Ha minden igaz, vége a papír saláták korának. A többi civilizált államhoz hasonlóan, ha elfogadjak az alábbi törvénytervezetet, akkor megszűnik a Magyar Közlöny és a minisztáriumi ágazati közlöny hegyek. Helyét az elektronikus publikációk veszik át, amelyek rendszerét és garanciális kritériumait foglalja egységes jogi rendbe az alábbi törvényjavaslat, ami mivel racionális elfogadásra is kerül, hacsak nem akarják ennek megfúrásával egymást büntetni a pártok…

 Ha minden igaz, vége a papír saláták korának. A többi civilizált államhoz hasonlóan, ha elfogadjak az alábbi törvénytervezetet, akkor megszűnik a Magyar Közlöny és a minisztáriumi ágazati közlöny hegyek. Helyét az elektronikus publikációk veszik át, amelyek rendszerét és garanciális kritériumait foglalja egységes jogi rendbe az alábbi törvényjavaslat, ami mivel racionális elfogadásra is kerül, hacsak nem akarják ennek megfúrásával egymást büntetni a pártok…

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/5396, számú törvényjavaslat

az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról

Budapest, 2008. április

2008. évi… törvény az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A jogszabályok és más jogi aktusok nyilvánossága"

2.§

Az Einfotv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. §(1)A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő, olyan elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelős szerkesztője a minősített elektronikus aláírásával és a közzététel időpontjában olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel lát el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a felelős szerkesztő és a
helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a
Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.

(3)   A Magyar Közlöny tartalmazza a helyi  önkormányzat képviselő-testülete által alkotott
rendeletek kivételével a jogszabályokat, az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit,
amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét jogszabály vagy az Alkotmánybíróság
elrendelte, az Országgyűlés határozatait, a jogegységi határozatokat, az Országos Választási
Bizottság állásfoglalásait, továbbá a 12/A. § szerinti mellékleteket.

(4)   A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az
elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)   A szerkesztő a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az
Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az
Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.

(6)   A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető azzal,
hogy ha az (1) bekezdés szerint közzétett és a papíron, illetve digitális adathordozón terjesztett
változat szövege egymástól eltér, az (1) bekezdés szerint közzétett változat szövegét kell hitelesnek
tekinteni."

3.§

Az Einfotv. a következő új 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A Határozatok Tárát és a Hivatalos Értesítőt a Magyar Közlöny mellékleteként történő közzététellel, a 12. § alkalmazásával kell kiadni.

(2)    A Határozatok Tára tartalmazza – a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek
közvetlenül   megküldött   határozatok   kivételével   –   a   köztársasági   elnök,   a   Kormány,   a
miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság határozatait, valamint a miniszterek azon
határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a miniszter
kezdeményezi.

(3)    A Hivatalos Értesítő tartalmazza a jogalkotásról szóló törvény szerinti utasítások és jogi
iránymutatások szövegét, valamint azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben,
illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy miniszter, illetve a
közzététel kezdeményezésére jogszabály által kötelezett személy kezdeményezi.

(4)    A (3) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében és a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott jogi
aktusokra, valamint a Közbeszerzési Értesítőben, a Cégközlönyben és a Magyar Szabadalmi Hivatal
hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni."

Az Einfotv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(1) A 12-12/A. §-ban nem említett hivatalos lapokat a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban olyan közlemény tehető közzé, amely a
Magyar Közlönyben megjelent.

(3)  Egy központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján egy hivatalos lapot adhat ki.

(4)  Az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor
terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a lap a központi költségvetéshez tartozó
szerveken kívüli előfizetőinek száma a külön jogszabályban meghatározott számot meghaladja."

Az Einfotv. a következő új 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét és a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét azok szerkesztőjének legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott, elektronikus dokumentumként a kormányzati portálon való közzététellel kell kiadni. (2) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye és a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye digitális adathordozón is terjeszthető."

6.§

Az Einfotv. 22. § (2) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

,,e) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az előfizetőknek a 13. § (4) bekezdése szerinti

számát rendeletben állapítsa meg."

