. Archibald Low professzor, légügyi miniszter, egy kétfedelű gép alsó szárnyát felhasználva alakította ki fából és bádogból monoplánját, propellerét egy 35 lóerős motor hajtotta. Rádiós távirányítással mozgatták fel és le, illetve jobbra és balra. A kísérletnek csúfos bukás lett a vége. A kis szerkezet irányíthatatlanul bukdácsolt a földön veszélyeztetve az összesereglett katonai vezetőket. Amikor azonban finomítások után 1917-ben próbarepülésre küldték, rögtön magasba repült, de pontos irányítása még nem volt megoldott.

   A postagalambot tehát nem sikerült helyettesíteni. Pilch Jenő mérnök-ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja „A hírszerzés és kémkedés története" c. háromkötetes könyvében van egy fotó az első világháborúból. Postagalambra rögzített apró fényképezőgépet ábrázol, talán ötpercenként készíthetett egy-egy felvételt az orosz állásokról, katonai létesítményekről. Az oroszok sólymokat próbáltak „kiképezni" a galambok elriasztására, elpusztítására. Az eredmény nem ismert.

   A galambok aktív szerepet játszottak a második világháborús harcokban; csak a brit Királyi Légierő 250 ezer madarat képzett ki a feladatra, elképzelni nem tudom, hogyan. De sikeresek lehettek, közülük 32 madár kapta meg az állatoknak adható legmagasabb angol kitüntetést, a Dickin Medalt. Közülük egy "Mary of Exeter" nevű galambot, miután "szolgálatteljesítés" közben megsérült, 22 öltéssel varrták össze. De szintén ismert az amerikai "GI Joe"-t is, aki ezer életet mentett meg egyetlen üzenet elcsípésével.

   Az állatvédők megnyugtatására írom, hogy a harci drónok tökéletesítése után már nem képeznek ki katonai szolgálatra galambokat.

Láng Róbert