A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) helyi Üzleti Tanácsa, az alábbi ERT vállalatok magyarországi legfelső vezetőjének fóruma. Az HEBC tagok célja, hogy politikamentesen, saját külföldi befektetői tapasztalataik alapján segítsék a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességét. A 11. éves jelentés címe: „Kiút a válságból", amelyet az HEBC tagjai közösen, sajtótájékoztató keretében hoztak nyilvánosságra.

 

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) helyi Üzleti Tanácsa, az alábbi ERT vállalatok magyarországi legfelső vezetőjének fóruma. Az HEBC tagok célja, hogy politikamentesen, saját külföldi befektetői tapasztalataik alapján segítsék a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességét. A 11. éves jelentés címe: „Kiút a válságból", amelyet az HEBC tagjai közösen, sajtótájékoztató keretében hoztak nyilvánosságra.

A sajtótájékoztató fővendége volt  Dr. Oszkó Péter  pénzügyminiszter és Cecilia Björner asszony, az EU-soros Elnökségét adó Svédország rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete,  akik a megjelentek előtt értékelték a jelentést.  Díszvendégként megjelentek állami és gazdasági vezetők, valamint az Európai Unió tagállamainak Magyarországon akkreditált nagykövetei.

Ferenczi Tamás, az HEBC elnöke, a BT Magyarország ügyvezető igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta a jelentés független, politika mentes,   a megújulást elősegítő vélemény-jellegét.

Az HEBC 2009. évi jelentésének címe;  "Kiút a válságból".  Az HEBC tagjai hiteles képet adnak a multinacionális vállalatok válságkezelő intézkedéseiről, módszereiről és technikáiról, amelyek számos esetben adaptálhatók akár egy ország számára is. Véleményük szerint a válság, a piacok átrendeződése egyben lehetőség is, amelynek lesznek pozitív hatásai.  Rákényszeríthetik az országokat, vállalatokat és egyéneket olyan változtatásokra, amelyeket esetleg évek óta nem tudtak megtenni.  Az igazi nyertesek azok lesznek, akik a realizmus és optimizmus megfelelő elegyével néznek szembe a kihívásokkal és a leggyorsabban alkalmazkodnak a változó helyzethez.

A lehetőségek mellett azonban veszélyeket is rejt a válság.  Ilyen például a protekcionizmus felerősödése Amerikában és Európában.  A közös európai piac a vállalatok világbeli versenyképességének záloga, ezért megóvása és erősítése közös érdek.

Minden iparág megérzi a válság miatt elhalasztott beruházások hiányát. A keményedő hitelfeltételek, a hitelek hiánya és drágasága a nagyvállalatokat is sújtja, de a tőkeszegény kis- és közepes vállalatokat még fokozottabban érinti.  Az HEBC véleménye szerint nem szabad a hitelezés leállításával, vagy a kamatok növelésével megfizettetni a kialakult bizonytalanság árát. A válság hatása és kezelhetősége elsősorban az érintett ország gazdasági állapotától függ.

Magyarországot a gazdasági világválság eleve legyengült állapotban érte. Annak érdekében, hogy Magyarország helyreállítsa versenyképességét Európában  és a világban, világos jövőképre van szükség és mielőbb szükséges számbavenni az ország még meglévő előnyeit és megalkotni egy kormányzati ciklusokon átívelő, nemzeti stratégiát.

Ezen túlmenően, a befektetők számára továbbra is a legfontosabb a hosszú távon stabil jogi és gazdasági környezet, a kiszámíthatóság és az átláthatóság.  Az ország hitelképességének megőrzése szintén jelentős feladat, de talán még ennél is fontosabb a bizalmi tőke helyreállítása.  Éves szinten több száz milliárd forintos megtakarítást eredményezne, ha javulna Magyarország megítélése és ország-kockázati besorolása.

