Korszakos befektetés a jövő tudományos sikereibe: megnyílt az MTA TTK új épülete

A magyar természettudomány új, 21. századi technológiával felszerelt, 9,5 milliárd forintból felépült kutatóközpontját avatta fel Orbán Viktor miniszterelnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a lágymányosi egyetemi campuson. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete többek között az anyagtudományi, valamint az egészség- és környezetvédelmet és a gyógyítást szolgáló felfedező kutatások számára biztosít Európában is egyedülálló feltételeket.

A magyar természettudomány új, 21. századi technológiával felszerelt, 9,5 milliárd forintból felépült kutatóközpontját avatta fel Orbán Viktor miniszterelnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a lágymányosi egyetemi campuson. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete többek között az anyagtudományi, valamint az egészség- és környezetvédelmet és a gyógyítást szolgáló felfedező kutatások számára biztosít Európában is egyedülálló feltételeket.

Vivaldi Gloriájának a kémikusokból álló Chemical Singers előadásában felcsendülő hangjaival vette kezdetét az akadémiai kutatóközpont új épületének ünnepélyes átadása, amelyen a kutatók nevében Deák Andrea vegyész, az MTA Lendület programjának kutatócsoport-vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket, közöttük Orbán Viktor miniszterelnököt és Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

„Összekötjük a szálakat"

Az MTA TTK új épületének öt emeletén öt kutatóintézet – a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezetkémiai Intézete, Molekuláris Farmakológiai Intézete, Enzimológiai Intézete, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete és Szerves Kémiai Intézete – folytatja majd munkáját. A vegyész úgy fogalmazott, ezzel az épülettel fizikája, kémiája, biológiája, anyaga és pszichológiája lesz annak a szerkezeti átalakulásnak, amelynek révén 2012-től megújult az MTA kutatóintézet-hálózata, így a Természettudományi Kutatóközpont is. "A mai megnyitón ezért nem szétvágjuk a szalagot, hanem összekötjük a szálakat. Öt kutatóintézetet egy térrel és egy megújult kutatói kultúrát egy világszínvonalú új épülettel" – konferálta fel az épület átadását szimbolikusan megjelenítő, a kormányfő és az Akadémia elnökének gombnyomására elinduló lézeres „költözést" a vegyész. Vangelis zenéjének ütemeire fehér lézersugárral rajzolódott ki az épület aulájának belső falára az MTA TTK neve és logója, majd az egy-egy kutatóintézetnek helyet adó zöld, kék, vörös, narancs és sárga színnel megkülönböztetett emeleteket lézershow keretében „vették birtokba" az egyes intézmények, a jelenlegi helyén maradó Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet kivételével.

