Évek múlva derülhet ki, mit hoz nekünk Kína és más nagyberuházások

Nem hiszi, hogy a világhatalom Kína kitüntetett módon kezelné a jövőben Magyarországot, bár a piacot szerezni és növekedni akaró ország nyilván ránk is odafigyel majd. Európai és atlanti hídfőállásnak azonban vélhetően alkalmasabb partner lehetne számára Németország  – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Csaba László közgazdász-professzor, egyetemi tanár. A szakember beszélt arról is, hogy a görög parlament döntésével a megszorító csomagról csupán elhúzta a gazdaság agóniáját, illetve, hogy Görögország esetében a gazdaság és a politika érdekei szembe mennek egymással

Nem hiszi, hogy a világhatalom Kína kitüntetett módon kezelné a jövőben Magyarországot, bár a piacot szerezni és növekedni akaró ország nyilván ránk is odafigyel majd. Európai és atlanti hídfőállásnak azonban vélhetően alkalmasabb partner lehetne számára Németország  – nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Csaba László közgazdász-professzor, egyetemi tanár. A szakember beszélt arról is, hogy a görög parlament döntésével a megszorító csomagról csupán elhúzta a gazdaság agóniáját, illetve, hogy Görögország esetében a gazdaság és a politika érdekei szembe mennek egymással

Egy izgalmas kérdés, amit két-három év múlva tudunk rendesen megválaszolni – így reagált Csaba László arra a kérdésre, hogy – tekintettel például a kínaiak vázolta beruházási tervekre, illetve a nagy autógyárakkal épített stratégiai együttműködésekre – mennyiben válhat hazánk ismét vonzóvá a befektetők számára, illetve megnyerhetjük-e ezzel a gazdaságpolitikával a régiós versenyt.

Németország talán inkább lehet hídfőállás

A közgazdász professzor emlékeztetett: a kínai miniszterelnök Magyarországról tovább utazott Berlinbe, ahol hasonló ajánlatokat tett, mint Budapesten, és hasonló ajánlatokat is kapott német partnereitől. "És az ember azt gondolná, hogy Németország valószínűleg inkább alkalmas a hídfőállás szerepére Európa és atlanti világ felé" – tette hozzá Csaba László.

A kérdésre,hogy ezek szerint egyáltalán nem látja-e garantáltnak, hogy valóban Magyarország lesz a régió Kína-központja, a közgazdász-professzor úgy válaszolt: ismert a keleti országok esetében, hogy hajlamosak hangzatos megállapodásokat kötni, majd két-három év múlva ezeknek igen kis része valósul meg.

A kínai gazdaság is sokszor önérdekét követi

"Ez nem azt jelenti, hogy kétségbe vonnám a kínai kormány szavahihetőségét. Az azonban tény, Kínában elég jelentős mértékben elszabadult a gazdaság és az önérdekeit követi; ekkor pedig vagy követi a kormány irányvonalát, vagy nem – ez sok esetben megfigyelhető volt" – fejtette ki Csaba László, megjegyezve: ha a kínaiak növekedni akarnak és piacot akarnak szerezni, akkor vélhetően Magyarországra is odafigyelnek. Azt azonban nem hinné, hogy bennünket kitüntetett módon kezelne a távol-keleti ország, mivel ehhez kicsik vagyunk, Kína pedig világhatalom.

Görögország – az agóniát húzzák el csupán

A görögországi fejleményekkel kapcsolatban kérdésre válaszolva Csaba László kifejtette: az általa ismert pénzügyi elemzői vélemények mind egyetértenek abban, hogy a görögök – a megszorító csomagról szóló parlamenti döntéssel – elhúzták az agóniájukat, mivel visszarettentek attól, hogy "bejelentsék, amit be kellett volna jelenteni", tehát, hogy végső soron egy megoldhatatlan csődhelyzet alakult ki, ezért le kell értékelni a követeléseket.

Ehelyett mindenféle áthidaló megoldásokon gondolkodnak. Ám ahhoz, hogy ezek működhessenek, egy viszonylag dinamikus, hat-hét százalékos gazdasági növekedést kellene produkálnia Görögországnak a következő évtizedben, mert anélkül "nincs annyi bevétel, amiből fizetni lehetne". További probléma, hogy ha nem értékelik le a követeléseket, azok csak nőttön nőnek a jövőben is.

Politika és gazdaság: szemben álló érdekek

Harmadsorban – fejtette ki Csaba László – a politika és a gazdaság érdekei most is szembe mennek egymással, mint oly sok más esetben. A gazdaság azt igényelné, hogy kimondják: ha Görögország nem tud jól fizetni, akkor át kell ütemezni, azaz le kell értékelni a követeléseket. Ekkor a svájci, német, francia bankok, amelyek nagy mértékben kitettek Görögországnak, 40-60 százalékos veszteséget könyvelhetnének el, ez pedig sokak szerint pénzügyi válságot robbantana ki. "Én ezzel nem értek egyet, aki befektette a pénzét, és rosszul, az megszívta, ennyi" – szögezte le a közgazdász.

A politika felől nézve pedig rendkívül kellemetlen lenne azt mondani, hogy bár korábban azt állították, hogy az euró övezet a béke szigete, amely mindenkit megvéd mindenféle külső sokktól, s most mégsem véd meg egy kicsi, viszonylag nem túl fejlett országot sem. Akkor mi lehet vajon a többiek esetében? "Ez politikailag rendkívül kínos" – érvelt Csaba László a Közbeszéd stúdiójában.

Szöveg: Pintér Attila/Duna Televízió.