Gyakorlati Utópiák - Mújdricza Péter és Társai Kiállítása

Mújdricza Péter építész, művészeti író Gyakorlati utópiák című kiállítása január 17-30. között látható a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) budapesti, Ötpacsirta utcai székházának (az egykori Almássy grófi palotának) Kós Károly-termében. A kiállítás szembesíti az építészeti hagyományt és az utópiát az Első Magyar Látványtár kiállítóházával, a vályogház és űrbázis-építészet antagonizmusával, felvillantja a magyarföldi fatemplomot, a szupervályogház-terveket és a tatai temetőkápolnát, Keserű Ilona falképei kíséretében. A kiállítók: Mújdricza Ferenc (építész), SzuperMA Műhely, Bánfalvy Zoltán (fotográfus).

A határokat feszegető kiállítást kétnapos konferencia kísérte, ahol építészet mellett szó volt űrkutatásról, matematikáról, képzőművészetről és színházról is. A konferencia moderátora Kántor Viola és Dr. Nagy Dénes volt.

A konferencia 2017. január 16-i első napján Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke köszöntötte a konferenciát, emlékeztetett a szövetség szakmai színvonalára és tagjai érdemeire.

Elmondta; a Magyar Építőművészek Szövetsége a hazai alkotó építészek első számú közhasznú egyesülete, 1902-ben alapította Lechner Ödön, Komor Marcell és mások. Tagja volt Hauszmann Alajos és Makovecz Imre is.

Elhangzott; a Gyakorlati Utópia, más kezdeményezésekkel összhangban, a vidékfejlesztés, környezetszennyezés, körmyezet-rendezés, és más társadalmi problémák esetében olyan gyakorlati megoldásokat, élő példákat kíván bemutatni, melyek szellemi erejüknél fogva is követőkre találhatnak. Ezeket nevezik gyakorlati utópiának a szervezők.

http://artportal.hu/lexikon/intezmenyek/magyar-epitomuveszek-szovetsege–mesz-

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%89p%C3%ADt%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szek_Sz%C3%B6vets%C3%A9ge

Dr. Katona Vilmos (külföldön) – Botzheim Bálint – Mizsei Anett előadása:

„A 3D nyomtatás lehetőségei – az automatizált tervezéstől az űrbázisok tervezéséig"

Botzheim Bálint mutatta be a szerzőket; mindhárman építészek, PhD végzettségűek, kutatással is foglalkoznak. Katona Vilmos újságszerkesztőként dolgozik, több kutatási témában érdekelt, elsőként a szakrális építészetben, https://szakralis.wordpress.com/category/Katona-Vilmos ,

Mizsei Anett a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán tanít építészetet, internet blogot szerkeszt, kutatási területe a koncepcionális építészet, http://www.ymmf.hu/?q=hu , http://www2.ymmf.hu/?q=hu/content/mizsei-anett-0 Botzheim Bálint gyakorlati építészként építészeti stúdióban dolgozik, digitális építészet témakörben érdekelt. http://epiteszforum.hu/botzheim-balint , http://mertek.hu/atelier/paulinyi-reith-muterem

A '80-as évek elejétől az építészet számára is hatalmas lehetőségeket nyitott a számítógépes forradalom. Az építészetre ekkor három területről érkeztek a hatások; az animáció, a design és a matematika felől. Az első idevágó tervező programok a digitális rajzasztal funkcióját jelentették az építészek számára. Többen megpróbáltak ebből kilépni, sikerrel, elsők között Grebin (Maya animációs sw-el) és Frank Gehry (a Catia autó-tervező sw-el).

https://hu.wikipedia.org/wiki/Frank_Gehry

https://parametric-art.com/generative-architecture

A lehetőségeket felismerve, a világ számos pontján egyetemi műhelyek alakultak új formanyelvek kutatására, kidolgozására, az elmúlt 20 évben a fiatalok már ebben a formanyelvben nőttek fel.

Minden egyetem saját karaktert alakított ki, a kutatás célterületétől függően, s kiemelkedő kutató-egyéniségeket neveltek ki. Mára ez a fajta felhasználás annyira elterjedt, hogy a nagy nemzetközi tervező irodák mindegyike 20-30 fős kutatórészleget működtet a területen.

Az eltelt 30 év alatt azonban maga az építés folyamata nem változott. Hiába tervezünk számítógépen egy fantasztikusan lebegő formát, attól a gravitáció értéke ugyanannyi, mint 30 évvel ezelőtt…

Emiatt hatalmas erőforrásokat igényel az építés. Itt lép be a 3D nyomtatás, fejlődési iránya az építés-technológia megváltoztatása felé tart. Az építészetben az anyagtechnológiai és egyéb fejlesztések még lemaradásban vannak a rendkívül nagy sebességgel fejlődő szoftveres, számítógépes irányzatokhoz képest.

