Kényelmesebb adó-ügyintézés a NAV új rendszerében
13 perc olvasás
2011. október 28-án tájékoztatta a sajtót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az Albacomp RI Kft. az Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt lezárásáról.
2011. október 28-án tájékoztatta a sajtót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az Albacomp RI Kft. az Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell (ACM) projekt lezárásáról.
Dr.Kopiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség fejlesztésekért felelős elnökhelyettese bevezetőjében elmondta, a most záruló ACM projekttel olyan központi rendszert alakítottak ki, amely az Ügyfélkapun keresztül új internetes szolgáltatásokat nyújt az adózók számára, kényelmesebbé és egyszerűbbé téve az adóhatóság és az adózók együttműködését.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adattárház-rendszerének korszerűsítésére kiírt pályázat az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében, társfinanszírozásban, uniós források segítségével valósul meg, 1 milliárd 257 millió Ft vissza nem térítendő támogatással. A támogatási szerződést 2008. október 20-án írta alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ, korábbi nevén Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ – PMISZK), a vállalkozói szerződést pedig 2009. szeptember 4-én szignálta a KIFÜ és az Albacomp RI Kft. A projekt most jutott lezárásához.
Dr.Balázs Zoltán, az Albacomp RI (rendszerinformációs kft.) ügyvezető igazgatója az elmúlt két év együttműködéséről szólt. Az Albacomp több mint 25 éve van jelen az informatikában, ma már cégcsoportot képez, s ezen belül viszonylag fiatal részleg az Albacomp RI Kft., amelynek első nagy projektje az ACM.
8 modulban valósították meg a projektet, mintegy 20 ezer munkaórában, a megrendelővel közösen. Több mint
10 ezer adatstruktúra elemet tartalmaz a megvalósított szoftverrendszer. A megvalósult összetett szoftverrendszer a most érvényben lévő adórendszer minden, az adózás szempontjából élő bementi forrását felhasználja, s nagy mértékben meg fogja könnyíteni a hivatal munkáját.
A KIFÜ csak projektmenedzseri szerepben járt el, az elkészült szoftverrendszert működtetésre át fogja adni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ahol ezt ma már élesben használják, tehát már működő rendszerről van szó.
Az új szoftverrendszer a hivatal belső működését támogatja, működését könnyíti meg az adminisztráció csökkentésével, de számos olyan aspektusa lesz, ami az adófizetők életét is meg fogja könnyíteni.
Lakos István, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezetője a fejlesztési munkáról szólva elmondta, 2006 óta léteznek azok az adattárházak, amelyek adóbevallásokra, adónemenként felfűzve épülnek fel. Nagy szükség mutatkozott olyan megoldásra, amelyben az adóalanyokra felfűzött adatpiacok is létrejönnek. Erre szolgál maga az ACM, a magánszemélyekre irányuló felfűzésekkel, gyors lekérdezésekkel, hatékony kiaknázással.
A nagy összetettségű rendszerhez erős hardver-szerkezet kapcsolódik, kb. 40 terabájtnyi adatbázissal, a fejlesztői és egyéb területekkel együtt pedig 100 terabájttal lehet számolni. Un. dual technológia biztosítja a 7×24 órás teljeskörű elérést. Az alkalmazott technológia révén sokkal takarékosabb feldolgozás és fejlesztés biztosítható, ami külső adatszolgáltatásoknál 40%-os javulást jelent.
Az alapvető szolgáltatások 11 témakörbe csoportosíthatók (közülük 5 már az előző rendszerben is létezett), s a bevallás teljes életciklusát lefedik. Így az adózók a bevallásukkal kapcsolatos teljes folyamatra rálátást nyernek és minden egyes elemére vonatkozóan információkat érhetnek el.
Maga az adatszolgáltatás két nagy csoportra osztható, egyik a nagy fontosságú külső adatszolgáltatás. Erre nagy hangsúlyt helyeznek, mivel a törvényi kötelezettségen kívül, ami jól tervezhető havi adatszolgáltatásokban jelenik meg, még ad-hoc lekérdezéseket is biztosítani kell. A célzott fejlesztések során ezt sokkal könnyebben tudják kielégíteni. Az Ügyfélkapun keresztül ezeket a bevallásokat széles körben, mindenki számára biztosítani kell.