Az HEBC véleménye szerint, az egyensúly megtartásán túl, gazdaságélénkítő programok egyidejű alkalmazására is szükség van.  Érdemes a fájdalmas döntésekkel szemben a mérleg másik oldalára helyezni a szebb jövő képét, amelyet az áldozatvállalások eredményeznek. Döntési pozícióban a kormány van, de a megvalósításnak mindenki részese. Elsődleges érdek,hogy a válság után elinduljon a fejlődés az országban. A válságnak, minden negatív hatása ellenére,  lehet olyan pozitiv hozadéka, hogy rákényszerül Magyarország azoknak a reformoknak a megvalósítására, amelyek egyébként is elengedhetetlenek a versenyképesség megőrzése és a fejlődés érdekében. Amit leginkább tehet minden egyén, vállalat és ország, hogy igyekszik legjobb lenni a versenyben, és felkészülni a válság utáni fellendülésre.

Az idei jelentés, a korábbiaktól eltérő módon, a fenntartható fejlődés ernyője alatt tárgyalja az oktatás, innováció, energia és környezetvédelem kérdését.  Az HEBC véleménye szerint azok a leggazdagabb országok, amelyek sikeresen kombinálják és alkalmazzák fejődésük során az oktatásban,innovációban, az energiaforrásokban és környezetvédelemben rejlő értékeket.A válság után a gazdaságot hajtó erőknek változniuk kell.  Új látásmódra, komplexebb, több érdekelt mindegyik fél céljait, szempontjait figyelembe vevő, felelős magatartásra van szükség a kizárólag pénzügyi mutatókon keresztül történő értékelés helyett.

Nem szabad lemondani arról a célról, hogy amikor 2011-ben Magyarország szerepet vállal az EU soros trióelnökségében, olyan ország képét mutassa, amely képes konszenzust teremteni úgy az országon belül, mint a 27 tagország között. Semmi sem szolgálhatja jobban, hogy pozitív kép alakuljon ki az országról, mint az, hogy jó döntéseket hozva képes megoldani belső problémáit.

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERTl) kezdeményezésére alakult 1998-ban, elsőként a kelet-közép-európai Üzleti Tanácsok sorában.  Az ERT olyan fórum, amely 45 európai iparvállalat legfelső vezetőjét tömöríti,  összesített összforgalma 1.600 milliárd euró,  s 4,5 millió alkalmazottal működik világszerte.  Legfőbb céljának az európai ipar versenyképességének előmozdítását tekinti.

Az HEBC tagságát az ERT szervezetében képviselt európai nagyvállalatok magyarországi leányvállalatainak legfelső vezetői adják.  Az HEBC-tagvállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői közé tartoznak:  ABB,  AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, Nestlé, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és a Suez Environnement.

A kezdetektől fogva az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása, amelyet az HEBC tagok maguk írnak, és minden mondata konszenzuson alapul. Egy olyan csoport esetében,  ahol a tagvállalatok piaci szereplőként akár versenyhelyzetben is lehetnek egymással, ez külön érteket jelent. Az HEBC alapszabálya, hogy nem folytat lobbi-tevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért, kizárólag Magyarország egészének fejlődéséhez, versenyképességéhez kíván hozzájárulni. 

A több ezer példányban kiadott jelentésben az HEBC tagok saját befektetői tapasztalatokon alapuló, politikamentes véleményüket fogalmazzák meg a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtése érdekében. Az HEBC ajánlásait, javaslatait elsősorban a mindenkori magyar kormány számára fogalmazza meg, akinek módjában áll a fejlődést eredményező változásokat megtenni az ország érdekében.

Az HEBC eddig kiadott jelentései elérhetők az ERT weboldalán:

http://www.ert.eu/

A tájékoztató során Oszkó Péter pénzügyminiszter ismertette reflexióit a jelentésről, előrebocsátva, hogy annak legtöbb megállapításával egyetért. Hasonló értékelésekben korábban maga is részvett.  Nagyon fontos munkának nevezte, amely tükörként szolgál a kormányzat számára. 