A tudományos kultúrát és a kutatói létet megújító helyszín

„A Magyar Tudományos Akadémia új Természettudományi Kutatóközpontjának nem csupán új épületet terveztünk, hanem új szemléletmódot is. Nemcsak egy építményt emeltünk betonból, vasból, kerámiából és üvegből, hanem kutatóhelyet formáltunk, amely a jelen és a jövő tudományát szolgálja. Mert az MTA Természettudományi Központjának kivételes technológiával készült falai, emeletei, laboratóriumai szándékaink szerint egy új tudományos kultúrának, újfajta kutatói létnek adnak helyet" – méltatta az Akadémia megújulását fizikailag és szimbolikusan is megjelenítő épület jelentőségét Pálinkás József elnök az egyedi, alakítható közösségi helyszínen, a 300 férőhelyes konferenciateremben folytatódó nyitóünnepségen elmondott köszöntőjében. Mint elmondta, az új tudományos kultúra a kiválóságé, az új kutatói szemlélet pedig a versenyképességé. „Adok, hogy adj" – idézte a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóját, Széchenyi Istvánt, hozzátéve: a most átadott kutatóközpontban minden adott ahhoz, hogy a tudomány adjon, minden rendelkezésre áll, hogy nagy tudományos eredmények szülessenek. Az épületet birtokukba vevő kutatókhoz szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a természettudomány új akadémiai fellegvára ennek a megújító szellemnek a példája: a magyar nemzet adott, hogy a tudomány képviselői is adhassanak. Pálinkás József kiemelte: a fontos épületek emeléséhez, fontos helyek kialakításához nemcsak nagyszabású vízióra, hanem biztos alapokra is szükség van. Utalt rá, hogy az általa 2009-ben kezdeményezett kiválósági program, a Lendület elindításával célja jóval több volt, mint hogy kutatási projektekhez forrást biztosítson. Azt szerette volna elérni, hogy a legkitűnőbb ifjú magyar kutatók itthon is dolgozhassanak fontos témákban, hosszú távon is lássanak maguk előtt perspektívát, itthon maradásuk pedig ne kompromisszum, hanem szabad döntés eredménye legyen. „A Lendület program célja az volt – és ma is az -, hogy emberi kiválósággal alapozzuk meg az intézményi kiválóságot. A pályázati program sikere töretlen: csak ide, az MTA új kutatóközpontjába 11 Lendület-kutatócsoport költözik be" – hangsúlyozta az elnök, majd kitért az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújításának eddigi eredményeire is. Mint fogalmazott: a stratégia a tudósközösség egyetértésével és támogatásával, a Kormány által biztosított forrásokkal megerősítve, 2012-ben vált működési gyakorlattá. A magyar tudományos tehetségre és kiválóságra alapozott megújítás nyomán az átalakított szerkezetű kutatóintézet-hálózatban a Kormány jelentős többletforrások felhasználását tette lehetővé, ami a tudományos közösség építését és az infrastrukturális környezet fejlesztését egyaránt elősegítette. „Most egy olyan világszínvonalú kutatóhely megnyitóján köszöntöm Önöket, amely a megújítás szemléletét, a megújítás céljai iránti támogató bizalmat és a magyar tudományos tehetség értékét egyaránt kifejezi" – Pálinkás József végül köszönetet mondott a központ építőinek, a kutatóknak és a tudományszervezőknek, akik eredményeikkel kivívták, hogy világszínvonalú körülmények között dolgozhassanak, annak az akadémiai közösségnek, amely felismerte a megújítás szükségességét, és elhatározta véghezvitelét, valamint azoknak a politikai döntéshozóknak, akik meglátták a stratégiában a jövőt, és támogatták a megvalósítását. Köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak, aki az Akadémia tavaly májusi közgyűlésén bejelentette, hogy a Kormány vissza nem térítendő támogatássá alakítja át az épülő Természettudományi Kutatóközpont 9,5 milliárd forintos költségét. „A visszatérítés nem maradhat el. Tudományos eredményekkel és a jövő tudósgenerációjának felnevelésével szolgálhatjuk meg a közvagyonból finanszírozott beruházást" – mondta Pálinkás József, a külföldi vendégektől, diplomatáktól pedig azt kérte, hogy vigyék hírét az általa „30 000 négyzetméternyi jövő"-nek nevezett épületnek. Annak, hogy Magyarországon nemcsak kiváló tudós tehetségek teremnek, hanem világszínvonalú kutatási környezet is formálódik.

Az MTA és a Kormány közös sikere

„Magyarország ma már erősebb, így egyre több forrást tud biztosítani a kultúrára, a szellemi és a tudományos életre" – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. Kiemelte, hogy a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a Kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik. „Ez az új épület egy korábbi, totális kudarcra felhúzott sikertörténet" – fogalmazott a kormányfő, utalva rá, hogy az MTA egy korábban meghiúsult, PPP-konstrukcióban megkezdett építkezés torzóját vásárolta meg, és alakította át a tudomány céljait szolgáló, világszínvonalú létesítménnyé. Mint elmondta, az MTA és a Kormány közös sikere kitartás és bátorság az eredménye: „Egy veszni látszó beruházást mentettünk meg és fordítottunk az ország javára."

     Orbán Viktor kormányának tudomány iránti elkötelezettségét hangsúlyozva a kiművelt emberfőt az ország aranytartalékának nevezte, és – mint fogalmazott – a kérdés nem az, hogy az ilyen emberek külföldre mennek-e, hanem az, hogy visszatérnek-e, találnak-e Magyarországon a képzettségüknek megfelelő feltételeket. „A kérdésre a válasz a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja, ahová lehet és érdemes is hazatérni" – jelentette ki. Felidézte azt a három évvel ezelőtti találkozót, amelyen Pálinkás József társaságában az Akadémia elnöke által elindított kiválósági program, a Lendület néhány fiatal kutatójával folytatott megbeszélést. Elmondása szerint az azóta eltelt esztendők eredményei igazolták számára, hogy a "lendület" szó valóban találó elnevezése a tehetséges kutatók hazahívását és itthon tartását célzó programnak. Orbán Viktor méltatta az Akadémia megújítási programját is. Kiemelte, hogy a korábbi széttagolt és alacsony hatékonyságú intézményrendszer akadályozta az eredményes munkát, de a kormány által a kezdetektől fogva támogatott program biztos hátterű, sikeres kutatóközpontokból álló hálózat létrehozását tette lehetővé.