Koleszár Imre projekt koordinátor (KIFÜ) a projekt időbeli történéseiről, finanszírozásáról, a munkamódszerekről és elvárásokról, valamint a felhasználó adózók számára nyújtott előnyökről szólt.
Uniós kiemelt projektről szólt a feladat, amely 2007. év végén fogalmazódott meg. Ezt követte 2008-ban az EKOP felhívás, s az ACM projekt-javaslat befogadása. Támogatási szerződés keretében a kedvezményezett megkapta a finanszírozás lehetőségét, s a projekt lebonyolítását. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetése 2009. augusztusában történt meg, s szeptemberben megkötötték a vállalkozói szerződést.
A projekt öt fő szakaszból állt, a kétéves intenzív fejlesztési munka során először az ACM rendszer követelmény-felmérése, és a NAV kapcsolódó informatikai forrásrendszereinek elemzése, specifikálása készült el, majd a felmérési szakasz sikeres lezárását az Oracle Designer alapú rendszer megtervezése követte. A 2010. májusában induló megvalósítási (fejlesztési, tesztelési)szakaszban az Oracle és Java alapú adattárház technológiák alkalmazásával 2011.szeptemberére a NAV szolgáltató tevékenységét hatékonyan támogató informatikai rendszert alakítottak ki. A bevezetési szakasz 2011. októberében kezdődött, zárási időpontja október 31. Ezt követi a jótállási időszak, ami a közbeszerzési eljárásban meghatározott 14 hónapot jelent, 2012. év végéig.
A projektben a gördülő tervezési módszert használták, minden egyes szakasznál megtervezték annak ütemtervét, megállapították azokat a módszertani eredmény-termékeket, amelyeket az adott szakaszban létre kell hozni, összesített minőség-biztosítási eljárás keretében ezekhez a termékekhez hozzárendelték azokat a minőségi elvárásokat, amelyeket az átvétel során számon kérhetnek a vállalkozóktól, valamint hozzárendelték az erőforrás-felelősöket. Eszerint zajlott mind az öt projektszakasz lebonyolítása.
A projekt eredményei:
létrejött az adattárház technológiára épülő információs rendszer az ügyfelek hatékonyabb kiszolgálására,
a vezetői döntések megalapozottabb környezetre épülhetnek,
az adózók információt kapnak az adóhatóságnál nyilvántartott adataikról, bevallásaikat nyomon követhetik,
mindez nem-magánszemély adózók részére is rendelkezésre áll, munkáltatók és munkavállalók részére egyaránt.
Az adatszolgáltatás a lakosság és a vállalkozások számára elérhető felületeken, Ügyfélkapun keresztül érhető el, maga a tájékoztatás azonban nem csak ezt a kört fedi le, hanem az adóhatósággal kapcsolatban levő különböző szakhatóságok, partner és társszervezetek is, adatszolgáltatás formájában élvezik a rendszer előnyeit. Ez sokkal hatékonyabb információ-szervezési folyamatokat, gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé.
A projekt-szervezet élén magasszintű támogatott testület állt, itt fogalmazták meg a stratégiai célkitűzéseket és itt zajlott a végrehajtás során a számonkérés is. A projekt Irányító Bizottsága kérte számon a projekt operatív vezetésétől a projekt előre haladását, minden egyes mérföldkőnél. Az átvételnél számon kérte, hogy technológiai minőségbiztosítás, ill. az erőforrások felhasználásának szempontjából a projekt hozta-e azt, amit beterveztek.
Szükség esetén, a projekt során több alkalommal is döntéseket hozott a megfelelő kivitelezés érdekében azokon a pontokon, ahol valamilyen ok miatt változtatást kellett beiktatni.
A projekt menedzsment team a projekt teljes életciklusa alatt heti két alkalommal ülésezett és folyamatosan figyelte a végrehajtási szintű tevékenységet. Ez a 15 fős szervezet a NAV szakmai vezetéséből, a KIFÜ projektvezetéséből
és a vállalkozó projektvezetési szervezetéből állt össze. Ezen a szinten hozták a napi operatív döntéseket, ill. itt fogalmazódtak meg a változáskezelésre vonatkozó javaslatok az Irányító Bizottság részére. Itt tettek javaslatokat a projekt egyes mérföldköveinél a minőségbiztosítási szempontok betartására.