Ígéretes technológiai irányzat a 3D nyomtatás. Az ősi fazekas mesterséghez hasonló eljárással működik; egy képlékeny anyagot egy nyomtató fej, erre alkalmas módon injektáltan, egymásra rétegezve épít fel szerkezeteket. Automatizálható robotkaros technológia, ami forradalmi újítást jelent az eddigiekhez képest, élőmunka, azaz, szinte emberi jelenlét nélkül építhetők épületek, akár bonyolult szerkezetűek is. A technológia fejlesztése során sikerült elérni, hogy az épület három alapanyaga, a beton, az acél és az üveg nyomtathatóvá vált. Megfelelő számítógépes tervezés után, automatizált módon, robottal lehet az épületet felépíteni. Ismeretes, hogy vasbeton szerkezetekben a húzóerőket acél-háló veszi föl, ennek beépítése komoly élőmunkaerőt igényel a szerkezet építése során. Az amsterdami székhelyű Elise 3D Studio cégnek sikerült elsőként acélhálót is 3D nyomtatással előállítania.

https://i.materialise.com/shop/designer/elise-luttik

http://www.materialsoul.com/en/may-2016/elise-luttiksilla-prismania

Az üveg ebben a vonatkozásban könnyebben kezelhető, az M.I.T. laboratóriumában születtek meg az első kísérleti, iparművészeti minőségű 3D üvegtárgyak.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Massachusetts_Institute_of_Technology

A robotkarral történő építés egyik izgalmas mellékága, amikor az nem készre formál (rétegez) építményt, hanem kiselemes építőelemeket, pl. téglákat helyez egymásra, adott algoritmus szerint, akár áttört, mutatós, változatos felületeket létrehozva. (A téglarakó robotot Mathias Kohle és társa építette meg Zürichben.) http://www.gramaziokohler.arch.ethz.ch/web/d/forschung/index.html

A technológia előtt hatalmas lehetőségek állanak. Az emberi energia kiváltása nagy előny, de etikai kérdéseket is felvet gazdasági-társadalmi szempontból. A jelenlegi helyzet még nem érett meg az élőmunka kiváltására… Már ma is van létjogosultsága viszont az ilyen építési módnak különböző szükségállapotok idején, természeti katasztrófák után, amikor nem áll rendelkezésre a szükséges élőmunka, amellyel megfelelő ritmusban, sebességgel fedél alá lehet juttatni a szerencsétlenül járt embereket.

Hasonló 3D alkalmazást jelentenek a személyek számára kritikus megközelítésű helyszínek, sarkvidék, sivatagok, mélytengerek építési helyei, ill. a meghódításra váró űr. Az emberi élet kímélése miatt automatizálható technológiával robotok építhetik előörsként az idegen égitesteken az emberi tartózkodásra alkalmas építményeket.

Az űr-iparágak fejlesztése valószínűleg magáncégek profitalapú tevékenységével valósul majd meg. (Már ma is 70%-os részvételük…) Első megközelítésben az űr-bányászat kecsegtet hatalmas nyereséggel. Lehetséges, hogy ezt megelőzi az űr-túrizmus, mivel ebben kevesebb műszaki probléma adódik. További szcenárió; más bolygók meghódítása.

A Hold meghódítása logikusabb lépés lehet, a rajta való építkezés kihívásainak is meg kell felelni. Kidolgozott tervek vannak már az ottani űrbányászatra, ill. 3D nyomtatási technológiát már sikerült Holdi körülmények közepette itt a Földön szimulálni.

A holdon elképzelhető építési formák:

a felszín felett lebegő bázis,

mély-építkezés mesterséges barlangokban (a természetes barlangok még nincsenek felderítve).

Minden űrbéli tervezésnél figyelembe veendő gondok:

energia-ellátás,

meteorok elleni védelem,

a különleges sugárzás elleni védelem,

a légkör hiánya és a rendkívüli hőmérsékleti viszonyok.

A szerzők az elmúlt évben sikerrel vettek részt egy magazin által szervezett Utópia pályázaton, ahol a Holdon való tartózkodásra kellett ötleteket benyújtani, „Te mit csinálnál a Holdon?" címmel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Computer-aided_design

További elhangzott előadások:

Dr. Kovács Mónika-Fekete Zoltán: ÉP-ítő földbázisok

Mújdricza Ferenc (építész): Esztergomi díszterem terve a Bazilika alatti Prímáspincében és az Aranyhegyen épülő jurta-barlang hajlék

Rainer Péter: Esztergom-Kovácsi István-kori templomromja

Finisszázs (záróesemény):
Január 30. hétfő 17.00, amikor saját versét elmondja Polgár Teréz Eszter.
A kiállítást bezárja: Dr. Nagy Dénes professzor

A kiállítás díjmentesen megtekinthető január 17-30-ig, hétköznaponként 8-16 óra között a MÉSZ Kós Károly -termében.

Harmat Lajos