     "2010-ben abban állapodtunk meg Pálinkás Józseffel, hogy a tudományra költött pénz mennyisége a válság ellenére folyamatosan növekedni fog" – mondta a miniszterelnök, majd emlékeztetett rá, hogy a központi költségvetésből az Akadémiának jutó támogatás három évvel ezelőtt több mint 35 milliárd forint volt, a jövő évi büdzsé tervezetében pedig ez az összeg már több mint 49 milliárd forintot tesz ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kabinet kiemelt beruházásként 8 milliárd forinttal támogatja az MTA bölcsész- és társadalomtudományi kutatóházának felépítését, amely várhatóan jövőre készül el.

     A kutatás-fejlesztés fontosságát hangsúlyozva a kormányfő a tudomány, az ipar, valamint az oktatás szereplőinek összefogását sürgette, és az eddigi eredményekre utalva arra biztatta a külföldi nagyvállalatokat, hogy települjenek Magyarországra. A kutatóknak sok sikert és kitartást kívánt az MTA megújult, modern intézményében folytatott munkához, és hangsúlyozta, hogy Magyarország megújulása akkor lesz sikeres, ha legjobbjai elhiszik, hogy Európa közepe a legjobb helyek egyike. Ha megértik, hogy ez nem a kockázatok, hanem a lehetőségek földje.

Nem pusztán szervezeti változás: valódi tartalmi megújulás

Az MTA Természet-tudományi Kutatóközpont eredményeit összefoglaló kisfilm megtekintése után Keserű György Miklós, az intézmény főigazgatója beszélt a kutatók előtt az új épületben megnyíló lehetőségekről. „A háznak a becsületét a házigazda adja meg, és nem a ház a házigazdának" — idézte Cicerót, hozzátéve, hogy a megállapítás a kutatómunkára is igaz, amelyben a legfőbb értékteremtő maga az ember. „Mostantól rajtunk, kutatókon a sor – jelentette ki a főigazgató, aki a Magyar Tudományos Akadémia teljes intézményrendszerének megújításáról szóló, az MTA 182. rendkívüli közgyűlésén nagy többséggel elfogadott döntés pillanatait felidézve elmondta: – Amikor arra szavaztam, hogy létrejöjjön a Természettudományi Kutatóközpont, még sejtelmem sem volt róla, milyen szerepet vállalhatok benne, de azt már akkor is tudtam, hogy valami minőségileg új van születőben. Amikor pedig 2012 márciusában megkezdődött a kutatóközpont új épületének építése, már biztos voltam benne, hogy itt nem pusztán egy szükséges szervezeti változásról, hanem valódi tartalmi megújulásról van szó." A természettudományos munka jellegéről szólva kiemelte, hogy a komplex rendszerekkel, az emberrel, az anyaggal és a környezettel kapcsolatos kutatások multidiszciplináris megközelítést, ezért szoros együttműködést, megfelelő információáramlást és hatékony tudásmegosztást igényelnek. "A magyar tudomány történetében most először valósulhat meg, hogy a legkülönbözőbb tudományterületek több mint félezer kutatója egy épületben egymással termékeny szakmai eszmecseréket és vitákat folytatva, egymástól tanulva és egymást segítve dolgozhat együtt" – méltatta a kutatóközpont jelentőségét. Hozzátette, az egyetemi környezetben található épület, benne a közösségi terek olyan inspiráló közeg létrejöttének teremtik meg a feltételeit, amilyen például a Szilícium-völgy sikerében is óriási szerepet játszott. Beszámolt arról is, hogy a korábbi hierarchikus szervezet maradványait lebontva, az MTA TTK a közelmúltban a korszerű természettudományos kutatások alapját jelentő, kutatócsoportokra épülő szervezeti formára tért át. Az új, világszínvonalú épületben hatékony és koncentrált stratégiájú szerkezeti keretek között 52 tematikailag és gazdaságilag önálló kutatócsoport folytatja a munkáját. "Az MTA TTK, a BME, az ELTE és az Infopark több mint 1000 kutatójával és fejlesztőjével esélyünk van rá, hogy Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentrumát hozzuk létre, a versenyképes környezet, a korszerű infrastruktúra és a megújult szervezet pedig együtt tesz képessé bennünket arra, hogy betölthessük tudományos, oktatási és társadalmi küldetésünket" – fogalmazott Keserű György Miklós.