A végrehajtási szint a vállalkozót jelentette; vele közösen zajlott a tevékenység a másik oldalon a NAV részéről, ahol az egyes létrehozandó modulok, ill. az egyes forrásrendszerek köré szervezték a munkacsoportokat.
A szabályzási környezetet tekintve, az elszámolhatóság érdekében az uniós elveket a támogatási szerződési dokumentum képviselte, számos mellékletével együtt. A vállalkozói szerződés a megrendelői és a vállalkozói oldal közötti munkamegosztást és ennek pontos előrehaladását szabályozta. Ez jelenti az elszámolás alapját.
A mindennapok gyakorlati teendőit két kézikönyv, a Projekt alkotói dokumentum és a Projekt működési kézikönyv szabályozta. Részletes szabályzást tartalmazott az egyes munkacsoportok és projekt szervezeti szintek felelősségi körére, feladatkörére, határidőkkel, felelősökkel, személyekre lebontva.
Az elvárások tekintetében, első körben az Unió felé kellett megfelelni, a projekt előrehaladását különböző indikátorokon, jelentéseken, elszámolásokon keresztül mérik, mint ahogy minden uniós támogatású megoldásnál ez szokásos. Szigorú elszámolási rendnek kell megfelelni. A jogszabályi környezet része annak a szabályozási körnek, melyet a projektnek követnie kell. Több esetben előfordult, hogy magának a projektnek az életciklusa alatt jogszabályi változások következtek be, amelyet a projektben követni kellett, megfelelő pontokon való változtatással ezeknek meg kellett felelni. Lett légyen szó akár magyarországi, akár uniós jogszabályi környezetben végbement változásról.
A közbeszerzési eljárásokról, azok változásáról szóló törvényi előírásoknak szintén meg kellett felelni.
A szakmai környezeti elveknek való megfelelés szintén lényeges összetevője a munkának. Elsősorban a lakossági és vállalati végfelhasználók igényeit kellett figyelembe venni, másfelől azon Nav-os belső szakmai felhasználókét, akik ezt a rendszert napi munkaeszközként fogják használni.
A projektnek több minőségi kritériumnak is meg kellett felelni. Külön információ-biztonsági minőségbiztosítót alkalmaztak, aki ebből a szempontból figyelte a projekt előrehaladását. Azok a minőségi elvek, amelyeket az egész projekt során figyelembe vettek, biztosítják azt, hogy a rendszer kiszolgálja a hivatott felhasználói kört.
A projekt-feladatok végrehajtása során sok NAV-os munkatárs napi feladata mellett foglalkozott a témával, s jellemző tevékenységük minőségére, hogy ebből a lakosság az adatszolgáltatások kapcsán nem vett észre kedvezőtlen változást, amikor pedig a projekt eredményei használatba kerültek, a pozitív részét tapasztalták.
Az EU indikátoroknak, a minőségi céloknak a projekt teljes életciklusára vonatkozóan meg kell felelni, ezeket a következő öt év során jelentésben kell dokumentálni az unió számára, igazolandó azokat a kedvező változásokat, amelyeket a vállalásokban a projekt kedvezményei ellenében felvállaltunk. A felhasználók teszteléskori tapasztalatait, ill. magának az üzemszerű működésnek tapasztalatait a tervezés során beiktatott mérési pontokon keresztül lehet monitorozni.
Technikailag, maga az ACM adattárház 30-40 egybegyűjtött forrásból táplálkozik érkeztetés, ellenőrzés után.
A különböző eredetű adatok egységesítő transzformálás után kerülnek az adatbázis szerkezetébe, s létrehozzák azt az az adóalany- és bizonylat-centrikus tárolási réteget, amelyen az elemzések futhatnak. A következő lépés azon információk előállítása, amelyekre a szakmai oldal kiváncsi és ki akarunk nyerni a rendszerből. Egy újabb adatpiaci rétegen alapulva, elektronikus alkalmazások és lekérdezések jelenítik meg ezeket akár adatszolgáltatásra, akár belső adatfelhasználásra vonatkozóan.
A rendszer létrehozásakor nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az évről évre változó jogszabályi környezetben legyen jól alkalmazható, de a fenntartás során mindenképpen további jelentős energiákat igényel majd ez az elvárás, hogy a létrejött rendszer kövesse a jogszabályi változásokat, napról napra biztosított legyen a teljes folyamat magas szintű üzemeltetése és rendelkezésre-állása.
Fontos: ezzel a technológiával olyan adatmodell, sőt fogalomtár és adatmodell együttes jött létre, amely az adathalmaz, adattranszformáció sorozat teljes életciklusát végigkíséri, s ezek mentén, meta-adatokon keresztül ez a rendszer vezérelhetővé válik. Ezáltal ez az adattárház azt az adatvagyont, amely rendelkezésre állt a NAV-ban, felhasználhatóság, és az adatfelhasználhatóság értéke szempontjából többszörösére növeli. Ez, az adattárházakra általánosan érvényes megállapítás a NAV és a végfelhasználók szempontjából itt különös hangsúlyt kap.
A befektetett szakmai tudásnak nagyon változó szakmai környezetben kell hosszú évekre kiszolgálnia a felhasználói kört.
Az elkészült hét modul:
-fogalomtár és mutatványalbum: szakmai fogalmak, a rendszer folyamatos hangolásának egységességét szolgálják,
-bizonylattár,
-járulékkötelezettség nyilvántartás,
-ügyfélrendszer: felület, amelyen a magán és nem-magánszemély adózók találkozni tudnak.
A publikus felületeken folyószámlával, pótlékokkal kapcsolatos adatok tekinthetők meg;
a bevallások, dokumentumok feldolgozásával kapcsolatos információk jelennek meg;
céges foglalkoztatottak és a biztosítottak bejelentésének lekérdezése is lehetséges,
hatósági igazolások lekérdezhetők meghatalmazási jogosultság alapján,
törzsadat lekérdezésre nyílik mód,
stb.
Mindez a www.magyarország.hu weboldalról, a szerverszolgáltatások linkre kattintva lesz megtekinthető, folyamatos bevezetéssel, 2012. év során.
-adatszolgáltatás:
A fenti felhasználókon kívül, elektronikus interfészeken keresztül kapcsolat jön létre a NAV és a társ-rendszerek, felhasználó intézmények között is. A projekt célkitűzései között szerepelt ezen kapcsolatok létrehozása, ezek jelenleg működnek.
-szolgálati döntéstámogatási rendszer:
Az operatív döntéstámogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a NAV jogosult felhasználói ebből az adatvagyonból alkotott statisztikai lekérdezéseket tudjanak végrehajtani, elemzéseket, hatáselemzéseket tudjanak létrehozni, s összekapcsolhassák azokat az információkat, melyek különböző szakmai döntésekhez szükségesek.
-vezetői információs rendszer: előre meghatározott mutatókkal az összes vezetői szint saját információkban részesülhet segítségével. Fontos, hogy ezek az adatok az összes felhasználó tekintetében, országosan azonos adatvagyonon alapulnak, az ország bármely területén lévő ügyintéző egységes, naprakész adatokkal dolgozhat.
Az üzemeltető öt évig kötelezett a projekt fenntartására; a KIFÜ átadja az üzemeltetést a NAV-nak, őt fogja ezt terhelni, a feladat ellátását a VÁTI rendszeresen ellenőrizni fogja, rendszeres adatszolgáltatás zajlik majd.
Lényeg; megvalósul az adóalany-centrikus modell. Korábban az adóhatóság bizonylatokra építette teljes működését, most ezek az adatok, a bizonylatokból kiindulva, magukra az adóalanyokra vetítve fognak megjelenni.
A megvalósult rendszer elősegíti, hogy az elektronikus ügyintézés magasabb szintre lépjen. A legelterjedtebb Java technológiák segítségével, nagy tömegű lekérdezések gördülékeny kiszolgálására alkalmas, így mind az adózó állampolgárok, mind pedig az adóhivatal belső munkatársainak igényeit hatékonyan szolgálja. Az egyes döntések, amelyek mind az adóhatóságban, mind kormányzati szinten megszületnek, széles információ-körre alapozva jöhetnek létre, s maga az ügyintézés hatékonysága emelkedik.
Az Albacomp RI szakemberei, a NAV szakértőivel együtt, az ország egyik legnagyobb informatikai rendszerének bevezetését valósították meg.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Albacomp_cégcsoport
http://eupalyazatiportal.hu/ekop_programleiras
http://www.oracle.com/technetwork/developer-tools/designer/overview/index.html
Harmat Lajos