A jelenleg kialakult helyzet a miniszter szerint részben valóban a korábban kialakult strukturális gondoknak köszönhető, de a GDP visszaesése nem köthető csak országunkhoz, máshol is hasonló gondok adódnak. A magyar gazdasági visszaesés 6-7 százaléknyi,  amihez hasonlót látunk Németországban is.  A hazai gondokért az ország régiós viszonylatban nagynak számító eladósodottsága tehető felelőssé.

A politikai konszenzus eddigi hiánya viszont valóban okolható a gazdaság legyengüléséért, egyetértett a miniszter a jelentéssel, hogy elfogadott ország-stratégiára lenne szükség. Meg van az esély azonban arra, hogy a mostani kormány meghozott intézkedései, a munkabért terhelő járulékok csökkenése révén a következő évben a vállalkozások számára a régión belül a legkedvezőbb helyzet alakuljon ki.A következő kormány további takarékos gazdaságpolitikája nyomán, a GDP növekedésével, az iparűzési adó is megszűntethető.  Jelenleg erre nincs mód, az 500 milliárd Ft akkora összeg, amelyet most nem nélkülözhet a kormányzat.

A kormány idén közel  ezer milliárd Ft-al csökkenti az állami kiadásokat, mivel azok a korábbi években rendkívüli módon megemelkedtek. A jelenlegi szakértői kormány politikai konszenzus hiánya mellett is olyan döntéseket hozott, amelyeket a szakértők már korábban egyetértően szükségesnek ítéltek.Nagyon fontos, hogy minél előbb csatlakozzunk az eurozónához. 

Cecilia Björner, svéd nagykövet-asszony szerint az EU svéd elnökségének idején kiemelt fontosságot szánnak a munkanélküliség csökkentésének, a pénzügyi piac területén pedig az átláthatóságnak.

A gazdasági világválság elmúltával bizonyosan egy teljesen másfajta gazdaság fog kialakulni. Az illegális gazdaság elleni fellépés mellett arra is szükség lesz, hogy a pénzügyi szektorban megfelelő szabályozás alakuljon ki annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljon a pénzügyi piac. Azt tudni kell, hogy a válság utáni gazdaság teljesen más lesz, mint az azt megelőző.  Mindenképpen a hatékonyság felé kell irányulnia változásoknak ez vezet ki bennünket a gondokból, emellett nagy odafigyelést kell tanusítani a KKV-k gazdasági szerepére!  Az unió számára ez biztosíthatja a globális versenyképességet.

Magyarország számára az nagykövet asszony  jó esélyt lát a talpraálláshoz s az ország ismét az élvonalba kerülhet a régióban.

A megjelent HEBC  felsővezetők kiegészítő megjegyzéseiből:

Fontos szerepe van az állandóságnak, a kiszámíthatóságnak, az állam menedzselje a krízist, de ne avatkozzon be magába az üzletbe.  A válság idején nagyon fontos a média korrekt tájékoztató szerepe!

A szakmai tudás nagyon fontos a munkavállalóknál, Magyarország még mindig kedvező terepet nyújt ebben, de az elmúlt évek történései sokat rontottak pozícióinkon, változtatásra van szükség, a tárgyi tudás felé kell elmozdulni a képzésben!  Ez biztosítja a fenntartható fejlődést is.  A nagyvállalatokat képviselő felsővezetők is nagyon fontosnak tartják a KKV-k gazdasági szerepét, működésük támogatását. 

Legyen mindenki számára stratégiai cél a konszenzus!  Továbbra is küzdeni kell a Magyarországon erős korrupció ellen, ennek legjobb eszköze az átláthatóság és a demokrácia további erősítése.

A multi-ellenes hangulatról szólva elmondták;  ezek a nagyvállalatok itt vannak, adójukat (másokkal ellentétben) pontosan befizetik, állást teremtenek és a válság ellenére sem kívánnak odébb állni, mert bíznak bennünk, ezt vegyük figyelembe megítéléskor.  Sok esetben a szakképzéshez is olyan elemeket tesznek hozzá, amelyek eddig ismeretlenek voltak nálunk, pl. készség-fejlesztés, team-marketing, stb.

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük