Jog van, hely nincs – az ombudsman a bölcsődei-óvodai férőhelyek problémáiról

Munkát vállalnának, de nap közben nem tudják kire bízni a kisgyereket. Nem jut hely az önkormányzati bölcsődében, óvodában, vagy a településen egyáltalán nincs is ilyen, a magánszféra szolgáltatását pedig nem tudják megfizetni. Sok panaszos kereste meg ezzel Szabó Máté ombudsmant, aki a Kormányhoz fordult megoldásért.

Munkát vállalnának, de nap közben nem tudják kire bízni a kisgyereket. Nem jut hely az önkormányzati bölcsődében, óvodában, vagy a településen egyáltalán nincs is ilyen, a magánszféra szolgáltatását pedig nem tudják megfizetni. Sok panaszos kereste meg ezzel Szabó Máté ombudsmant, aki a Kormányhoz fordult megoldásért.

    Csak a 10.000 lakosnál népesebb települések önkormányzatát kötelezi a jogszabály bölcsőde fenntartására, de több helyütt ennek sem tesznek eleget. Az állampolgári jogok biztosa – egyszersmind gyermekjogi biztos – vizsgálata megállapította, hogy hiányoznak azok az előírások és eszközök, amelyek a mulasztó önkormányzatokat rábírják a kötelezettség teljesítésére. A jogi szabályozás ráadásul azt sem határozza meg, hogy figyelemmel kell lenni az ellátásra jogosult gyermekek számára, illetve, hogy annak arányában kell a férőhelyeket biztosítani.

 A bölcsődék 130 százalékos kihasználtsággal működnek, és ezt az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium. úgy legalizálta, hogy a feltételek javítása nélkül   megemelte az egy csoportban elhelyezhető kisgyermekek számát. Ennek következtében romlott az ellátás minősége, sérülhetett a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Van, ahol a bölcsődei és óvodai ellátás önkormányzati feladatainak  kiváltására  üzleti alapon működő magánszervezetekkel kötnek szerződést, ám ezekre nem azok a garanciális vagy térítési szabályok érvényesek, mint az önkormányzati fenntartású intézményekre – mutatott rá az ombudsman egy további ellentmondásra.

A hagyományos bölcsődei, óvodai ellátásra például szigorú szakmai követelmények vonatkoznak, az alternatív formáknál (pl. a családi napközinél) csupán laza előírások határozzák meg a működés feltételeit, közöttük a személyzet képzettségét, az ingatlan alkalmasságát.  

További probléma, hogy országosan ugyan 90 százalékos az óvodák kihasználtsága, ám a területi egyenetlenségek miatt az ország egyes vidékein elérhetetlen az ellátás. Óvoda híján – a jövő év végéig – a családi napközi, vagy házi gyermekfelügyelet jelenthetne megoldást, ám itt is tapasztalható az ellátás területi egyenetlensége: a családi napközik több, mint 43 százaléka a Közép-magyarországi régióban található. A családi napközi szolgáltatás további problémája az, hogy csak kevesen kötöttek feladat-ellátási szerződést az önkormányzatokkal. Ahol nincs ilyen szerződés, ott magas a térítési díj, amit a szociálisan rászoruló gyermekek szülei nem tudnak megfizetni.

 Vizsgálata nyomán Szabó Máté ombudsman felkérte a Kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának jogi szabályozását, a szabályozás egységességét, a szakmai garanciák érvényesülését, az ellátás ellenőrizhetőségét, a szankciórendszert. A biztos kezdeményezte, hogy a szaktárca dolgozzon ki intézkedési tervet, amellyel elérhető, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekek napközbeni ellátását előíró kötelezettségüknek.