(1)        Ez a törvény – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép
hatályba.

(2)        E törvény 1-2. §-a, – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 3. §-a, 5-6. §-a, 7. § (4)-(5)
bekezdése és 8. § (5) bekezdése 2008. július l-jén lép hatályba.

(3)        Az Einfotv.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 12/A. § (1) bekezdésében a „Határozatok
Tárát és a" szövegrész, 12/A. § (2) bekezdése, 12/A. § (4) bekezdésében az „és a 12/A. § (2)
bekezdésében" szövegrész, valamint a 4. § és a 8. § (3) bekezdése 2009. január l-jén lép hatályba.

(4)   A Magyar Közlöny 2008. december 31-ig az Einfotv. e törvény 2. §-ával megállapított 12. § (3)
bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a Kormánynak a Magyar Közlönyben közzétenni
rendelt határozatait és jogi iránymutatásait, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket,
ideértve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is; azokra, valamint a
Határozatok Tárában 2008. december 31-ig megjelent közleményekre az Einfotv. 12/A. § (3)
bekezdését nem kell alkalmazni.

(5)   A Magyar Közlöny 1998. január l-jétől kezdődően, de 2008. július l-jét megelőzően kiadott
számait, valamint a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményének 2003. január l-jét

követően, de 2008. július l-jét megelőzően kiadott számait a Magyar Közlöny 2008. július l-jén hivatalban levő felelős szerkesztőjének a minősített elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumként 2008. július 3 l-ig a kormányzati portálon közzé kell tenni.

(6) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy rendeletben szabályozza a hivatalos lapokkal és a hivatalos jogszabálygyűjteményekkel összefüggő adatbázisok felhasználói jogainak a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság részéről a Miniszterelnöki Hivatalnak való átengedését.

(1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-a a következő új (7)
bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ügyészség hivatalos lapja az Ügyészségi Közlöny, amelynek kiadását, tartalmát és megjelenését a legfőbb ügyész utasítással szabályozza."

(2)   A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 57. § (4) bekezdésében és 58.
§ (4) bekezdésében az „a Minisztertanács Titkársága" szövegrész helyébe az „a feladatkörrel
rendelkező miniszter által kijelölt személy" szöveg, 58. § (2) bekezdésében az „a Minisztertanács
Titkárságának a vezetője" szövegrész és az 59. § (3) bekezdésében az „a Minisztertanács Titkársága
vezetőjének az" szövegrész helyébe az „a Határozatok Tára szerkesztője" szöveg, 60. §-ában az
„Az igazságügyminiszter és a Minisztertanács Titkárságának a vezetője" szövegrész helyébe az „A
Kormány által kijelölt szerv vagy személy" szöveg lép.

(3)   A Jat. 59. §-át megelőző alcímben a „minisztérium és az országos hatáskörű szerv" szövegrész
helyébe a „minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal" szöveg, 59. § (1)
bekezdésében a „minisztérium és az országos hatáskörű szerv" szövegrész helyébe a „minisztérium,
az autonóm államigazgatási szerv és – külön törvény rendelkezése alapján – a kormányhivatal"
szöveg, 59. § (2) bekezdésében az „a minisztérium, az országos hatáskörű szerv, illetőleg az általuk
irányított vagy felügyelt szerv" szövegrész helyébe az „a minisztérium, az autonóm államigazgatási
szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv" szöveg,
59. § (3) bekezdésében a „minisztérium, illetőleg az országos hatáskörű szerv" szövegrész helyébe
a „minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal" szöveg lép.

(4)   Az Einfotv. 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „korlátozástól mentesen, díjmentesen" szövegrész
helyébe a „korlátozástól mentesen, kinyomtatható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás és a
hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen" szöveg lép.

(5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatalos Értesítőben központi államigazgatási szervenkénti bontásban havonta közzé kell tenni a Miniszterelnöki Hivatalban és a minisztériumokban köztisztviselői jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról, címadományozásról és cím visszavonásáról, illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok megszüntetéséről szóló közleményeket."

(1) A Jat. a 14. §-t megelőző alcímet követően a következő új 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A jogszabály megalkotását a jogszabály szövegének hitelesítésével a következő személyek tanúsítják:

a)      Alkotmány, annak módosítása vagy törvény esetében a köztársasági elnök és az Országgyűlés
elnöke együttesen,

b)      kormányrendelet esetében a miniszterelnök,

c)       az önkormányzati rendelet esetében a képviselő-testület elnöke és a jegyző együttesen,

d)      a Honvédelmi Tanács rendelete esetében a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen,

e)       az a)-d) pontokban meg nem határozott jogszabályok esetében az azok kiadására hatáskörrel
rendelkező személy.

(2)   Ha a jogszabályt e törvény rendelkezései szerint kihirdetik, az Alkotmánybíróság ezzel
ellentétes döntéséig úgy kell tekinteni, hogy azt az arra hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy a
kihirdetett szöveggel érvényesen megalkotta.

(3)  A jogszabály kihirdetett szövegét a jogszabály szövegének hitelesítésére hatáskörrel rendelkező
személy a kihirdetés helyén – a jogszabály kihirdetését követő tizenöt napon belül, de a helyesbíteni
kívánt jogszabályi rendelkezés hatálybalépését megelőzően – közzétett helyesbítéssel a hitelesített
szövegre helyesbítheti, ha a jogszabálynak az általa hitelesített és a kihirdetett szövege eltér
egymástól."

(2)   A Jat. 14. § (1) bekezdésében a ,jogszabályt" szövegrész helyébe a „13/A. § szerint hitelesített
szövegű jogszabályt" szöveg lép.

(3)   Az e törvény hatálybalépését megelőzően a Magyar Közlönyben vagy más hivatalos lapban
közzétett, a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának, valamint a jelenlévő országgyűlési
képviselők több mint felének szavazatával elfogadható törvény, rendelet vagy az állami irányítás

egyéb jogi eszköze kihirdetett vagy közzétett szövegére vonatkozó helyesbítéseket úgy kell tekinteni, hogy a helyesbíteni kívánt jogi aktusokat az arra hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy

a)      hatályba lépett rendelkezés esetén a helyesbítést tartalmazó hivatalos lap megjelenését követő
nappal történő hatálybalépéssel a helyesbítés szövege szerint módosította,

b)      hatályba nem lépett rendelkezés esetén a helyesbített szöveggel alkotta meg.

INDOKOLÁS

az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló

törvényj avaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy továbbfejlessze a hivatalos lapok és a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A Javaslat ennek keretében megteremti az egységes hivatalos lapot, mivel – mellékletként történő kiadással – a Magyar Közlöny részévé teszi a Hivatalos Értesítő után a Határozatok Tárát is, illetve abban közzétenni rendeli az eddig csak a szűk közönséghez eljutó tárcalapokban elhelyezett közleményeket. A papíralapú kiadás lehetőségének fenntartása mellett a Javaslat az egységes hivatalos lap, a Magyar Közlöny esetében az elérhető legmagasabb biztonsági szintű védelemmel ellátott elektronikus kiadást teszi hitelessé, illetve az elektronikusan rendelkezésre álló Magyar Közlöny számok, illetve a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményeinek korábbi számait is hitelesítve közzétenni rendeli.

A jogállamiságból következik az államnak az a feladata, hogy a jogszabályok szövegét bárki számára hozzáférhetővé tegye. Ennek megvalósítására alapvetően két út kínálkozik: az elektronikus közzététel és a papíralapú megjelentetés, illetve ezek kombinációja. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a papíralapú kiadás tartalmazza a hiteles jogszabályszövegeket, de tájékoztató jelleggel elektronikusan is közzé kell tenni a hivatalos lapokat.

