A VEGA hordozórakéta startja -Foto: MTIA VEGA hordozórakéta startja -Foto: MTI

A műholdat az Európai Űrügynökség hordozórakétájával állították pályára, küldetésea tervek szerint legalább 3 hónapig tart majd.

   A VEGA hordozórakéta startja -Foto: MTIA VEGA hordozórakéta startja -Foto: MTI

A műholdat az Európai Űrügynökség hordozórakétájával állították pályára, küldetésea tervek szerint legalább 3 hónapig tart majd.

 A Masat-1-et a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói tervezték és építették, a fejlesztések egy része a 2007-ben alapított Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumban zajlott.

A műholdat hordozó rakéta az Európai Űrügynökség francia guyanai kilövőállomásról startolt, magyar idő szerint 11 órakor. A Masat-1 pályára állása után adatokat gyűjt majd környezetéről, és továbbítja őket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vevőállomására. Bár a projekt elsősorban oktatási célokat szolgál, a küldetés tapasztalatait a későbbiekben a hazai űripar is hasznosíthatja majd.

A Masat-1 tervezése 2007-ben kezdődött, a fejlesztőcsapatban mérnökhallgatók és doktoranduszok dolgoztak, a munka egy része a BME Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt.  A projekt gazdái a labornak otthont adó Elektronikus Eszközök Tanszék, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék és a BME Űrkutató Csoportja voltak. A projekt 5 éve alatt az egyetem tudásbázisa speciális ismeretekkel gazdagodott, a Masat-1 építése során szerzett tapasztalatok a mérnökképzést és a jövő űripari fejlesztéseit támogatják majd.

"Az Elektronikus Eszközök Tanszéke életében fontos év volt 2007, amikor az Ericsson Magyarország Kft.-vel közösen létrehoztuk első hardver laboratóriumunkat. A közös munkának és a magas színvonalú labor-infrastruktúrának köszönhetően számos hallgató ismerkedhetett modern ipar-orientált feladatokkal, és kaphatott kimagasló képzést." – mondta Horváth Gyula, a laboratórium vezetője, a Masat-1 projektmenedzsere. „Az együttműködés keretében többek között az Ericsson is kiemelten támogatta a Masat-1, részben tanszékünkön végzett fejlesztését." – fogalmazott az oktató.

„Az Ericsson Magyarországon feladatának tekinti, hogy növelje az egyetemi kutatások arányát, támogassa hatékonyságukat, és összekapcsolja az intézmények munkáját a gyakorlattal – tette hozzá a Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország tavaly ősszel kinevezett K+F igazgatója. „Úgy gondolom, partnerségünk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel jó példa a sikeres ipari-egyetemi kooperációra, mely a hallgatók gyakorlati tudásának elmélyítését szolgálja, és a Masat-1-hez hasonló fejlesztésekben testesül meg." – tette hozzá az igazgató. – „Jó utat kívánunk az első magyar műholdnak, reméljük, sikeresen teljesíti küldetését!"

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük