Fókuszban a nemzetiségi önkormányzatok

Az Állami Számvevőszék megkezdte a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát. Az ÁSZ 2013 decemberéig 68 nemzetiségi önkormányzati ellenőrzést zárt le, és további 85 ellenőrzés van jelenleg folyamatban. A befejezett ellenőrzésekről szóló jelentéseket a következő hetekben ütemezetten hozzák nyilvánosságra.

Az Állami Számvevőszék megkezdte a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzéséről szóló jelentések nyilvánosságra hozatalát. Az ÁSZ 2013 decemberéig 68 nemzetiségi önkormányzati ellenőrzést zárt le, és további 85 ellenőrzés van jelenleg folyamatban. A befejezett ellenőrzésekről szóló jelentéseket a következő hetekben ütemezetten hozzák nyilvánosságra.

A nemzetiségek helyi önkormányzati szintű képviselete Magyarországon egy hosszú múltra visszatekintő, a kisebbségeknek széleskörű lehetőségeket biztosító, nemzetközileg szinte példátlan intézményrendszer. Fontos közérdek fűződik tehát az erre a területre fordított adófizetői pénzekkel való gazdálkodás szabályosságának ellenőrzéséhez, mert nagyságrendjétől függetlenül a közpénzköltés nem maradhat ellenőrizetlenül.

Magyarországon a mintegy 3200 települési önkormányzat mellett, megközelítőleg 2400 nemzetiségi önkormányzat működik, a gazdálkodásukat az elmúlt 23 évben önálló témaként senki nem ellenőrizte. 2010 és 2012 között a nemzetiségi önkormányzatok feladatait, gazdálkodását és támogatási rendszerét meghatározó jogszabályok jelentősen megújultak, új nemzetiségi, államháztartási törvények és végrehajtási kormányrendeletek léptek hatályba. 

Az Állami Számvevőszék törekszik arra, hogy olyan területeken végezzen ellenőrzéseket, amelyek korábban nem, vagy nem teljes körűen kerületek az ÁSZ látókörébe, ahol megváltozott a jogszabályi környezet és kockázatot hordoz a közpénzek felhasználása, a közvagyon kezelése.

Az ÁSZ a 2011-2012. évekre vonatkozó ellenőrzéseket a célszerűségi szempontokat is figyelembe véve úgynevezett „egyablakos" módszerrel folytatta le. Ez azt jelenti, hogy a számvevők ott ellenőriztek, ahol az ÁSZ más ellenőrzések kapcsán már egyébként is jelen volt. Ez hatékonyabb működést jelent, ami a közpénzek takarékos felhasználásának alapja.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzések során széles körben tárt fel gazdálkodási hiányosságokat, szabálytalanságokat. Az ÁSZ-törvény felhatalmazása alapján néhány esetben az ügyészség felé jelzéssel is éltek. Az ellenőrzött nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűségére általánosan jellemző, visszatérő hiányosságként azonosított főbb megállapításaik a következők:

• a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között köttetett együttműködési megállapodás tartalma teljes körűen nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;

• a Polgármesteri Hivatal szabályzatainak hatálya nem terjedt ki a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladataira;

• jogszabályi előírásoknak nem megfelelő, hiányos tartalmú szabályzatok;

• a nemzetiségi önkormányzatnak a költségvetési és a zárszámadási határozathozatala tejes körűen nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak;

• a jegyző a jogszabályban előírt határidőn túl tejesítette a kincstári adatszolgáltatást;

• a jegyző nem biztosította a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó belső ellenőrzést;

• a feladatalapú támogatás felhasználásának elszámolása nem a jogszabályi előírások szerint történt, egyes esetekben a felhasználás is jogszerűtlen volt.

Több nemzetiségi önkormányzatnál is felmerült, így kockázatot képező területként azonosította az ÁSZ:

• az összeférhetetlenségi szabályok megsértését;

• a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátásának elmulasztását;

• a pénzügyi kulcskontrollok gyenge működését;

• jogosulatlanul végzett hatósági tevékenységet.

Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a megállapítások, feltárt hiányosságok nem általánosíthatók a teljes nemzetiségi önkormányzati rendszerre, ugyanis az ellenőrzött önkormányzatok kiválasztása nem reprezentatív alapon, hanem kockázatelemzéssel történt.

Az Állami Számvevőszék a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok jelentős változásaira tekintettel az elsők között ellenőrzött önkormányzatoknak – még az ellenőrzés folyamatában – lehetőséget biztosított javító intézkedések megtételére. A jelentések hozzáadott értéke, a „jó kormányzáshoz" való hozzájárulás mellett, stratégiai jelentőségű lehet a jogalkotásban. Az ellenőrzött nemzetiségi önkormányzatoknak pedig intézkedési kötelmük van, így egyetlen ellenőrzésük sem maradhat következmény nélkül.

Az ÁSZ megkezdte a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzéséről szóló jelentések ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Elsőként a 11 fővárosi és 10 miskolci nemzetiségi önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentéseket ismerheti meg a közvélemény, amelyekről a helyi sajtó számára úgynevezett elektronikus sajtótájékoztatót is tartanak.

A jelentések, a nyilvánosságra hozatal üteméhez igazodva, folyamatosan lesznek elérhetők az interneten, a www.asz.hu  címen, ahol minden korábbi jelentésünk is megtalálható.