A Javaslat – az elektronikus és a papíralapú kiadás kettősségének fenntartása mellett – az elektronikus változatot teszi hitelessé, mivel egyrészt az elektronikusan hiteles szöveg gyorsabban megérkezik a címzettekhez, a terjesztésnek nincs időigénye és munkaidőn kívül is hozzáférhető, másrészt az elektronikus változat szélesebb körben hozzáférhető, hiszen az internetes végpontok száma nagyságrendileg magasabb, mint a jellemzően csak városokban hozzáférhető, a hivatalos lapokat terjesztő újságárusok és a közlönyboltok száma, harmadrészt az elektronikus változat biztonságosabb: a minősített elektronikus aláírás és a minősített időbélyegző bárki által ellenőrizhetően tanúsítja, hogy a hivatalos lapot a jogszabály alapján a kiadásért felelős személy egy meghatározott időpontban jóváhagyta.

A Magyar Közlöny és a Határozatok Tára külön kiadványként való megjelenését eredetileg, a rendszerváltást megelőzően az indokolta, hogy a Határozatok Tárának tartalma ex lege szolgálati

titok volt, azt kizárólag a törvény által felhatalmazottak voltak jogosultak megismerni. Ma már a Határozatok Tára is olyan hivatalos lap, amelyet bárki megvásárolhat. Éppen ezért a Javaslat szerint – a Hivatalos Értesítő esetében már bevált módon – a Határozatok Tárát önálló cím alatt, de a Magyar Közlöny részeként, annak mellékleteként kell a jövőben kiadni. Ez a szabályozási modell lényegében követi az Európai Unió hivatalos lapjának, az Official Journalnek a mintáját, amely három kiadványt tartalmaz: az L (Legislation) sorozat a jogalkotást, a C (Information and Notices) sorozat az EU szerveinek egyéb közleményeit, a kiegészítő jellegű S sorozat pedig a közbeszerzési felhívásokat tartalmazza.

A Javaslat szerint a jogszabálynak nem minősülő tárcaközlemények a Hivatalos Értesítőben való megjelenéssel a jelenleginél lényegesen szélesebb kör, a Magyar Közlöny valamennyi olvasója számára elérhetővé válnak. Ez azonban önmagában semmiképpen nem indokolja a tárcalapok megszüntetését, mivel ezek a hivatalos közlemények olyan tematikus gyűjteményeinek tekinthetők, amelyek segítségével egy-egy ágazat információi iránt érdeklődők a rájuk vonatkozó közleményekhez férhetnek hozzá. A Javaslat ezért a tárcalapok elektronikus kiadásának lehetőségét minden esetben, papíralapú kiadását pedig érzékelhető piaci igény esetén továbbra is fenntartja.

A Javaslat végül a 33/2008. (III. 20.) AB határozatban megállapított alkotmányellenes helyzetet eredményező mulasztás megszüntetése céljából az alkotmányosan megengedhető körben rendezi a helyesbítés eljárásrendjét.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1-5. §-okhoz

A Javaslat a Magyar Közlöny elektronikus változatának hitelességét teremti meg, rögzíti egyben, hogy a közzététel helye a kormányzati portál. Garanciális jellegű szabályként a Javaslat előírja, hogy a Magyar Közlöny oldalhű másolatát a szerkesztő megküldi a közjogi méltóságoknak és a legfontosabb közkönyvtáraknak. Tekintettel arra, hogy ma még nem mindenki számára természetes az elektronikusan közzétett dokumentumokhoz való hozzáférés, a Javaslat korlátozástól mentesen biztosítja a papíralapon és digitális adathordozón való terjesztést.

A Javaslat – élve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 57. § (3) bekezdésében megteremtett lehetőséggel – meghatározza a Magyar Közlönyben közzéteendő közlemények körét, illetve azt is, hogy azokat a Magyar Közlöny főrészében vagy valamely mellékletében kell-e közzétenni.

A Javaslat – a közzétett adatok és a kiadványok speciális megjelenési formájára tekintettel -fenntartja a Közbeszerzési Értesítőre, a Cégközlönyre és a Magyar Szabadalmi Hivatal önálló hivatalos lapjára vonatkozó rendelkezéseket.

A Javaslat a minisztériumok, az autonóm államigazgatási szervek és a kormányhivatalok számára a jövőben szervenként legfeljebb egy önálló hivatalos lap kiadását biztosítja. A hatályos Jat.-tal összhangban a miniszter irányítása alatt álló szervek önálló hivatalos lapot nem adhatnak ki, közleményeiket az őket irányító miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában lehet közzétenni.

A Javaslat a Jat. szerinti jogszabálygyűjtemények kiadására a Magyar Közlöny kiadására vonatkozó javasolt szabályokkal analóg szabályozást alkalmaz.

A 6-7. §-okhoz

A Javaslat – a hatályos előfizetői szerződésekre is tekintettel – differenciált hatályba léptető rendelkezésekkel biztosítja az alkalmazásra való felkészüléshez szükséges időt.

A Javaslat elrendeli, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter rendeletben szabályozza a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaságnak a hivatalos lapokkal és a hivatalos jogszabálygyűjteményekkel összefüggő, a Magyar Közlönyök hiteles szövegére, valamint az egyes jogszabályok hatályosságáról szóló adatokra is kiterjedő adatbázisa felhasználói jogainak a Miniszterelnöki Hivatal számára történő ingyenes átadását. Az adatbázis felhasználása egyrészt elengedhetetlen a jogszabályok nyilvántartásához és nyilvánosságához kapcsolódó közfeladatok ellátásához, másrészt pedig alkotmányossági alapon sem elfogadható, hogy a jogszabályok hiteles szövegével való rendelkezés ne állami szerv kezében legyen.

A Javaslat felhatalmazást ad a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, hogy a tárcalapok papíralapú, gazdaságos kiadásához szükséges előfizetői számot rendeletben állapítsa meg.

A 8. §-hoz

Az ügyészség alkotmányos függetlenségére tekintettel a Javaslat biztosítja, hogy az ügyészség önálló hivatalos lapot adjon ki.

A Javaslat – az Alkotmány 34. § (2) bekezdése alapján a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadható törvényi rendelkezésben – a Jat.-nak a hivatalos lapok és jogszabály-gyűjtemények kiadására vonatkozó rendelkezéseiben szereplő, nem létező központi

államigazgatási szervek megjelölését a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseivel összhangban álló megjelölésre módosítja.

A Javaslat garanciális rendelkezéséként biztosítja, hogy az elektronikusan közzétett dokumentumokhoz való hozzáférésért semmilyen ellenértéket ne lehessen igényelni. Ennek keretében azt is kimondja, hogy az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó közzétételek esetében a közzétevő szerv szerveréhez való hozzáférésért ne lehessen díjat szedni; ez a szabály értelemszerűen nem vonatkozik a felhasználó internetes hozzáférésének költségmentességére.

A Javaslat Hivatalos Értesítőben való közzététellel biztosítja, hogy a központi kormányzatban végbemenő személyügyi változásokról mindenki értesülhessen.

A 9. §-hoz

A 33/2008. (III. 20.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Országgyűlés jogalkotási feladatának elmulasztásával az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét sértő alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a Jat.-ban a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyesbítésének módját. A döntés szerint mindaddig, amíg erre nem kerül sor, a helyesbítésekhez joghatás nem fűződik.

A Javaslat a helyesbítésre a 12/1990. (V. 23.) AB határozatban kifejtetteknek megfelelő rendelkezéseket állapít meg, mivel „az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabályok helyesbítésére kizárólag nyomdahiba esetén kerülhet sor a kihirdetést követő meghatározott rövid határidőn belül." A Javaslat a jogszabály szövegének hitelesítésért felelős személy jóváhagyásához köti a hitelesítést, ezzel a felelősséget kiterjeszti a helyesbített szövegre is.

Tekintettel arra, hogy a közzétett helyesbítéseket mindeddig a jogalkalmazás során úgy értelmezték, hogy azok a helyesbíteni kívánt jogszabály szövegét megváltoztatták, a jogbiztonság érdekében a Javaslat ezt a korábban közzétett helyesbítések tekintetében törvényi szabályként rögzíti.